Eger, 1868 (6. évfolyam, 1-53. szám)
1868-01-16 / 3. szám
Január 10-án 1808. VI. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft- kr. Félévre . .250 .. Negyedévre . • 1 „.30 . Egy hónapra . — 44 „ 3. szám. EGEE. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 la fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch O. könyvkereskedése Sminden kir. postahivatal. _ Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő, egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — és Oppelik A., — Pesten: Zeisler M. A malomipar állása Magyarországban. Tekintve megyénknek ezen iparág terjesztése tekintetében tett legutóbbi lépéseit, nem tartom fölöslegesnek, hogy az ezen irányzat által érdekeltek számára hazánk malomiparának jelen állása felőli tájékoztatás végett, Kósa Lajosnak, a párisi világtárlaton hazánk országos biztosának a pesti központi bizottmányhoz intézett jelentése ez iparágra vonatkozó és oly érdekes, mint tanulságos részét itt közzétegyem. Örledékeink kiállítása, — Írja a szerző — miben 17 gőz-és műmalom vett részt, méltó csodálkozást gerjesztett. Magyarhon ma 147 gőz-, 171 műmalommal, továbbá 9173 patakmenti-, 4301 hajó-, 7966 száraz- és 476 szélmalommal bir. A Magyarhon által kiállított gabnanemek annak bizonyságául szolgáltak, hogy az országnak valamint talajalkata, úgy éghajlati viszonyai a gabnatermelésre kiválólag előnyösek. Részleg véve, ez osztályban a búzatermelés igen magas fokon áll. A szemek kifejtése nálunk oly tökélyes, hogy 90 bécsi font vagyis 82 kilogramm súlyú hectoliter búza nem tartozik a ritkaságok közé. A magyar búza kiválólag lisztgazdag, s rendkívüli tartósságé; czélszerű kezelésmód lehetségessé teszi annak számos éveken át egészséges állapotbani föntartását. Nagy megelégedéssel jegyezzük itt meg, hogy mezőgazdászai fejlődésünk végre annyira haladt, miszerint már a búza tisztasága is csak kevés kívánnivalót hagyott hátra, mivel a géppeli cséplés már meglehetős általánosságban alkalmazásban van. A magyar búza jelentékeny enyvtartalmú, mi a lisztgyártmányt nagyobb táperejűség előnyével ruházza föl, s az ezen lisztből készített kenyér különösen ízletes. A nyers termény ily kitűnő tulajdonai mellett Magyarország malomipara sem maradhatott el, sőt ellenkezőleg, néhány év óta oly jelentékeny emelkedés-s oly nagymérvű kiterjedésnek örvend, hogy a magyar lisztek már jelenleg a világkereskedelemben tekintélyes helyet foglalnak el. Budapest gőzmalmai rövid idő alatt — midőn t. i. a most épülőben levő malmok munkásságukat megkezdendik — évenkint 5—6 millió mérő búzát fognak őrleni. — A galnatisztitás e malmokban olyannyira tökéletes, hogy ez minden idegen részektől menten kerül az őrlési műtét alá. A malomiparnak két, egymástól főleg az őrledékre nézve lényegesen különböző gyártásmódszerét szokták megkülönböztetni, t. i. a nedves és száraz őrlést: az első módszernek előnye, melynél a gabona őrlés előtt gyakran jelentékeny vízmennyiséget vesz föl magába, főkép abban áll, hogy a korpa részek az itt alkalmaztatni szokott egyszerű őrlésmód mellett, a búzaszemről könnyebben lefoszlanak, s ezáltal a liszt korpamentesen könnyebben állítható elő. E módszer hátrányai azonban jelentékenyen fölülmúlják a fentebbi előnyöket, mert midőn a búzaszem megnedvesitése által a lisztbe is sok viz átmegy, ezáltal is a gyors megromlás veszedelmének van kitéve. A nedves őrlés ennélfogva nem alkalmas arra nézve, hogy a lisztnek ama tulajdonokat biztosítsa, amelyeket minden kereskedelmi tárgynál a kereskedő első feltétként követel. Ellenben a szárazörlés honi rendszerünk szerint alkalmas minden követelmény tökéletes kielégítésére. Ezen kezdetben kissé összesített módszer mellőzi a régi rendszer fő hátrányát, s észszerű úton, más módot követve, éri el annak előnyeit. Úgy látszott először, hogy a magyar búza keményebb szerkezeténél fogva legkevésbbé lesz alkalmas a száraz őrlésre , ennek ellenében azonban már évek óta átalán el van ismerve, hogy a mi, nevezetesen Budapesten alkalmazásban levő szárazőrlés-rendszerünk minden tekintetben fölülmúl minden régibb rendszert; valamint nem tagadható az sem, hogy egész Európában a kikeresett finomságú fehér lisztek sehol sem kerestetnek s fizettetnek meg annyira, mint épen az osztrák birodalomban. Csak e körülmény által fölbátoritva s istápolva voltak képesek honi malomiparosaink e kezdetben fölötte költséges gyakorlatot alkalmazni-Ezen rendszer előnyei a gabonának kitűnő tisztításában s abban állanak, hogy a búzaszem csirái úgyszólván az őrlés kezdete előtt kiválasztatnak, ami azért nagyfontosságú, mert e csirák a közönséges őrlésnél az egész őrledékkel vegyesen dolgoztatnak föl, s ezen esetben rosz, keserű, a megromlásnak igen-igen alávetett liszt nyeretik. Egy második előnye e rendszernek, hogy azon csekély egybefüggésű korparészek, melyek a liszt mellékkeverékeül igen szeretnek abba őröltetni, s elegyiztetni, kellő időben eltávolíttatnak ; végre, hogy a buzaszemnek többször ismételt úgynevezett föloszlatása által, az e czélra rendelt tisztázó- és buzakása tisztitógépek segélyével, nagy mennyiségű, ön körében különböző minőségekre oszló tiszta, korpamentes kása állittatik elő, melynek külön megőrlése teszi azután lehetségessé a nagy gonddal nyert legjobb kásából a legszebb s oly minőségű lisztek előállítását, mely minősitmények egyik korábbi módszer által sem érhetők el; liszteinket első neme C—4-ik számig kizárólag e tiszta, korpament buzakásából nyeretik. Az őrlés finom franczia malomkövek segélyével hajtatik végre, s honi malmainknak lehetségessé lön, az örledéknek a kövön többszörös keresztülmenesztése, s a czélnak megfelelő más eszközök segélyével az őrledék káros fölmelegülését elkerülhetni. Nem csekély mértékben járultak e kedvező eredmények előidézéséhez a gépeknek tetemesen előhaladt tökéletessége, s a legújabb berendezések, amelyek a malmokat azon állapotba helyezték, hogy a gyártásnak elmellőzhetlen, s saját nemökben oly sok előnyöket nyújtó összesítéseiket olykép hajthatták végre, hogy most a gyártási költségek a minimumra szálltak alá, s körülbelül oly magasságúak , mint a sokkal egyszerűbb franczia gyártás költségei. A budapesti malmok az Ítélő jury teljes elismerésével találkoztak, mely lényeges előnyökül különösen kiemeli, hogy az ő örledékük számos évi raktározásra (zsákokban) képesített, anélkül, hogy minőségük a legcsekélyebb mértékben is veszítene, minélfogva kitünőleg alkalmasak a tengerentúli kereskedésre, hogy lisztjök rendkívüli finomságuk és fehérségök miatt első, kiváló gyártmánynak tekintendő; hogy továbbá jelentékenyen jobban ad ki, mint a nedves úton nyert liszt (100 font liszt 150 font kenyeret ad); végre, hogy a gyártás is rendkívüli tisztaságú. Mindezen előnyök minden bizonnyal alkalmasak honi malomiparunknak ama kiterjedést megadni, a melyre az gabnagazdag országunk tömeges termelése által hivatva van, s ebben fekszik egyszersmind megfejtése annak is, hogy a malomipar mért volt az egyedüli, mely utóbbi időben a gyártevékenységre általán kedvezőtlen viszonyok daczára az országban mégis jelentékeny előhaladást mutatott, miszerint a Budapesten legújabb időben keletkezett számos részvény-vállalatok oly nagyszerűek, az eshető túlelőállítástóli félelem nem teljesen alapnélküli. Daczára a magyar liszt fölsorolt kitűnő előnyeinek, Európa nyugata felé való kivitelének csaknem legyőzhetlen akadályok állanak ellenében, a melyek leginkább a mienktől különböző örlésrendszerben, mely ama országokban divatos (laposörlés) nye*