Zsigmond Ferenc: Orosz hatások irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XXVI. kötet 6. szám, 1945)

Koldus a koldusabb világnak! Borulj reám, én szánva szánlak . Nem a gyönyörnek tiszta mézét Szomjazza ajkam, hogyha csókol. Az, ami hozzád "vonz, a részvét, Szeretlek, édes, szánalomból. Különben is a Katyusát Szibériába kísérő Nyeb­ludov (Tolsztoj: Fel­támadás) története: testvéri mása a Raszkolnyikovot Szibériába kísérő Szonya történetének (Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés). Reviczky keresztyéni alázatát és részvétét talán szlávos lelki alkata is elmélyíti: ír Legyenek áldva mind, akik Szívemet összetépték. Kiket mindenki eltaszít, Azok szeressenek meg. (Imádságom ) „A magyar irodalomhoz talán sohasem került ilyen közel Doszto­jevszkij".135 A Bűn és bűnhődés magyarul való megjelenése utáni évben adta ki A püspök atyafisága c. regényét Iványi Ödön. Ebben a regényben — mint már Péterfy Jenő megállapította 136 — az utcai lánnyá sül­­­lyedt Bizony Biri Dosztojevszkij Bűn és bűnhödésének Szonyájára em­lékeztet. Hozzátehetjük, hogy a Biri iszákos és részegségében állati dur­vaságú apja pedig a Szonya apjára, Marmeladovra. Biri a prostitúció fertőjében is megmarad jószívűnek; titokban, hogy apja meg ne tudja, segélyezi kis testvéreit (anyjuk t. i. már nem él). Justh Zsigmond nem tartotta ugyan „művész"-nek Dosztojevszkijt, de világnézeti tekintetben erősen hatása alá került. A „szenvedés val- 135 Vas István: Reviczky emlékezete. Nyugat 1939. 7. sz. 138 Lásd: Magy­­arod. Ritkaságok 41. sz. 77. 1.

Next