Eger, 1868 (6. évfolyam, 1-53. szám)

1868-05-28 / 22. szám

VI. évfolyam. Előfizetési díj : Egész évre . . 5 ft — kr félévre . . Negyedévre . . 2 „ 50 . 1 ., 30 , Egy hónapra . — 44 22. szám. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Május 28-án 1868. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó­hivatal: a lyceuxus nyomda. Előfizetéseket elfogad­­ó szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch G. könyvkereskedése s minden kir. postahivatal. — Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő , egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Hirdetéseket elfogadnak: Bécsben: Haasenstein és Vogler, — Pesten: Zeisler M. király-utcza 60. sz. Városi ügyek. Az Eger városa részéről f. é. május hó 17-én tartott képvi­selői ülésben következők tárgyaltattak: A rendőri ügyek szabályozásával megbízott II-ik szakosz­tálynak a koldulás megszüntetésére vonatkozó tervezete folytán végeztetett. Mielőtt a szakosztály tervezete részletes tár­gyalás alá vétetnék, szükséges 1-ör, azon koldusok összeírása, kik a segélyezésre méltók ; 2-or, azoké, kik munkaképesek ugyan, de dolgozni nem akarnak; 3-or, addig is, mig ezek megtörténnek, az idegen koldusoknak a városbóli kiutasítására a v. kapitány szi­gorúan utasittatik , s a megye közönsége felkéretni határoztatik, hogy az illető szoi­ák utján a községeket közhirrététel végett ezen intézkedésről értesíteni szíveskedjék; 4-et, a koldulás meg­­szüntethetéséhez szükséglendő pénzalap szaporítása tekintetéből az egyes polgárok felhívandók, vajjon mennyiben volnának haj­landók e czélra pénzbeli adakozással járulni? Végre 5-öt, miután a koldulás megszüntetése legczélszerű­bben egy dologház felállí­tása által érhető el, és ily dologháznak legmegfelelőbben átala­kítható lenne az egri főkáptalan úgynevezett „zöldfa“ szállodája, melyet, hogy ezen főkáptalan e czélra szentelni, emberbaráti ér­zelmei legnemesebbikének fogja tekinteni, a képviselőtestület re­ményű , ennélfogva nevezett főkáptalan küldöttségileg fölkéren­dő, hogy a kérdéses épületet, ezen szent czélra átengedni szí­veskedjék. Felolvastatott a Hellebronth Istvánné elnöksége alatt ala­kult heves megyei jótékony nőegylet kérvénye, mely szerint az utczai koldulás megszüntetése czéljából, e testület kebléből egy bizottságot kér kiküldetni, mely bizottság egyletükkel egyetértőleg a koldulás megszüntetése iránt intézkednék. — Jelen kérvény ez üg­gyel foglalkozó II-ik szakosztálynak kiadatott azzal, hogy a kérvényező nőegylettel ez ügyet illetőleg­ tegye magát érintke­zésbe. Végül Latabár Endre, a kassai szik­társulat igazgatójának azon ké­relme folytán, hogy fedett nyári színkörét a városnak a Széche­­nyi­ utczában lévő gazdasági udvarában állíthassa fel, határozta­tok : Folyamodó kéréséhez képest a város gazdasági udvara egy fedett nyári színkör felállítására — azon kijelentéssel, hogy ké­relmező szinigazgató a szegények segélyezésére egy előadást rendezni tartozik — átalengedtetik. Minthogy­ azonban a magyar orvosok és természetvizsgálóknak aug. havábani megjelenése al­kalmából a hevesmegyei gazd. egyesület által rendezendő állat­­kiállitás helyéül, a kérdéses gazdasági udvar szemeltetek ki, mely helyiség most már színkörré lesz átalakítandó : ennélfogva, mivel e czélra a város más alkalmatos helyiséggel nem rendelkezik, az egri fökáptalan küldöttségileg fölkérendő, hogy az állatkiállítás helyiségéül, a fökáptalan gazdasági udvarát átengedni szí­veskedjék. zánszky Adolf is nyújtottak be kérvényeket, melyek közül legtöbb élénkséget, sőt mondhatni, zajt kellett a Dobrzánszky által „három milliónyi“ (!) tét nevében átnyújtott, több ezer aláírással ellátott­­ kérvény a nemzetiségi viszonyok rendezése ügyében. Dobrzánszky a kérvényt a ház szabályai ellenére hosszasabban indokolni kezdte, mi többeket arra indított, hogy az elnököt fölkérték, vonja meg tő­le a szót. Zsedényi azon észrevételt tette, hogy Szepes megyéből érkezett hiteles tudósítások­­ szerint, a Dobrzánszky által beadott kérvény alatt oly községek is vannak aláírva, melyek arról mit­­sem tudnak, s igy világos, hogy hamisítások történtek. Andre­­ánszky pedig Szepes megye bizottmányának a Dobriánszky-féle petitiók ellen hozott határozatát nyujtá be. Ezek után Deák Ferencz maga és több­­ képviselő nevében egy indítványt tett le a ház asztalára a sz. kir. városok, ke­rületek és rendezett tanác­csal biró városok törvénykezési költ­ségei iránt. Ebben több képviselő azt indítványozta: bízza meg a ház a minisztériumot, hogy vizsgálja meg és számít­sa ki azon kárpótlási összeget, mely a városokat és kerületeket 1861. év óta a jelen ideig arányon túl viselt törvénykezési, rabtar­tási és közrendőrségi költségek fejében egyenkint és összesen, jog és méltányosság szerint illeti, s terjes­szen még ezen országgyűlés folyama alatt javaslatot a ház elé e kárpótlás mennyiségére és vis­­szatérítési módjára nézve. Ezután Tinku Ábrahám interpellale intézett az oktatásügyi miniszterhez. Minden erdélyi honfi— úgymond — örömmel hallot­ta azon tervet, hogy Kolozsvárott egyetem fog felállitatni, csak a románok nem, mert ezzel kapcsolatban rájuk nézve sérel­mes dolog terveztetik : t. i. a nagyszebeni államtanoda feloszlatása s javadalmának a tervezett egyetem alapjára leendő fordítása. Minthogy e tanodánál a románság fölötte érdekelve van, tanulói­nak nagy részét románok képezik, kérdi: szándékozik-e valóban a minisztérium azon esetre, ha Kolozsvárott egyetem állitatik fel, a szebeni államtanodát feloszlatni? — B. Eötvös miniszter az in­terpellate írásban kéri közöltetni, s megígérte, hogy legközelebb válaszolni fog. Most bevezettetett a felsőház jegyzője, gr. Sztáray A., ki át­hozta a gyorsiroda és a g. k. egyház iránt a felsőház által is el­fogadott törvényjavaslatokat. Végül Királyi Pál felolvasta a központi bizottmány jelenté­sét az észak-keleti, hatvan-miskolczi és zákány-zágrábi vasútvona­lakról szóló törvényjavaslatok felett, melynek tárgyalása a hol­napi ülésre tűzetett ki. A felsőház újabban f. hó 19-én és 23-án tartott ülést. A 19-iki ülésben napirenden volt a hármas bizottságba választandó tagok­ra a szavazatok beadása, mi megtörtént, s a szavazás eredménye kihirdettetett. Ez ülés oly gyéren volt látogatva, hogy alig került ki a határozatképes szám, t. i. összesen csak 45-en voltak. A 23-iki ülésben a közlekedési bizottságnak az alföld-fiumei vasút tárgyában felolvasott jelentése tárgyaltatott. A ház a bizottság által javaslatt módosításokat elvetvén, a képviselőház által e tárgyban megállapított szöveget változtatás nélkül fogadta el. A fővárosi társasélet s irodalom köréből. Pest, május 24. (Cs. Gy.) A fővárosi élet minden idényének megvan a maga baja. Télen, midőn izmaink dideregnek, nyári hőséget kívánunk, ma, midőn a napról napra nagyobb hőség lankasztja tagjainkat, a téli hidegre gondolunk vissza. Mindemellett mi szegény pestiek vál­tozatosságról épen nem panaszkodhatunk. Az, kit a sors a város- Országgyűlési tudósítás. l*est, máj. 25. A képviselőháznak ezúttal csak egy üléséről referálhatuk, mely múlt szombaton tartatott. Napi­renden volt a észak-keleti, a hatvan-miskolczi s a zákány-zágrábi vasútvonalak iránt a köz­ponti bizottmány előterjesztése. Azonban ezt megelőzőleg az elnök Szentiványi K. szokás szerint az időközben érkezett kérvényeket mutatta be, melyek a kérvényi bizottsághoz utasíttattak. Több képviselő,név szerint Berde Mózes, Stoll Károly, Nyáry Pál és Dobr­

Next