Eger, 1866 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1866-10-18 / 42. szám
346 tartozásokra nézve a már foganatba vett bírói eljárást magának jövőre is fentartja. A hozott végzés elismerőleg tudomásul vétetett, egyszersmind határoztatok , hogy miután ezen végzés többeknek, vagy azért mert jelen nincsenek, vagy azért mert a lapot, melyben közölve van,nem olvasván,tudomásukra nem juthat: a végzés ezen pontja annyi példányban, mennyi a Jászságban ily hátralékos találtatik, külön is kinyomattassék, s minden ily tagnak egyénenkint is megküldessék; felkéretvén tehát az újonnan alakult érdekegyesitő bizottmány , hogy az annak idejében megküldendő példányokat a melléklendő névsorozat szerint kinek-kinek kézbesíteni, vagy megküldeni, egyszersmind őket fölvilágosítani és biztosítani szíveskedjék arról, hogy az egyesület úgy az egész Jászság, mint annak egyes tagjai iránt mindenkor testvéri szeretettel és szives baráti ragaszkodással viseltetik, s őszinte örömmel veendi, ha a kissé meglázult testvéri kapocs ez ujabbi egyesülés folytán teljesen szilárddá és szétbonthatlanná válik. 36. Olvastatott a számvizsgáló bizottmány által 1866-ik évre kidolgozott következő költségvetés. Bevétel: 1. Készpénzmaradvány 1865-ki évről . . . 16frt 90V4 kr. 2. Múlt évekrőli tartozások 3532 frt 36 kr, melyből 1866-ra bevezetni remélhető . . 1800frt— — 3. Mizsey volt pénztárnok tartozása . . . 22frt 69 kr. 4. Darányi asztalos „ .... 10n 50 71 5. Fehér Zsigmond 105 frt tartozásából . . 90 ii— n 6. Alapítványi kamat 1866-ik évre .... 167 ii— n 7. Részvénydijakból „ „ . . . . 1112 ii 50 n 8. A kertjövedelem nem vétetik föl, miután az az igazgató dicséretet érdemlő eljárása folytán maga magát eltartja. 6. Iroda „ ............................................... 50 71— 7. Nyomdai kiadások..................................... 90n — V 8. Orsz. gazd. egyes. részvény dija két évre 42 71— Mutatkozik felesleg 1976 „ 93/< „ Mely összegből a költségvetésben még számitásba nem vett kisdedóvodai 500 frt tőketartozás, valamint a pesti tak. pénztári 120 frt tőke, és a netalán tartandó kiállítás költségei elegendőleg fedeztethetnek. Kelt Gyöngyösön, 1866-ik év szept. 7-én. Berecz Ferencz, Mahovszky Antal, Vezekényi Horner István, Szávoszt Frigyes. Tudomásúl vétetvén, teljesen helybenhagyatott. Egyszersmind a számvizsgáló bizottmány tagjai — mint kik az ügyek folyamát leginkább tudják — ezen működésre jövőre is fölkéretni rendeltettek. 37. Olvastatott Berecz Ferencz kertészeti szakosztályi elnök következő jelentése: Az egyesületi kertre nézve a lefolyt 1865-ik év kedvezőnek nem mondható. — Tavasz kezdetével ugyan minden megindult, növény és fák virágzása a legszebb reményekre jogosított, de ezt a május 2-án virradóra volt 4 foknyi fagy mind megsemmisítette, — a gyengébb növények letaroltattak, a gyümölcsfák virágai és szőlőtök fürtjei, vagy nyomban lehullottak, vagy ha egy rész megmaradni látszott is, és kevés gyümölcsöt mutatott, mindez annyira meg lett sanyargatva, hogy a magában is gyenge gyümölcs, a következett szárazságban mind elhullott; —s ezen időjárásnak következménye lett, hogy a kert elhaladását kielégítőnek mondani nem lehet, s a következett eladás mennyiségét s minőségét nagy részben meghiúsította. A lefolyt 1865-ik év alatt eladatott az egyesületi kertből . Összes remélhető jövedelem 3219frt 593/4kr. Kiadás: 1. Titkár fizetése.......................................... 300frt— kr. 2. Szolga „................................................ 144n — » 3. Szállás fűtési bére 1865-ik évre. . . . 26n25 71 4. Szállás és fűtés „ 1866-ik „ .... 110 n 25 11 5. Postaköltség............................................... 50V — 1 111 71 9. Különfélékre................................................ 135— 10. Kisdedóvodai tőketörlesztésre . . . . 100 11— 11. Ennek kamatja 1865. és 1866-ik évekre . 36 11— 71 12. Pesti lak. pénztár tőkéjére..................... 120 11— 11 13. Ennek kamatja . . ............................ 10 71— n 14. Spetykó Gáspár illetménye..................... 30 11— i Összesen 1243 frt 50 kr. E szerint a remélhető jövedelem lévén . . 3219 frt 593/4 kr. A remélhető kiadás pedig .......................... 1243 7150 71 Mikor álló . . Mikor álló tükröd előtt Igazítod haj ékedet, Nem gyönyörrel néz-e abba Ibolyánál kékebb szemed!! A nagy tükör üvegén át Angyali arcz mosolyg reád . . . És te visszamosolyogva Nézed körül felvett ruhád. Te csak tükörből szemléled Arczodat, a rózsás arczot . . . S mégis, úgy-e büszke vagy rá, Hogy azon arcz — a te arczod ! Tehát ne is csodálkozzál, Hogy nekem is tetszel nagyon : Te csak másolatban látod . . . Én az eredetit látom!! Az írón-gyártás TÁR Az írón, e kevésbbé érdekesnek látszó íróeszköz — ha fejlődési történetét közelebbről tekintjük, azonnal érdekesebb színben tűnik föl előttünk, nem csupán mert az ember napi foglalatosságaiban ezer meg ezer szolgálatot tesz, hanem azért is — mit CZA. §s kevesen tudnak — mert napjainkban már milliók vannak befektetve az irongyárakba. Ha az ember az írón történeti vázlatát akarja adni, első kérdés: régi e tulajdonképen e kis — napjainkban már nélkülözhetlen — eszközöcske ? vajjon használatban volt-e már az őskor képzettebb népeinél ? vagy ha nem, mi pótolta helyét két évezred előtt a közlekedési életben ? A mi papirosainkat hajdan vékony fatáblácskák is pótolták, ezek viaszszal vékonyan bevonattak, mibe aztán a bötü nyelv (stilus) segélyével bevésetett. E táblácskák használtattak az iskolában , sőt végrendeletek följegyzésére is. Különösen értékesek : valának azon táblák, melyeket consulok, praetorok s a királyság egyéb hatóságai barátjaiknak szoktak volt ajándékozni, midőn ezek új hivatalt nyertek. Ez időből több ily tábla jutott el hozzánk. Erdélyország egy ősrómai bányájában 1790-ben találtatott egy, K. sz. u. 167-ik évből, — a rajta levő irás egy nyilvános hirdetés másolatát tartalmazta. A nyél — stilus vagy graphium — úgy volt a táblácskához erősítve, mint most a tárczák jegyzőkönyvecskéihez az irón, — egyik vége hegyes — a betű bevésésére, — a másik lapos — az irás letörlésére — rendesen fa, vas, bronz, elefántcsont, vagy drágább érczből, mint ezüst s aranyból készíttetett. A mostani alakban használt irón csak újabb találmány. A klassikai őskor és művészete előtt, mint láttuk, a mi irónunk, de általában az ónnak irászai hasznavehetősége egészen ismeretlen volt. Csak a középkor kezdte az ónt e czélra használni, és pedig nem írás- vagy rajzolásra, hanem csak vonalzásra, s csakis a modern festészet fejlődésével látunk hónnali rajzolatokat. Ktrthi Jenő.