Zsigmond Ferenc: Orosz hatások irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XXVI. kötet 6. szám, 1945)
kában akadtak rá erre a nyilatkozatára: „Minden bajom abból származik egyébként, hogy az emberiséget kimondhatatlanul, véres szerelemmel szánom".25 Az orosz irodalmi hatásokra vonatkozó adatokat és feltevéseket, amennyire lehetséges, a legkiemelkedőbb néhány író alakja köré csoportosítjuk. IV. PUSKIN: A szabadságharc előtt igen keveset tudtunk az orosz irodalomról. Érdekes manapság olvasnunk a Kisfaludy-Társaság Külföldi Regénytár c. kiadvány-sorozatának előbeszédét, melyben Schedel Ferenc hét évvel Puskin, s három évvel Lermontov halála után, 1844-ben ezt mondja: „Sőt leszen gond, hogy egyszer-másszor az európai kisebb irodalmakból, milyen a hollandi és svéd, a lengyel és orosz stb. mutassunk föl valamit..." Csak a 60-as években kezd Puskin méltóbb helyet foglalni el irodalmunkban. 1862-ben és 1865-ben Arany János két folyóiratában Zilahy Károlytól jelent meg összesen három Puskin-vers fordítása. 1864-ben Cserényi (Zilahy Imre) adott ki egy kötetnyi Puskin-fordítást Költői beszélyek címmel, két évvel később Északi fény című kötetet Puskin és Lermontov verseiből. 1866-ban jelent meg Bérczy Károly Anyegin-fordítása. Arany László is fordított (Boden-Stedten át) Puskinból. Szász Károly, a püspök unokaöccse 1884-ben adta ki Az audzusi fogoly fordítását. A cigányleányt Jókai fordította. Apróbb verses műveinek fordítói közt ott vannak Feleki Sándor, Karafiáth Jenő, Képes Géza, Radó Antal, Szabó Endre stb. Novellái közül is több le van fordítva. Puskin műveinek magyar fordításai közt egy van olyan, amely valóban élő és ható tényezője irodalmunknak mind mai napig, s a többi mind elenyészik mellette. Ez a kivételes értékű és sorsú munka a Bérczy Károly lefordította Anyegin Eugén című verses regény. Bérczy Károlyt 1862. január 30-án választotta tagjává a Kisfaludy-Társaság, s Bérczy nem egészen egy hónap múlva már meg is tartotta 35 Kosztolányi Dezsőné, K. D. 153. 1. 14