Zsigmond Ferenc: Orosz hatások irodalmunkban. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. XXVI. kötet 6. szám, 1945)
. A szláv-turáni vérvegyülés gyakorivá is teszi magyarok és oroszok között nemcsak a termet, hanem az arc- és fejalkat hasonlóságát is. Kosztolányi Dezső és felesége meglátogatta Capri szigetén Gorkij Maximot, s ez nem győzött csodálkozni oroszos külsőjükön.10 Juszl Zsigmond feljegyezte naplójába (1888. III. 10.), hogy, mikor ismeretlen orosz emberekkel találkozik, rendszerint orosznak nézik őt, s oroszul szólnak hozzá. (A Justh-család túrócmegyei eredetű.) Justh Zsigmond személye alkalmas példa arra is, hogy magyarok és oroszok között nemcsak testalkati tekintetben lehetett elég gyakran észrevenni valamelyes hasonlóságot, hanem lelki, főként kedélyi vonatkozásban is. Justhban párizsi orosz ismerőseinek láttán az a meggyőződés alakult ki, hogy a magyar természettel az orosz népnek a lelke és kultúrája, a maga egyéni természetével pedig az orosz lélek mélabúja rokon. Oroszos jellemvonás benne a köznéphez való lelki közeledésnek, a vele való emberbaráti érintkezésnek hajlama. A tótság és ruténség között fekvő Sáros megyének egyik előkelő földbirtokos családjáról olvassuk: „Szinyei Merse Pál, a sárosi nemesúr és immár világhírű festő a fivéreivel vállán vitte a temetőbe öreg szlovák szolgájuk koporsóját".11 A magyar paraszti néposztályt együttességében is az oroszokhoz hasonlónak, vele rokonlelkűnek érzik többen. Az orosz filmek szereplőin a magyar paraszt összes típusai annyira felismerhetők, hogy az „mulatságosan meglepő", s általában „az orosz filmek a művészi és filmhatásokon túl a magyar nézőben valami megfoghatatlan és elemezhetetlen érzést váltanak ki".12 Oláh Gábor is hangoztatja az orosz muzsik és a magyar paraszt életének, sorsának, tragikumának egymáshoz való rokonságát.13 Várkonyi Nándor tagadja a magyar és az orosz lelki alkat hasonlóságát, de elismeri, hogy a magyarság vidéki élete meglepően egyező jelenségeket mutat az orosz írók rajzolta orosz élettel.14 Az elsorolt véleményekből nem lehet határozott, világos igazságokat leszűrni, de azt el tudják hitetni velünk, hogy a sajátosan orosz és a sajátosan magyar életjelenségek között van valami tudományosan 10 Kosztolányi Dezsőné, Kosztolányi Dezső 254. 1. 11 Cs. Szabó László, Felvidéki napló, Nyugat 1939. 1. sz. 12 Hevesy Iván: Nyugat 1927. I. 301. 1. u. o. 1910. 1573. 1. 14 Az újabb magyar irodalom 1942. 49. 1. 9