Eger, 1865 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1865-10-19 / 42. szám

lem vonása nemzetünknek — a szabaság szeretete. Semmi sem volt előtte tűrhetetlenebb a politikai szolgaságnál. Hanem politikai jogaink ne legyenek a magyar előtt szen­­tebbek, mint politikai kötelességeink, a­mely kötelességek azt követelik tőlünk, hogy a kormány szabadsá­gát is tiszteljük. Politikailag érett nemzetek, az al­kotmány által a kormányaiknak kimért működési­ körnek szabadságát, — saját szabadságuk egyik kiegészítő részé­nek tekintették állandóan, — melynek megsértése az egésznek ártalmára szokott lenni. — A szabadság exclu­­si­vitást nem tűr, annak minden oldalra egyenlőnek és igazságosnak kell lennie. Mert mit mondanának a megyék ahhoz, ha a leendő tisztújító­ székek alkalmával választott tisztikar egyes tagjai ellen, a kormány bizalmatlanságát mondaná ki? A választás szabadsága volna ezzel meg­sértve, és mi volnánk az elsők, kik fölszólalnánk a me­gyék szabad választási joga érdekében. A­mely mértéké­vel a szabadságnak mérünk magunknak, azzal kell mér­nünk a kormánynak is. A politikai szabadság a municipiumok nem kizárólagos tulajdona, tűrnünk kell és­pedig alkotmányunk érde­kében, hogy azt a kormány is, mely a nem­zettest egy részét teszi, a maga act­oiban akadályozatlanul gyakorolhassa. Jó leszen ezt a politikai pártoknak soha el nem feledni. Mi nemzetünk jelen reménységeit illeti, azok csak akkor fognak teljesedésbe menni, ha lépéseinket hideg számitás és mérsékeltség kisérendi. Az absolutismus ka­puja még nyitva hagyatott, melyből a szabad térre oly nehezen és annyi hányattatások után kijutunk; nem szabad tehát eltévesztenünk az irányt, — nehogy újra visszaessünk évtizedekre — vagy még több időkre re­ménytelenül. Fegyverrel kezökben foglalták el egykoron őseink e szép földet, ma, megfontoló okossággal és államférfim bölcseséggel tarthatjuk meg azt unokáink részére. -I-I -J­. 348 Követválasztási mozgalmak. Eger, okt. 15. 1865. Egerváros választó polgársá­gának amaz igen jelentékeny része, mely Vavrik Béla urat, a közelismerést kivívott, s tudományos készültségü lelkes jogtanárt ajándékozá meg bizalmával, tegnap azaz 14-én este tisztelkedett, követjelölténél nagyszerű fáklyás­zenével. A menet esti hét órakor a „korona“ czimü ven­déglőből indult ki, s 40 zászlójával, 300-at haladó fák­lyájával, hatalmas zenekarával, s lelkesült éljenekben ki­törő ezernyi népével impozant hatást gyakorolt minden­felé. A káptalan-utczán s a piacztéren át rövid fordulót tevén, folyvást szaporodva vonult követjelöltje laka elé. Itt a tisztelgő sereg közérzetét t. ez. L­o­j­k­ó M. ur tolmá­csold hazafiui meleg szavakban, közbeszakitva sokszoros éljenek által. A követjelölt ur minden hiúság és ostentatio nélkül magához méltóan felelt. Ama nemes szerénységgel, mely lekötelez, s ama férfias, nyílt bátorsággal, mely bi­zalomra indít. Erczes, átható hangja, kifejezéseinek szaba­tossága, eszméinek tömöttsége, s műveltsége, mely nem a journalistika közhelyei vagy üstökös phrasisok olcsó ta­nulmányára, hanem komoly tudományra mutat — előre jelzik a szerencsés szónokot. — Lelkes és valódi alkotmá­nyos érzületet lehelő beszédéből kiemelendőknek tartjuk következő fontos szavait: „Polgártársak! A privilégiumok kora lejárt, s a válaszfala­kat, melyek a különböző osztályokat egymástól elkülöniték, az 1848-iki törvények a nemzet örömrivalgásai közt ledöntötték , s az osztályok egyesülését, melyet ama törvények kimondottak, létrehozta a tizenhét évi közös szenvedés. S jaj annak, a ki az egyetértés kapcsát, melyet a közös szenvedés egybeforrasztott, az által igyekszik meglazítani, hogy az egyenetlenség konkolyát hinti a nép közé, s gyűlölséget támaszt az osztályok között. — Súlyos bűnt követ ez el a nemzet, súlyos bűnt az alkotmány ellen! Polgártársak ! A politikai jogok üdvös gyakorlata két fölté­telhez van kötve. — Egyik a politikai érettség, mely föltélezi, hogy saját érdekeinket fölismerni tudjuk, s az eszközöket jól meg­választani képesek vagyunk, melyek jólétünk előmozdítására al­kalmasak ; — s a melynélfogva megvetjük az üres, lelkiismeret­len ámításokat. — A másik a szabadságszeretet, mely bátorsá­got ad, saját meggyőződésünket szabadon nyilvánítani, s minden­­ megfélemlítést férfiasan visszautasítani. Eger polgárainak politikai érettsége és szabadságszereteté­­ről tanúskodik annak dicső múltja, mely fényesen van bevésve a történet örök lapjaiba; — tanúskodik annak jelene, mely múltját meghazudtolni soha sem fogja. Polgártársak ! Egy vallásos és szabadságszerető nemzetnek czímerében eme szavakat találom írva: „Isten és jogom!“ Eme szép jelszó a nagy angol nemzet jelszava. — E jelszó védelme alatt lett az, Európa leggazdagabb és leghatalmasabb nemzetévé. — Mert a­hol a jogot a vallásos érzelem nem támogatja, ott az csak addig terjed, a­meddig a rendőrség kémkedő szeme lát, vagy a­meddig a bitófa karjai nyúlnak ; s legyenek önök meggyőződve, hogy a ki ma vallásos érzetünket támadja meg, —az holnap sza­badságunkat, és legszentebb jogainkat fogja lábbal tapodni. — Azért legyen a mi jelszavunk is : „Isten, és fogunk!“ A roppant számú sokaság, dac­zár­a az erős eső­nek, figyelemmel s csöndben hallgatá végig V. B. úr lel­kes szavait, s kifogyhatlan éljenzések között teljes rend­ben oszott szét. Másnap, azaz okt. 15-én egy hasonló, bár eddig ná­lunk szokatlan látványnak valánk tanúi. Városunk egyik követjelöltje t. i. Kormos Béla pesti ügyvéd úr, már szombaton falragaszok által hirdeté, hogy a­kik Eger tisz­telt választói közöl őt óhajtják képviselőjükül, szívesked­jenek megjelenni okt. 15-én délutáni 4 órakor a lyceum­­téren, a­hol ő politikai nézeteit élőszóval fogja a népnek előadni. A népgyű­lés csakugyan megtartatott néhány szép nemzeti zászló­s zeneszó kíséretében, és jószámú érdeklett közönség előtt. K. B. úr a székesegyházat környező emel­kedett korlát mellől szavalá el sokszoros éljenzések között jól átgondolt, derék programmját, melyet olvasó-közönsé­günk, úgy his­szük, már teljesen ismer. A férfiasan s min­dig érthetőleg tartott szónoklat után, hi­vei fölkapták, s a közönség örömrivalgásai között vitték végig a káptalan­­utczán, piacztéren stb. — Ilyen zajos élet van most miná­­lunk !. olvasó! -j*. Győr városában a választók nagy része Kautz Gyula elle­nében Xantus Jánost kívánja követni. Somogy m­egye csurgói kerületének értelmisége követjelöltül Inkey Józsefet kérte föl, a választók más része ellenben Csé­­pán Antal alk. másodalispán mellett nyilatkozott. Kaposvárott Somsich Pált közakarattal választják meg, ellenjelöltje nincs. A marczali kerületben gr. Széchenyi Gyulát, Noszlopy Antalt és Hegedűs ügyvédet emlegetik. A lengyeltóti kerület­ben Kacskovics Ignácz lépett föl. Mező-Túron a kerület jelöltjéül Péteri Károly, 61-iki kép­viselő tűzetett ki egy akarattal.

Next