Eger, 1863 (1. évfolyam, 1-27. szám)

1863-12-03 / 23. szám

178 képét pedig Hess festette Bécsben. Gyöngyök s nemes kövekkel gazdagon kirakott monstrantiája a néhai tárká­­nyi nazarénusoktól fenmaradt emlék f), mely Eszterházy rendeletére még 1767-ben adatott át a lycemmnak. Egyéb­iránt e kápolna teljesen csak 1794-ben készült el, és fejér­vasárnap, mely akkor april 27-re esett, Pál András, őr­­kanonok s igazgató által nagy ünnepélyességgel felszen­teltetett. Az első nagymisét benne Dobronyay Miklós, kisprépost, a tanulók jeles zenekara­­ mellett énekelte; az első sz. beszédet pedig, Mészáros György theol. ta­nár tartotta. Ezelőtt ideiglenes templomul az I. emelet dél­keleti szögén levő azon nagy terem (44. sz.) használtatott, hol ma az uj könyvtár van felállítva. 1774. nov. 9-kén a Fogláreumból e palotába hozat­ták át a tudománykarok tanszékei s tágas, szép tantermei­ben 4—500 ifjú hallgatta az előadásokat. Ekkor a nagy­szerű épületnek még csak egy harmada , a keleti oldal tor­nyával és a kelet-északi szögletekkel állott készen. Ké­sőbb itt nyertek lakást a tanárok, helyiséget a természet­­tani múzeum, a kitömött állatok gyűjteménye, a vegytani dolgoz­at­, mely a tudomány akkori állásához teljesen s gazdagon volt felszerelve. Itt állíttatott föl a könyvnyomda is, hogy mindazon eszközök együtt s kéznél legyenek, mik a tudomány eme­lésére s az intézet fölvirágzására megkivántatnak. . . Első nyomdát Egerben Roger Ferencz, a múlt század köze­pén szerelt fel. Gr. Barkóczy Ferencz 1760-ban nyert kir. engedélyt egy nyomda felállítására, de a következő évben már az ország prímásává neveztetvén, magával vitte R­o­­ger nyomdászt is, ki ekkor egri nyomdáját Bauer Ká­roly ügyvezetője s sógorának adta át, ez eladósodván, in­tézete a püspöki iskolák részére törvényesen lefoglaltatott. Azóta a „lyceum tulajdonához tartozik".4) Újabb időkben egy gyors- és kézi vas-sajtókkal s a leg­szebb bötükkel gazdagon láttatott el. Kezdet óta, men­­nyire összeszednünk sikerült, mintegy 700 kisebb-nagyobb mű került ki az egri sajtó alól. Ezeknek rendezett lajstro­mát más helyen s alkalommal fogjuk közleni. Már fönnebb említők, hogy Eszterházy szelleme előtt, midőn e tanpalotához fogott, egy katholikus egyetem terve s eszméje lebegett ; az akkori hivatalos iratok ezt bizo­nyítják ; e mellett szól az is , hogy az orvosi tudományo­kat Marchot Ferencz, orvostudor az irgalmasok zárdá­jában, a püspök rendeletére már 1769-ben tanítani kez­dette ; de a végzet úgy akarta, hogy az intézetnek kezdet óta nehézségekkel s gyakran léteiéért kelle küzdenie! Mária Terézia 1778-ban Magyarországnak s püspö­keinek tudtára adatta , hogy felsőbb iskoláink a budai egyetem változott rendszeréhez alkalmaztassanak. E re­form a tanárok s pénzalap szaporítását is föltételezte, azért az egri püspök 1779. aug. 10-kére egyházmegyei gyűlést hirdetett. A káptalan­i tanárokon kivül mintegy 44 fő­­s alesperes s több kerületi küldött jelent meg arra. A gyü­lés előtt Eszterházy előadá az értekezlet czélját s kiemelé: „hogy az egri megye híre, dísze, előmenetele forog fenn, nehogy a fény, mi reánk eddig iskoláink vi­rágzásából sugárzott, kisebbe­dj­ék. “ A szót a fiatal nagyprépost, gróf Battyányi Ignácz vette át, a megye nevében köszönetét, mondván a püspök­nek a tudományok, a haza s megye javára tett roppant áldozataiért és az aláirást 2000 frtal nyitotta meg. Nehány percz alatt 25,081 frt 33 kü­lön följegyezve. Ezüstéve 5­ (25-ik) volt ez iskolánknak, melyet a megye szebb tettel meg nem ünnepelhetett ! A nagy püspök, hogy papjai figyelmét, érdekeltsé­gét a tudományok s tanodája iránt még inkább fölkeltse, másrészt, hogy az intézetnek minél szilárdabb alapot vet­hessen, még a megyéhez is intézett buzdító felhívást, mely­nek eredménye lett, hogy midőn a püspöki irodában az ajánlatok összeadattak, 25,864 frt 424/2 kr jött ki össze­gül, mely az előbbihez adva 50,946 forint 154/2 krt tesz, mely szám a megye háláját fejezte ki azon intézet iránt, melyben műveltsége s tudománya alapját nyerte, és fé­nyesen bizonyítja, hogy a megye főpásztorát megértette, a tudományokat becsülte és iskoláját szerette. Megvallom, némi büszkeséggel írtam e sorokat le, mert azok nemcsak megyénk múltjára vetnek dicső fényt, de reményt adnak a jövőre is, miszerint ha, szükség esetén, a főpásztor a me­gyére hivatkoznék, ez hagyományaihoz hiven karolná fel újra a tudományok ügyét. Az ekkor megerősitett alap már könnyen megbizta az uj terheket és a rendelt egyetemi minta szerint a theologia 7, a bölcsészet 4 tanárral újra szerveztetett. E rendszer alatt iskoláinkban szünet csak csütörtö­kön tartatott. Az egyházi jogot a kispapok a jogászokkal együtt hallgatták, az egyetemes történelem, úgyszintén a művészetek s technológia története a jogosztályokban adattak elő. A heves- és külső-szolnokmegyei központi inségi bi­zottmány nov. 19. és folytatólag 20-án tartott ülésében szőnyegre került tárgyak s illetőleg határozatok közül megemlítjük a következőket : Elnöklő főispáni helytartó ur ő maga előterjesztvén, hogy az ínséges községek által fölvenni szándékolt pénz­­kölcsönökről a kimutatások már beérkeztek, felhíja a bi­zottmányt az igényelt pénzkölcsönöknek községenkénti megállapítására, indítványozván, hogy a kimutatások könnyebb átvizsgálása tekintetéből bizonyos követendő irányelvek állapíttatnának meg. Ez előterjesztés folytán, a nyilvánult többrendbeli nézetek meghányása és egybeve­tése után abban történt a megállapodás , hogy a nm. m. k. helytartótanácsnak e tárgyat illetőleg kibocsátott in­­tézményével egybehangzólag, pénzkölcsönt csak azok nyer­hetnek, 1) a­kik legfölebb 100 katasztrális vagyis 1,600 □ öllel számított holdra terjedő, művelés alatti azaz szán­tóföld és rétből álló tulajdonnal birnak, legyen az nemesi vagy volt úrbéri természetű birtok ; 2) a kik dézsmától s minden dézsmaadási kötelezettségtől ment, és igy szabad szőlők birtokosai. Ellenben a kölcsönben nem részesülhet­nek : a) azok, kik dézsmás szőlővel birnak ; b) azon házas zsellérek, kik a belsőségen, az ehhez tartozó kenderföldön és legelőilletményen kivül egyéb birtokkal nem birnak ; ’) Diarium Archi-sodalitatis augustissim­ Eucharistiae Sa­­cram. ab A. 1764. pag. 121. 2) Voltaképen ez a tanuló ifjúság közt 1764. óta virágzott „Oltáriszentség" társulatához tartozott, melynek templomi ájtatosságainál a karzenét végezte. József császár 1770. máj. 20-án Egerbe jővén, az „Oroszlány" vendéglőbe szállott meg, az iskolai zenekar estve ablaka alatt tisztelgvén, szerencsés volt a felséges vendég tetszését kinyerni. 3) E terem földszint a keleti szögleten volt, de 1846-ban elbontatván, átalakíttatott könyvkereskedési s nyomdai helyi­séggé. 4) Decretum Visit, can. XX, 1 . . . 1807. 6) LaetetVr agrla­­qVIa aDest IVbILaeVM sChoLae sVae. (Ez alkalomra készült chronosticon).

Next