Szinnyei Ferenc: Kármán József és az Uránia névtelenjei (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XXIV. kötet 5. szám, 1924)

KÁRMÁN JÓZSEF ÉS AZ URÁNIA NÉVTELENJEI. I. Bevezetés. A KÁRMÁN JÓZSEF nevéhez fűződő munkák szerzősé­gének kérdése még ma is irodalomtörténetünk megoldatlan problémái közé tartozik. E művek az Uránia három köte­tében jelentek meg 1794-ben és 1795-ben. Legjelentősebbek közülük a Fanni hagyományain kivül a folyóirat beve­zetése. Egy új házas levelei, A fejveszteség c. elbeszélés­töredék, A módi s A nemzet csínosodása c. tanulmány, az Uránia utolsó darabja. Mindezek névtelenül jelentek meg. TOLDY FERENC 1843-ban, tehát majdnem félszázad múlva adta ki őket az Uránia többi névtelen, vagy csak betűvel jelzett cikkei közül kiválogatott darabokkal együtt Nemzeti Könyvtárában Kármán József írásai és Fanni hagyományai címen. TOLDY tekintélye oly nagy volt, hogy KÁRMÁN szerzőségében sokáig senki sem kételkedett, csak 1880-ban hangzott el a kételkedés első szava BODNÁR ZsIGMONDnak Uránia Kármán és Pajor c. monográfiájá­ban. Ő állapította meg, hogy a SCN­EDIUS LAJOS nevével aláírt cikken, CSOKONAI névtelenül megjelent versein s a betűkkel jelzetteken kívül a többinek szerzői ismeretlenek. »Kitől van a többi dolgozat? — úgymond — Nem tudjuk.« ABAFI LAJOS Nemzeti Könyvtárában ugyanakkor jelentek meg Kármán József művei két kötetben (1879—80). ABAFI itt közölt tanulmányában szintén azt mondja, hogy az Urániáról »azt sem tudjuk bizonyosan, ki szerkesztette ki adta ki?« de ez a futólagos kételkedés nem akadályozta 223­1*

Next