Eger, 1863 (1. évfolyam, 1-27. szám)

1863-09-17 / 12. szám

90 már csak azért is, hogy tudja és ismerje a nép, mit és ki­nek kell köszönnie. Mi ez ügyet figyelemmel kísérendjük, és nem fogjuk elmulasztani, annak idejében magára az ügy érdemére nézve is elmondani véleményünket. Hídvégi. Erdélyi ügyek. Az első törvényjavaslat, a román nemzet egyenjogú­sítása iránt, hosszas és élénk vitatkozás után hét §-ban el­fogadtatott. Nagyrészben a bizottmányi szerkezet maradt meg, itt-ott egy-két változtatással. Mi a vitatkozásokat a tanácskozások természetéből önként folyónak találjuk, de a centralista bécsi lapok, melyek sehogy sem szeretik, hogy a román képviselők másképen is mernek gondolkozni, mint a szászok,­­ felette boszankodnak, és nyíltan kikel­nek az országgyűlés magatartása, de főleg a románok el­len. És talán a vitatkozások folytán felmerült élesebb ki­fejezések, vagy az ezek által megszakított békés egyetér­tés az, mi az említett bécsi lapokat neheztelésre indítja? Oh ily humanitási eszmék távol vannak tőlük, őket a hasz­nossági politika elve vezérli, s ez száműz minden más esz­mét, jogot és érdeket; boszankodnak, mert mint nyiltan bevallják, ha ily ólomlábakon fog haladni a tanácskozás, úgy a birodalmi tanács ismét nem lesz teljes, s a költség­­vetést ismét csak mint szőkébb birodalmi tanács lesz kénytelen tárgyalni. Tehát az üresen álló birodalmi taná­csi székek képezik a boszankodás és botrány kövét. Al­kalmasint e nézet vezéreli az udvari korlát­okat is, hogy távirati úton a tárgyalás gyorsítását sürgette. Igen hihető ennek folytán, hogy a három országos nyelv iránt is csakhamar elkészül a törvényjavaslat; a bi­zottmány javaslata erre nézve következő: 1. §. A három országos nyelv, úgymint: a magyar, német és román nyelv, a közhivatali közlekedésben egyenjogú. (A kor­­mányelőterjesztés 1. §-a szerint): 2. §. A felek, tanúk, szakértők és egyátalában mindenki szabadságában áll, minden, bárminemű beadványban, minden jegyzőkönyvi kihallgatásnál, valamint átalában minden nyilvá­nos és hivatalos, politikai, szintúgy mint peres ügyeken kívüli tárgyalásnál saját anyanyelvével, vagy a három országos nyelv bármelyikével szabad tetszése szerint élni. (A kormányelőterjesz­tés 2, 3, 4 és 9 §§-ai szerint.). 3. §. Az alsóbb szintúgy mint felsőbb hatóságok és törvény­székek minden ilynemű jegyzőkönyve, minden hivatalos ellátása, kiadványozása, ítélete és határozata az indokokkal együtt azon a nyelven adandó ki, melyen a beadvány, kérelem, keresetlevél, vagy az első szóbeli kérelem szerkesztetett.­­A kormányelőter­jesztés 3„ 5, 6. és 8. §§-ai szerint). 4. §. Az egyházi hatóságok is, a felekkel érintkezésben, a 2. és 3. §§-ok előrebocsátott határozataihoz alkalmazkodni köte­lesek. (A kormányelőterjesztés 20-ik §-a szerint). 5. §. A szóbeli végtárgyalásnak, az ítélet kihirdetésének és kiadványozásának a három országos nyelv közül azon kell tör­ténni, mely a vádlott anyanyelve. Szabadságában áll azonban a vádlottnak, e végett a három országos nyelv közül mást is választani. (A kormányelőterjesz­tés 7. §-a szerint). 6. §. Minden törvényhatóság, minden városi, mezővárosi és vidéki község, szintúgy mint minden testület keleli, valamint hi­vatalai és törvényszékei belügykezelési és külérintkezési nyelvét az idő szerinti képviselőtestülete által határoztatja meg, ez utób­binak hivatalos működési idejére. (A kormányelőterjesztés 10, 11, 12, 14 és 16 §§-ai szerint). 7. §. Mindennemű közlések, kiadványozások, rendeletek, meghagyások s­a­t., melyek ezen törvényhatóságokhoz, közsé­gekhez, ezek hivatalaihoz és törvényszékeihez, egyházi vagy más testületekhez és intézetekhez intéztetnek, az elöljáró hatóságok által a három országos nyelv közül azon adandók ki, mely az il­lető törvényhatóság vagy község ügykezelési nyelve, vagy pe­dig melyet az egyházi, vagy más testület vagy intézet használ. (A kormányelőterjesztés 13. §-a szerint): 8. §. Az egyházi anyakönyvek az 1. §-ban egyenjogunak nyilvánított nyelvek valamelyikén vezetendők. Szabadságában áll különben az egyes hitfelekezeteknek, a főkormányszékkel egyetértve, erre más nyelvet is meghatározni. (A kormányelőterjesztés 19-ik §-a szerint). 9. §. A cs. kir. katonai hatóságokkal érintkezésben a köz­ségek lehetőségig, a törvényhatóságok minden esetben a német nyelvet használandják. (A kormányelőterjesztés 15. §-a szerint): 10. §. A többi hatóságok és törvényszékek belső hivatalos nyelve, nem különben ezen hatóságok és törvényszékek egymás közti és Erdély nagyfejedelemségén kívüli hatóságokkal való érintkezési nyelve rendeletileg fog meghatároztatni. (A kormány­­előterjesztés 17. §. szerint): 11. §. A hatóságok és hivatalok elnöki hivatalos közleke­désében a három országos nyelv akármelyikének használata min­den megszorítás nélkül megengedtetik. (A kormányelőterjesztés­­ 16. §-a szerint): 12. §. Ezen határozatokkal ellenkező minden országos tör­vény megszüntetik és érvénykívülivé tétetik. Ezen törvényczikk kötelező ereje haladék nélkül érvénybe lép. (A kormányelőterjesztés 21. és 22. §§-ai szerint). Rosenfeld Lajos s. k., bizottmányi elnök, Libl­y-Schuler Frigyes s. k., előadó. A szept. 12-ki gyűlés ünnepélyes volt. Ekkor­ olvas­tatott fel a feliratra küldött legkegyelmesebb királyi vá­lasz. Ebben kedves tudomásul vétetni mondatik a felirat azon pontja, melyben az októberi diploma és febr. patens beczikkelyezése iránti jószándék és készség fejeztetik ki. A leirat felolvasása több helyen örömkiáltásokkal szakit­­tatott meg. Saguna püspök azonnal inditványozá, hogy az októberi diploma és febr. patens törvénybe leendő ikta­tása végett bizottmány alakíttassák, indítványa egyhan­gúlag el lön fogadva, és a javaslat kidolgozásával a fel­irati bizottmány bízatott meg. Ugyanez alkalommal a kinevezett elnök: Gross Gusz­táv s alelnökök, Aldulian János és Kirchner Frigyes szé­keikbe beiktattattak. A királyi főkormányszék, a magyar és székely kép­viselők lemondása folytán, a harmadik választást elren­delte. A latin közmondás azt tartja: „omne trinum per­­fectum,“ minden hármas tökéletes! meglátjuk, vajjon fog-e ezen közmondás a jelen esetben igazoltatni ? Míg itt új választások rendeltetnek el, addig másrész­ről a kinevezett királyi hivatalosok sietnek elfoglalni kö­veti székeiket; az eskü letételekor a megjelent két magyar királyi hivatalost kiválólag megéljenezték. A heves- és külső-szolnokmegyei központi segélybi­­zottmány működése. Kettős megyénk központi inségbizottmánya f. hó 7-én tartá második ülését, melynek főtárgyát a kir. helytartó ő excjától Földváry János, főispáni helytartó ő magához intézett leirat képezé, mely tudatja, hogy Ő Felsége atyai gondoskodása folytán, Szolnok és Török-Szent-Miklósra 70,000 p. mérő őszi vetőmag fog érkezni, mely annak ide­jében készpénzben visszafizetendő kölcsönképen, kettős i

Next