Eger, 1863 (1. évfolyam, 1-27. szám)
1863-12-03 / 23. szám
178 képét pedig Hess festette Bécsben. Gyöngyök s nemes kövekkel gazdagon kirakott monstrantiája a néhai tárkányi nazarénusoktól fenmaradt emlék f), mely Eszterházy rendeletére még 1767-ben adatott át a lycemmnak. Egyébiránt e kápolna teljesen csak 1794-ben készült el, és fejérvasárnap, mely akkor april 27-re esett, Pál András, őrkanonok s igazgató által nagy ünnepélyességgel felszenteltetett. Az első nagymisét benne Dobronyay Miklós, kisprépost, a tanulók jeles zenekara mellett énekelte; az első sz. beszédet pedig, Mészáros György theol. tanár tartotta. Ezelőtt ideiglenes templomul az I. emelet délkeleti szögén levő azon nagy terem (44. sz.) használtatott, hol ma az uj könyvtár van felállítva. 1774. nov. 9-kén a Fogláreumból e palotába hozatták át a tudománykarok tanszékei s tágas, szép tantermeiben 4—500 ifjú hallgatta az előadásokat. Ekkor a nagyszerű épületnek még csak egy harmada , a keleti oldal tornyával és a kelet-északi szögletekkel állott készen. Később itt nyertek lakást a tanárok, helyiséget a természettani múzeum, a kitömött állatok gyűjteménye, a vegytani dolgozat, mely a tudomány akkori állásához teljesen s gazdagon volt felszerelve. Itt állíttatott föl a könyvnyomda is, hogy mindazon eszközök együtt s kéznél legyenek, mik a tudomány emelésére s az intézet fölvirágzására megkivántatnak. . . Első nyomdát Egerben Roger Ferencz, a múlt század közepén szerelt fel. Gr. Barkóczy Ferencz 1760-ban nyert kir. engedélyt egy nyomda felállítására, de a következő évben már az ország prímásává neveztetvén, magával vitte Roger nyomdászt is, ki ekkor egri nyomdáját Bauer Károly ügyvezetője s sógorának adta át, ez eladósodván, intézete a püspöki iskolák részére törvényesen lefoglaltatott. Azóta a „lyceum tulajdonához tartozik".4) Újabb időkben egy gyors- és kézi vas-sajtókkal s a legszebb bötükkel gazdagon láttatott el. Kezdet óta, mennyire összeszednünk sikerült, mintegy 700 kisebb-nagyobb mű került ki az egri sajtó alól. Ezeknek rendezett lajstromát más helyen s alkalommal fogjuk közleni. Már fönnebb említők, hogy Eszterházy szelleme előtt, midőn e tanpalotához fogott, egy katholikus egyetem terve s eszméje lebegett ; az akkori hivatalos iratok ezt bizonyítják ; e mellett szól az is , hogy az orvosi tudományokat Marchot Ferencz, orvostudor az irgalmasok zárdájában, a püspök rendeletére már 1769-ben tanítani kezdette ; de a végzet úgy akarta, hogy az intézetnek kezdet óta nehézségekkel s gyakran léteiéért kelle küzdenie! Mária Terézia 1778-ban Magyarországnak s püspökeinek tudtára adatta , hogy felsőbb iskoláink a budai egyetem változott rendszeréhez alkalmaztassanak. E reform a tanárok s pénzalap szaporítását is föltételezte, azért az egri püspök 1779. aug. 10-kére egyházmegyei gyűlést hirdetett. A káptalani tanárokon kivül mintegy 44 fős alesperes s több kerületi küldött jelent meg arra. A gyülés előtt Eszterházy előadá az értekezlet czélját s kiemelé: „hogy az egri megye híre, dísze, előmenetele forog fenn, nehogy a fény, mi reánk eddig iskoláink virágzásából sugárzott, kisebbedjék. “ A szót a fiatal nagyprépost, gróf Battyányi Ignácz vette át, a megye nevében köszönetét, mondván a püspöknek a tudományok, a haza s megye javára tett roppant áldozataiért és az aláirást 2000 frtal nyitotta meg. Nehány percz alatt 25,081 frt 33 külön följegyezve. Ezüstéve 5 (25-ik) volt ez iskolánknak, melyet a megye szebb tettel meg nem ünnepelhetett ! A nagy püspök, hogy papjai figyelmét, érdekeltségét a tudományok s tanodája iránt még inkább fölkeltse, másrészt, hogy az intézetnek minél szilárdabb alapot vethessen, még a megyéhez is intézett buzdító felhívást, melynek eredménye lett, hogy midőn a püspöki irodában az ajánlatok összeadattak, 25,864 frt 424/2 kr jött ki összegül, mely az előbbihez adva 50,946 forint 154/2 krt tesz, mely szám a megye háláját fejezte ki azon intézet iránt, melyben műveltsége s tudománya alapját nyerte, és fényesen bizonyítja, hogy a megye főpásztorát megértette, a tudományokat becsülte és iskoláját szerette. Megvallom, némi büszkeséggel írtam e sorokat le, mert azok nemcsak megyénk múltjára vetnek dicső fényt, de reményt adnak a jövőre is, miszerint ha, szükség esetén, a főpásztor a megyére hivatkoznék, ez hagyományaihoz hiven karolná fel újra a tudományok ügyét. Az ekkor megerősitett alap már könnyen megbizta az uj terheket és a rendelt egyetemi minta szerint a theologia 7, a bölcsészet 4 tanárral újra szerveztetett. E rendszer alatt iskoláinkban szünet csak csütörtökön tartatott. Az egyházi jogot a kispapok a jogászokkal együtt hallgatták, az egyetemes történelem, úgyszintén a művészetek s technológia története a jogosztályokban adattak elő. A heves- és külső-szolnokmegyei központi inségi bizottmány nov. 19. és folytatólag 20-án tartott ülésében szőnyegre került tárgyak s illetőleg határozatok közül megemlítjük a következőket : Elnöklő főispáni helytartó ur ő maga előterjesztvén, hogy az ínséges községek által fölvenni szándékolt pénzkölcsönökről a kimutatások már beérkeztek, felhíja a bizottmányt az igényelt pénzkölcsönöknek községenkénti megállapítására, indítványozván, hogy a kimutatások könnyebb átvizsgálása tekintetéből bizonyos követendő irányelvek állapíttatnának meg. Ez előterjesztés folytán, a nyilvánult többrendbeli nézetek meghányása és egybevetése után abban történt a megállapodás , hogy a nm. m. k. helytartótanácsnak e tárgyat illetőleg kibocsátott intézményével egybehangzólag, pénzkölcsönt csak azok nyerhetnek, 1) akik legfölebb 100 katasztrális vagyis 1,600 □ öllel számított holdra terjedő, művelés alatti azaz szántóföld és rétből álló tulajdonnal birnak, legyen az nemesi vagy volt úrbéri természetű birtok ; 2) a kik dézsmától s minden dézsmaadási kötelezettségtől ment, és igy szabad szőlők birtokosai. Ellenben a kölcsönben nem részesülhetnek : a) azok, kik dézsmás szőlővel birnak ; b) azon házas zsellérek, kik a belsőségen, az ehhez tartozó kenderföldön és legelőilletményen kivül egyéb birtokkal nem birnak ; ’) Diarium Archi-sodalitatis augustissim Eucharistiae Sacram. ab A. 1764. pag. 121. 2) Voltaképen ez a tanuló ifjúság közt 1764. óta virágzott „Oltáriszentség" társulatához tartozott, melynek templomi ájtatosságainál a karzenét végezte. József császár 1770. máj. 20-án Egerbe jővén, az „Oroszlány" vendéglőbe szállott meg, az iskolai zenekar estve ablaka alatt tisztelgvén, szerencsés volt a felséges vendég tetszését kinyerni. 3) E terem földszint a keleti szögleten volt, de 1846-ban elbontatván, átalakíttatott könyvkereskedési s nyomdai helyiséggé. 4) Decretum Visit, can. XX, 1 . . . 1807. 6) LaetetVr agrlaqVIa aDest IVbILaeVM sChoLae sVae. (Ez alkalomra készült chronosticon).