Zsigmond Ferenc: Orosz hatások irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XXVI. kötet 6. szám, 1945)
de a férfi egy férjes nőnek, Néreinének a hálójában vergődik éveken át, végül pedig, mint alkoholista, kórházban hal meg. A novella befejezése: „Füst!.. . Ész, talentum, a szelleme, az élete: füst... füst.. ." Sárközi György Mint oldottéve c. háromkötetes regényének utolsó lapján a főalak, Mednyánszky Cézár „kiveszi szájából a szivart, amely már tövig égett s forró lett ajka között. A csutkát belenyomja egy kis réztányérba, a füstje gazdátlanul kering egy ideig fölfelé Nem fogalmazza meg magában a hasonlatot, de gondolatban összekapcsolja a maga életével a tövig égett szivarcsutka képét. Feketedő parázs, elszálló füst, s egy csipetnyi hamu.. . Ennyi az ő élete, — s ennyi minden élet". (Megmérgezi magát, s meghal.) — Emléki „a füstbe bámulva, orosz regényhős módjára végiggondolt életén .. .110 A „füst"-motívumnak humoros változata is van. Mikszáth Kálmán Az én kortársaim I. kötetében az egykor oly hatalmas szabadelvű párt bukásáról beszél. A párt klubhelyiségében az öreg postatisztnek nem lévén többé semmi dolga, jókedvűen eregeti tajtékpipájából a füstöt, „hiszen úgyis minden füst, és órákig elnézegeti a szétfoszló kékes karikákat a levegőben ..." Bizonyosan Turgenyev Füst c. regényére gondolt Wohl Stefánia is, mikor kétkötetes regényének (1887) ezt a címet adta: Aranyfüst; ez is jelképes értelmű szó, jelentése rokon a „füst"-ével; a kiegyezés utáni magyar társadalom és közélet csillogó felszíne alatt, mely olyan vékony és laza, mint az aranyfüst, sivárság, bűn, hazugság, nyomorúság és elmaradottság lappang.111 Természeti jelenségnek átvitt értelemben való, jelképes alkalmazása, pl. regény végén az alapeszmének ilyen eszközzel való megvilágítása, a művészi eljárás legkézenfekvőbb, legbeváltabb módja. De más íróra szorulni a jelkép megválasztásában („füst"), mikor ezer meg ezer jelkép közt válogathat az igazi költő, a leleményhiányra vall. Hadd említsünk egy eredeti, tehát hatásos regénybefejező és alapeszme-megvilágító jelképet, mely egyúttal szintén címe is a regénynek. Herczeg Ferenc első regényére, a Fenn és lennre (1890) gondolunk. A regény 110 Krúdy Gyula: Aranykéz utcai szép napok. 3. kiad. 31. 1. 111 Az „aranyfüst" és a turgenyevi „füst" szóra vonatkozólag lásd Farkas Imre cikkét. Aranyfüst, Pesti Hírlap 1941. febr. 27. (Wohl Stefánia keresztnevét összetéveszti a testvéréével, Jankáéval.)