Educatio, 1995 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1995 / 2. szám - HISTÓRIA - Ladányi Andor: Egyetemi ifjúsági szervezetek a Horthy-korszakban
LADÁNYI ANDORIEGYETEMI IFJÚSÁGI SZERVEZETEK... 269 Emericanának fakultásokként blokkjai alakultak, élükön a blokk-seniorral. A curiák szokásrendje szintén hasonló volt a Turuléhoz, a Fidelitas azonban „szigorú katolikus formák között” történt (gyakorlatilag mérsékeltebb ivászattal). A bajtársi egyesületek meghatározott színeket, jelvényeket és tányérsapkát viseltek. (A Turul tagjai fekete, a Hungáriáé kék, az Emericanáé zöld, a Szent Istváné pedig fehér tányérsapkát hordtak.) A MEFHOSZ - amelyhez túlnyomórészt a régi „hivatalos” egyesületek tartoztak — a bajtársi egyesületek mögött fokozatosan háttérbe szorult, ehhez botrányba fulladt diák szociális akciói (lisztakció, sorsjegy-akció) is hozzájárultak. A katolikus egyesületek csúcsszerve az 1921-ben alakult Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség volt (ennek egy ideig az Emericana is tagja volt, később azonban kilépett a szövetségből). E szövetségnek 1929-ben — az Emericanát nem számítva — 40 tagegyesülete volt. A protestáns diákegyesületek 1922-ben Magyar Protestáns Diákszövetségbe tömörültek, amelyhez 1929-ben 26 egyesület tartozott. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség nem csatlakozott e csúcsszervhez. Felekezeti jellegű egyesület volt az 1927-ben alakult Magyar Izraelita Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Országos Egyesülete is. Országos szövetséget alkottak 1923-ban továbbá a területi egyesületek (DEFHE, FEFHE, SZEFHE) is. E szervezetek, egyesületek azonban — a bajtársi egyesületekhez képest — lényegesen kisebb súllyal rendelkeztek, és szűkebb körű tevékenységet folytattak. Megjegyzendő, hogy még korábban (1907-ben) megalakult a Magyar Főiskolai Sportszövetség is, amelynek 1929-ben 19 tagegyesülete volt. A rendkívül nagyszámú egyetemi ifjúsági egyesület tevékenységének bizonyos mérvű koordinálására előbb (1922-ben) 12-es bizottság alakult, majd 1923-ban a Magyar Ifjúsági Nagybizottság, végül pedig 1929 augusztusában a Magyar Nemzeti Diákszövetség (amelyhez azonban sem az Emericana, sem a MEFHOSZ nem csatlakozott). A Turul és a Hungária új típusú, fő vonásait tekintve fasiszta jellegű ifjúsági szervezetek voltak. A 20-as években a Turul alapvetően a Gömbös vezette fajvédő csoport (majd párt) és más szélsőjobboldali szervezetek politikáját képviselte; a Turul tagjai - Antal István emlékiratait idézve - „a szélsőjobboldali pártoknak és mozgalmaknak lettek szószólói, amely mozgalmak és pártok túlnyomórészt az ő soraikból toborozták azt a mozgékony agitációs tömegerőt, amely Budapest utcáira a húszas években annyira reányomta a bélyegét”. A Hungária politikai irányvonala többnyire megegyezett a Turuléval, a fajvédőkkel való kapcsolata azonban kevésbé volt szoros. E bajtársi egyesületek politikai tevékenységének fő formája a szinte évenként megismétlődő antiszemita akciók, atrocitások, tüntetések voltak. Ezek rövid krónikája: — 1922 október elején tüntetések az ún. Goldberger-ügy miatt; — az 1923. március 15-i budapesti ünnepély után rendőri beavatkozást is előidéző botrányos utcai tüntetés, néhány nappal később atrocitások a debreceni tudományegyetemen. — 1923 decemberében az Erzsébet Tudományegyetem akkor még Budapesten működő orvoskarán a Pázmány Péter Tudományegyetem Turul-egyesületei által szervezett zavargás; — 1924 májusában a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen az ún. hullagyalázási ügy miatti verekedések; — 1924 őszén a hónapokig húzódó, a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolára felvett két zsidó hallgató eltávolítására irányuló súlyos zavargások és ezek országos „kisugárzása”; — 1926 októberében tüntetések a numerus clausus-törvény egyes rendelkezéseinek értelmezése és Ádám Lajos professzor kinevezése miatt.