Educatio, 2013 (22. évfolyam, 1-4. szám)

2013 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Forray R. Katalin: Cigány egészség, cigány betegség

178 EGÉSZSÉG ÉS OKTATÁS A cigány lakosság szociokulturális jellemzői A cigány népesség létszáma Magyarországon a különböző becslések szerint 600 ezer körülire tehető - bár a becslések között természetesen jelentős különbségek vannak. Számos fontos jellemzője közül kiemelhető, hogy térben egyenlőtlenül he­lyezkedik el. Míg az ország lakosságának a kilencvenes években 38 százaléka köz­ségi lakos, a cigány/roma népességnek viszont 58-64 százaléka községekben élt. A megyei adatokat vizsgálva kitűnik, hogy lényegében négy megyében és a fővá­rosban él az ország cigány lakosságának több mint a fele (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Pest megyék és Budapest). Legnagyobb szám­ban Borsodban és Szabolcsban élnek, és itt a legmagasabb az össznépességen be­lüli arányuk (9,2 és 7,1 százalék). A demográfiai viszonyokról részint a népszámlálási adatokból, részint becslések­ből vannak információink. A közelmúltban elhunyt Hablicsek László demográfiai prognózisa jelentőségénél messze túlmutató visszhangot váltott ki. A népszámlálás és az országos vizsgálatok szerint a roma nők gyermekeinek száma a nyolcvanas évek 5 , 6 fős átlagáról a kilencvenes évek végére 2,7 átlagos gyermekszámra csök­kent, tehát az országos átlaghoz közelít. Ezzel szemben a korspecifikus halandóság a becslések szerint a roma férfiaknál 55 év, a nőknél 65 év, jelentősen alacsonyabb a lakosság átlagánál (Hablicsek 2000). Az iskolázottságról sokkal több információnk van. Az egyik, pozitív tendencia az, hogy jelentősen emelkedett az általános iskolát elvégzettek száma és aránya. A másik, inkább negatívan megítélhető jelenség, hogy nyílott az olló a nem cigány és a cigány lakosság iskolázottsága között, azaz a roma népesség iskolázottsága még mindig igen lassan növekedett az országos átlaghoz képest. Már­pedig az iskolá­zottságnak nemcsak a foglalkoztatásban van kiemelkedően fontos szerepe, hanem - részben ezen keresztül - az életfeltételek alakulásában, a családonkénti gyermek­létszámban, a kulturális és ezek között az egészségmagatartásban is. Azt is ki kell azonban emelni, hogy éppen a legrosszabb helyzetben lévő, az ország depressziós falusi térségeiben koncentrálódó cigány lakosság rekesztődik ki legnagyobb mér­tékben ezekből a folyamatokból, a csonka iskolázottság, esetleg írástudatlanság közöttük újratermelődik, ezáltal megteremtve a nyomor ördögi körét. A kutatók többsége úgy véli, hogy a cigányságot nem az össznépességgel kell össze­vetni, ha bármely társadalmi jellemzőt vizsgálunk, hanem a teljes lakosságnak azon részével, amelynek szociokulturális életfeltételei hasonlatosak a vizsgált roma cso­portokéhoz. Aggasztó egészségi állapotuk aggasztó szociális helyzetük eredménye. Egészségügyi kutatások Ha az utolsó évtizedek magyarországi romákkal foglalkozó, gazdag szakirodal­mát áttekintjük, azt tapasztalhatjuk, hogy az egészségügy területén viszonylag ke­

Next