Hunfalvy Pál: A kún vagy Petrarka-codex és a kunok. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. IX. kötet 5. szám, 1881)
A KÚN- VAGY TETRARKA-CODEX ÉS A KÚNOK. 29 »előtt, tehát na szőr sátrakban lakó (tibreas domos habentes) »tizenkét kánt és fiaikat meg örököseiket, a kik az ő birtokain »tartózkodnak, neki és fiainak átengedjük, lemondván a nevezett kunokra való minden jogunkról.« Cím, a magyar társadalom tagjai birtokokon és állandó házakban, a kúti társadalom urai szállásokon, és szolgáik még szőr sátrakban laknak. Ez a két társadalom, természetesen, mind jobban egybeforr, a mint a kíviek teljesen keresztyénekké lesznek. Az I. Lajos idejében (1342—1382) történt meg. Mert Lajos, a krónika előadása szerint, szent István király példáját utánozván, a tatár szertartást követő kán nemzetet a keresztyén hitre térítő. A kánok birtokait szállásolc-nak (descensus) nevezik valaminnen mai napig a jász és kán helyneveknél a szállás toldat. Hajdan sokkal több szállás volt.*) A szállások székekbe (sedes) voltak bekeblezve. Az általam ismert oklevelek Halas, Hontos és Kolbász székeket neveznek meg. Jerney a János király 1537-beli okleveléből Hontor széket is hoz fel, mely Fehér megyének Zsolt járásában lett volna. **) Alkalmasint egy az a Hontos székkel." A székek főbb emberei a kapitányok valának. A kapitányságok az 1279-ki alkotmány értelmében kiosztott szállások, — a kánoknál is úgy mint a székekieknél nyilasok, — melyek örökség útján atyáról fiúra szálltak; egyébiránt adás-verésnek is tárgyai lehettek. Voltak a széknek esküttei is, kik a kún községből választattak. A kapitánysággal birói és hadi tisztség járt, mely jövedelmez vala. Egy-egy kapitánynak kapitánysága is (capitaneatus), mely örökös hivatalával volt összekötve, és külön szállása is (descensus) lehetett. *) Gyárfás szívességéből kapott néhány oklevélből következő szállásokat jegyzek ki: Abkék-szállása, Bajdamár-szállása, Bojcsa-szállás, Besemihab szállása, Cserte-szállás, Csorba János szállása, Gyolcs Pál szállása, Homok-szállás, Jakab szállása, Karácson Miklós szállása, Kemcsegszállás, Kisszállás, Kolbász szállása, Ordogán szállása, Újszállás stb. **) Az oklevél e szavai: »Totales possessiones nostras Cumanicales Hontborszék appellatis, videlicet Előszállás, Karácsonszállás stb... in Comitatu Albensi sedis Solth existentes« homályosan fejezik ki a helyrajzot. Talán a Honthor-szék egy a Hontos-székkel. Jerney Keleti Utazása, I. 209.