Édes Anyanyelvünk, 1982 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1982-01-01 / 1. szám

A nyökögés dolgában Vereknyei Nándor nem az első, aki szóvá teszi élőbeszé­dünknek ezt a vadhajtását. Köröndi Antal Recskről éppen két éve írta e sorokat: ,,A beszéd közbeni nyökögés... már teljesen divattá vált, és nem is­ csak egyes műsorvezetők (néhány név), hanem neves művészek (két név), sőt neves színészek is, ha mikrofonba nyilatkoznak, akkora nyökögést visznek véghez, hogy majd annyi az ö,­ö hang mondataik­ban, mint az ép szó. Ugyanakkor ezek a színészek előadás közben folyamatosan­ szépen beszélnek.” — De sok meg­jegyzést kap erről a jelenségről Péchy Blankával közös „Beszélni, nehéz!” című rádióműsorunk, s a rádiónak és a televíziónak minden nyelvi tárgyú műsora, mint a Verek­­ntsei idézte megjegyzésből kiviláglik, például „A nyelv vi­lága” is. Persze magam sem örülök ennek a jelenségnek. De be­vallom: nem is félek tőle annyira, mint a levélírók. Egyéb­ként az említett televíziós adásban én voltam Gréss­ynek egyik beszélgető társa, aki „nem tartotta olyan veszélyes­nek” az élőbeszédbeli elő­zést (bár magam nemigen gya­korolom). Vereknyei Nándor példái is, a Köröndi Antal felsorolta (de fentebb kipontozott) nevek is mutatják: azoknál talál­kozunk ezzel a hibával a rádióban-televízióban, akik be­­szélnek. Úgy érzem, nem felolvasnak (mint a bemondók, eladók), s nem megírt és betanult szöveget reprodukál­nak (mint a színészek a színpadon), hanem „egyenesben”, azaz „élőben” fogalmaznak: spontán szöveget produkálnak. Szentigaz: hivatali vezetők, lapszerkesztők, zenészek, szob­rászok, de még színészek és rádiós-tévés szereplők is bele­esnek nemegyszer a nyökögés hibájába. Miért? — mert nemzeti méretekben hiányzik a gyakor­latunk a spontán, a „papír nélküli” beszédben, a hangos gondolkodásban. S ez azért is különösen feltűnő a rádió és televízió hallgatóinak, mert „hallási ideáljukat” az immár ötvenéves rádiózás alakította ki — a maga simán folyó fel­olvasó stílusával. Ezért olyan feltűnő, ha valaki ezeken a hangos csatornákon nem úgy beszél, ahogy felolvasni szok­tunk, hanem ahogy beszélünk. Akkor hát mentsük fel a nyökögést? Szó sincs róla! Csak legyünk türelemmel. A futást, a zongorázást, az autó­vezetést, mindent gyakorlással kell tökéletesíteni. Beszélni is csak beszélve lehet megtanulni. Gyakorlatot kell szerezni benne, eleinte akár nyökögve is egy kissé. — A figyelmez­tetés persze nem árt néha, főleg a hivatásosaknak, hogy „a szép magyar beszéd divatját terjesszék — mint Kö­röndi Antal írja —, ne a nyökögés divatját!” Deme László különösen érdekes volt be­­hallgatást nyerni a­­izokolay banonba, ismerkedni egy ze­neszerző mindennapjaival, hallgatni a válaszokat a sze­mélyiség legbensőjét kutató kérdésekre, amelyek mérték­tartóan őszinték voltak, de el­kerülték a magamutogatást Bányász Hédi Éber szemmel, füllel ROSSZ! (Beküldő: Kiszely Dóra 1­000 Székesfehérvár, Erkel u. 2­0.) , remélhetőleg csak al­kalmi használatú behallga­­tást nyer kifejezés „alko­tóját” minden bizonnyal a bepillantást nyer ihlette meg. Kár, mert mi, olva­sók egyáltalán nem nyer­tünk vele. Érdekes egy népszerű zeneszerző ottho­nába bepillantani, életével, mindennapjaival megis­merkedni s a riporter kér­déseire elhangzó válaszait meghallgatni, de leehallga­­tást nyerni — azt már nem! Közzéteszi: T. Urbán Ilona NYELVÜNK JÁTÉKAI Mindenekelőtt az 1981. évi з. számunkban közzétett fel­adatok helyes megfejtését adjuk meg: 1. A betű hatalma. A) Felvonul — elvonul. B) Hajdan — majdan. C) Há­zasságtörés — házasságtűrés. D) Hűtés — fűtés. E) Licitál —limitál. F) Megolvad — megalvad. G) Mímel — mi­vel. H) Nász — gyász. I) Öröm — üröm. J) Szimmet­rikus — aszimmetrikus. K) Tárt — zárt. L) Vidít — vadít. 2. Rejtvénymese. (Sophia) Loren — Lorán (Lenke). 3. Látszólag(osan) vagy tényleg (osen)? A gyakorib­bak: állítólag(osan), átlag­­(osan), bezárólag(osan), el­vágólagosan), érintőleg(o­­sen), folytatólag(osan), fu­­tólag(osan), hallgatólag(o­­san), házilag(osan), hozzáve­­tőleg(esen), jóváhagyólag (o­­san), kizárólag(osan), közbe­­vetőleg(esen), névleg(esen) pótlólag (osan), színleg(esen), támadólag(osan), tettleg(e­­sen), tevő­leg (esen), újólag(o­­san), utólag(osan) véglege­sen), viszonylag(osan), visz­­szamenőleg(esen). 4. Négy regényeim: A) A pálya szélén (Mándy Iván); B) Részeg eső (Dar­vas József); C) Iskola a ha­táron (Ottlik Géza); D) Az áruló (Sánta Ferenc). 5. Illyés Gyula a nyelvről. A­­magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világos­ságot kívánja. A feladatokat helyesen megfejtők közül ezúttal a következő tíz olvasónk nyert száz forint értékű könyv­­utalványt: Balázs Gergely, Kecskemét, Pf.: 34. (6001); Derényi András, Vác, Rigó u. 4. fszt. 15. (2600); Dobor Magdolna, Battonya, Köz­társaság u. 52. (5830); Ké­pes Gáborné, Mátészalka, Bajcsy Zs. u. 27. I. 3. (4700); Kovácsné Doroszlai Ágnes, Szolnok, Kun Béla körút 5. VI. 6. (5000); Miskolczi Mar­git, Budapest, Derecskei u. 5. (1107); Noéh Ferenc, Bu­dapest, Határőr út 55. (1122);­­a Borsod-A.-Z. megyei ZÖLDÉRT Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádja, Miskolc, Baross Gábor utca 15. (3527); Szász Éva, Mező­hegyes, Kossuth Lajos u. 4. (5820); Szilágyi Dezső, Pécs, Kossuth Lajos u. 32. (7621) A Pontozó új feladatai 1. Hét szót keresünk. Nyel­vünkben már évszázadokkal ezelőtt is voltak olyan laza szerkesztésű mellérendelő összetételek, amelyek az ázik-fázik, csillag-villág tí­pusú forradásos ikerszók és a szóbeszéd, dúsgazdag-féle valódi mellérendelő össze­tételek határmezsgyéjén áll­nak. Olykor rokon értelmű, máskor ellentétes jelentésű szavak sodródtak egymás mellé, szoktak össze, olyan összetételeket alkotva, ame­lyeket — sajátos jellegük­nek megfelelően — jobbára kötőjellel kapcsolunk egy­máshoz. Az igék között ilyen pl. az üt-ver, az él-hal, az eszik-iszik, a névszók között az ország-világ, a tenyeres­től pas, a testi-lelki stb. Ol­vasóinknak az a feladatuk, hogy az alábbi igealakok mindegyike elé keressenek egy-egy, a felsorolt példák­hoz hasonló típusú, de hatá­rozószói értékű formát, olya­nokat, amelyek határozóra­­gos főnevek összetapadásá­ból keletkeztek. (Megfejtése egyenként 2, összesen 14 pont.) esküdözik vel küzdenek pusztít kapkod tért védekezik 2. Elemzés. Bővebb magyarázat helyett egy kép­let: Gallium + Lítium + Bári­um + GaLiBa, vagyis az egyenlőségi jel­től balra álló elemek vegy­­jelét összeolvasva a galiba szót kapjuk. Olvassa össze hasonló mód­szerrel a következő elem­sorok vegyjeleit, és a kérdő­jelet mindnél egy híressé vált névvel helyettesítheti be! A megfejtésért neven- Pontozó L- Q.ÜAAfcP t ------------------------- ÉDES ANYANYELVÜNK 11

Next