Eger, 1865 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1865-10-19 / 42. szám
lem vonása nemzetünknek — a szabaság szeretete. Semmi sem volt előtte tűrhetetlenebb a politikai szolgaságnál. Hanem politikai jogaink ne legyenek a magyar előtt szentebbek, mint politikai kötelességeink, amely kötelességek azt követelik tőlünk, hogy a kormány szabadságát is tiszteljük. Politikailag érett nemzetek, az alkotmány által a kormányaiknak kimért működési körnek szabadságát, — saját szabadságuk egyik kiegészítő részének tekintették állandóan, — melynek megsértése az egésznek ártalmára szokott lenni. — A szabadság exclusivitást nem tűr, annak minden oldalra egyenlőnek és igazságosnak kell lennie. Mert mit mondanának a megyék ahhoz, ha a leendő tisztújító székek alkalmával választott tisztikar egyes tagjai ellen, a kormány bizalmatlanságát mondaná ki? A választás szabadsága volna ezzel megsértve, és mi volnánk az elsők, kik fölszólalnánk a megyék szabad választási joga érdekében. Amely mértékével a szabadságnak mérünk magunknak, azzal kell mérnünk a kormánynak is. A politikai szabadság a municipiumok nem kizárólagos tulajdona, tűrnünk kell éspedig alkotmányunk érdekében, hogy azt a kormány is, mely a nemzettest egy részét teszi, a maga actoiban akadályozatlanul gyakorolhassa. Jó leszen ezt a politikai pártoknak soha el nem feledni. Mi nemzetünk jelen reménységeit illeti, azok csak akkor fognak teljesedésbe menni, ha lépéseinket hideg számitás és mérsékeltség kisérendi. Az absolutismus kapuja még nyitva hagyatott, melyből a szabad térre oly nehezen és annyi hányattatások után kijutunk; nem szabad tehát eltévesztenünk az irányt, — nehogy újra visszaessünk évtizedekre — vagy még több időkre reménytelenül. Fegyverrel kezökben foglalták el egykoron őseink e szép földet, ma, megfontoló okossággal és államférfim bölcseséggel tarthatjuk meg azt unokáink részére. -I-I -J. 348 Követválasztási mozgalmak. Eger, okt. 15. 1865. Egerváros választó polgárságának amaz igen jelentékeny része, mely Vavrik Béla urat, a közelismerést kivívott, s tudományos készültségü lelkes jogtanárt ajándékozá meg bizalmával, tegnap azaz 14-én este tisztelkedett, követjelölténél nagyszerű fáklyászenével. A menet esti hét órakor a „korona“ czimü vendéglőből indult ki, s 40 zászlójával, 300-at haladó fáklyájával, hatalmas zenekarával, s lelkesült éljenekben kitörő ezernyi népével impozant hatást gyakorolt mindenfelé. A káptalan-utczán s a piacztéren át rövid fordulót tevén, folyvást szaporodva vonult követjelöltje laka elé. Itt a tisztelgő sereg közérzetét t. ez. Lojkó M. ur tolmácsold hazafiui meleg szavakban, közbeszakitva sokszoros éljenek által. A követjelölt ur minden hiúság és ostentatio nélkül magához méltóan felelt. Ama nemes szerénységgel, mely lekötelez, s ama férfias, nyílt bátorsággal, mely bizalomra indít. Erczes, átható hangja, kifejezéseinek szabatossága, eszméinek tömöttsége, s műveltsége, mely nem a journalistika közhelyei vagy üstökös phrasisok olcsó tanulmányára, hanem komoly tudományra mutat — előre jelzik a szerencsés szónokot. — Lelkes és valódi alkotmányos érzületet lehelő beszédéből kiemelendőknek tartjuk következő fontos szavait: „Polgártársak! A privilégiumok kora lejárt, s a válaszfalakat, melyek a különböző osztályokat egymástól elkülöniték, az 1848-iki törvények a nemzet örömrivalgásai közt ledöntötték , s az osztályok egyesülését, melyet ama törvények kimondottak, létrehozta a tizenhét évi közös szenvedés. S jaj annak, a ki az egyetértés kapcsát, melyet a közös szenvedés egybeforrasztott, az által igyekszik meglazítani, hogy az egyenetlenség konkolyát hinti a nép közé, s gyűlölséget támaszt az osztályok között. — Súlyos bűnt követ ez el a nemzet, súlyos bűnt az alkotmány ellen! Polgártársak ! A politikai jogok üdvös gyakorlata két föltételhez van kötve. — Egyik a politikai érettség, mely föltélezi, hogy saját érdekeinket fölismerni tudjuk, s az eszközöket jól megválasztani képesek vagyunk, melyek jólétünk előmozdítására alkalmasak ; — s a melynélfogva megvetjük az üres, lelkiismeretlen ámításokat. — A másik a szabadságszeretet, mely bátorságot ad, saját meggyőződésünket szabadon nyilvánítani, s minden megfélemlítést férfiasan visszautasítani. Eger polgárainak politikai érettsége és szabadságszeretetéről tanúskodik annak dicső múltja, mely fényesen van bevésve a történet örök lapjaiba; — tanúskodik annak jelene, mely múltját meghazudtolni soha sem fogja. Polgártársak ! Egy vallásos és szabadságszerető nemzetnek czímerében eme szavakat találom írva: „Isten és jogom!“ Eme szép jelszó a nagy angol nemzet jelszava. — E jelszó védelme alatt lett az, Európa leggazdagabb és leghatalmasabb nemzetévé. — Mert ahol a jogot a vallásos érzelem nem támogatja, ott az csak addig terjed, ameddig a rendőrség kémkedő szeme lát, vagy ameddig a bitófa karjai nyúlnak ; s legyenek önök meggyőződve, hogy a ki ma vallásos érzetünket támadja meg, —az holnap szabadságunkat, és legszentebb jogainkat fogja lábbal tapodni. — Azért legyen a mi jelszavunk is : „Isten, és fogunk!“ A roppant számú sokaság, daczára az erős esőnek, figyelemmel s csöndben hallgatá végig V. B. úr lelkes szavait, s kifogyhatlan éljenzések között teljes rendben oszott szét. Másnap, azaz okt. 15-én egy hasonló, bár eddig nálunk szokatlan látványnak valánk tanúi. Városunk egyik követjelöltje t. i. Kormos Béla pesti ügyvéd úr, már szombaton falragaszok által hirdeté, hogy akik Eger tisztelt választói közöl őt óhajtják képviselőjükül, szíveskedjenek megjelenni okt. 15-én délutáni 4 órakor a lyceumtéren, ahol ő politikai nézeteit élőszóval fogja a népnek előadni. A népgyűlés csakugyan megtartatott néhány szép nemzeti zászlós zeneszó kíséretében, és jószámú érdeklett közönség előtt. K. B. úr a székesegyházat környező emelkedett korlát mellől szavalá el sokszoros éljenzések között jól átgondolt, derék programmját, melyet olvasó-közönségünk, úgy hisszük, már teljesen ismer. A férfiasan s mindig érthetőleg tartott szónoklat után, hivei fölkapták, s a közönség örömrivalgásai között vitték végig a káptalanutczán, piacztéren stb. — Ilyen zajos élet van most minálunk !. olvasó! -j*. Győr városában a választók nagy része Kautz Gyula ellenében Xantus Jánost kívánja követni. Somogy megye csurgói kerületének értelmisége követjelöltül Inkey Józsefet kérte föl, a választók más része ellenben Csépán Antal alk. másodalispán mellett nyilatkozott. Kaposvárott Somsich Pált közakarattal választják meg, ellenjelöltje nincs. A marczali kerületben gr. Széchenyi Gyulát, Noszlopy Antalt és Hegedűs ügyvédet emlegetik. A lengyeltóti kerületben Kacskovics Ignácz lépett föl. Mező-Túron a kerület jelöltjéül Péteri Károly, 61-iki képviselő tűzetett ki egy akarattal.