Eger, 1869 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1869-06-03 / 22. szám

170 így bukott — hogy örökre-e, az csak a mi nemzeti egyetértésünktől függ — a bécsi udvar egykor oly félelmes cabinet-politikája, e roppant rázkódások adták vissza három százados kitürés után a királyt a nemzetnek. S ez eseményekkel s Beust gróf két évi tapintatos eljárásával szemben vannak még igen sokan, kik azt, hogy most is csak kabinetpolitica követtetik, logikai következtetés útján akarnák bebizonyítani, ha már tényekre hivatkozni — még eddig legalább — nem lehet. Saáry Ferencz. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselőházban még mindig folynak a válaszfelirati átalános viták, részint azért, mivel igen sokan kívántak jól-roszul hozzászólani, részint pedig, mivel a napirendet megelőző interpellátiók s egyéb tárgyak majd minden ülésen 1'/a—2 órát is vesznek igénybe. A máj. 25-iki ülésben gr. Mikó Imre előbb a fiumei képviselő, azután pedig a Szatmár város képviselője által, a fiumei, illetőleg északkeleti vasút ügyében hozzá intézett interpellátiókra adott kielégítő feleletet. A miniszter válaszát három új interpellatio követte; név szerint Kraljevics horvát képviselő azt kérdé a közlekedési minisztertől: vajjon elkészítette-e már az eszék-sziszeki vasútra vonatkozó törvényjavaslatot? ha igen, mikor szándékozik azt a ház elé terjeszteni? s mily irányban terveztetik a kérdéses vasút? • Szathmáry Károly az igazság- és belügyminisztereket interpellálta az iránt: van-e tudomásuk a Babocsán I. évi april. hóban tartott, katonai executioval támogatott, s botoztatás és a kínzás egyéb nemeivel összekötött vallatásról? és ha van tudomásuk, mit szándékoznak tenni a visszaéléssel szemben? Végre Bobory a pénzügyminisztertől azt kérde: hajlandó-e a májusi fagyok által károsodottaknak méltányos adóelengedést engedélyezni ? Ezen interpellációk egyikére sem válaszoltak azonnal az illető miniszterek. A felirati vitákban részt vettek: Aczél Péter, Ghyczy Kálmán, Zsedényi Ede és Irányi Dániel. A máj. 26-iki ülésben fölolvastatott az állandó igazoló bizottság jegyzőkönyve, mely szerint Rákóczy János választása ügyében vizsgálat rendeltetvén el, annak végrehajtására Tury Sámuel, Kiss Lajos és gr. Zichy Ferraris Viktor jelöltettek ki, kik a házszabályok értelmében, az ülés végével letették az esküt. Több bíráló bizottság jelentése után következett a válaszfelirati javaslatok tárgyalásának folytatása; beszéltek: Bánó József, Mednyánszky Sándor, b. Eötvös József, Német Albert, gr. Zichy Jenő, Móricz Pál, Majláth István és Szakácsy Dániel. A május 28-ik ülésben mindenekelőtt több bíráló bizottság jelentései olvastattak föl, melyekből megemlítjük , hogy Drágffy Sándor váckerületi képviselő megválasztása tárgyában vizsgálat rendeltetett el. Halász Boldizsár, dabasi kerületi képviselő választása pedig megsemmisittetett. — Jókai Mór a közlekedési minisztériumhoz intézett interpellate, s kérdé: vájjon fogja-e magát a köztek. minisztérium képviseltetni a salgótarjáni kőszénbányatársulat máj. 29-iki közgyűlésén, mely társulat igazg. tanácsa ellen több rendbeli panaszok fordultak elő ? Gorove miniszter teljesen kielégítő választ adott. Ezután folytattatván a válaszfelirati vita, abban részt vettek: Kerkápolyi Károly, Latinovics Vincze, Simay Gergely, Domahidy Ferencz, Győrffy Gyula, Királyi Pál, Ivánka Imre és Petrovay Ákos. A május 29-iki ülésben fölolvastatott a IV. bíráló bizottság jelentése, mely szerint Huszár Imre megválasztása tárgyában vizsgálat rendeltetett el. Várady Gábor, Csotta János fiumei képviselő ellen kérvényt nyújtott be a fiumei Vukovics-párt részéről. Miután Ciotta már végleg igazoltatott, hosszú vita támadt a fölött: váljon ezen kérvény az illető bíráló, vagy a kérvényi bizottsághoz utasíttassék e? Végül a többség ez utóbbi értelemben nyilatkozott. Ezután három rendbeli interpellatio történt. Kunk Jenő kérdi a keresk. minisztériumot: van-e tudomása a statisztikai osztály kibocsátott füzeteinek hiányosságáról, s nem szándékozik-e e hiányokat pótolni? Huszár Imre az igazságügyminisztert interpellálja: szándékozik-e a telepítvényes községek ügyeinek rendezése iránt a ház elé még ezen ülésszakban törvényjavaslatot terjeszteni ? Végül Perczel Béla a báttaszék-dombovár-zákányi vasút ügyében tett kérdést a közlekedési minisztériumhoz. Válasz egyik interpellációra sem adatott azonnal. Ezután az igazságügyminiszter két törvényjavaslatot tett le a ház asztalára, melyek egyike a bírói hatalom gyakorlásáról, a másik a bírói felelősségről szól. Mindkét törvényjavaslat később fog tárgyaltatni. Csak most került a sor a válaszfelirati javaslatok folytatólagos tárgyalására, melyhez ezúttal hozzászóltak: Kautz Gyula, Nyáry Pál, Prileszky Tádé, Jókai Mór, Ghyczy Kálmán, Anker Hugo és Mukics Ernő. A május 31-iki ülésben az igazságügyminiszter felelt Huszár Imre minapi azon interpellátiójára: ha vajjon van-e szándéka a contractualis vagyis telepítvényesek viszonyaira vonatkozólag törvényjavaslatot terjeszteni a ház elé ? Amennyiben, úgymond, a telepítvényesek viszonyai is a hűbéri maradványok sorába tartoznak, a kormány által okvetlenül még ezen ülésszak alatt beterjesztendő javaslat a hűbéri maradványok megszüntetéséről, ezek viszonyaira is ki fog terjedni. — Áttérvén a ház a fölirati vitára, szólották : Nedeczky István, Zlinszky György, Horváth Boldizsár, Schvarcz Gyula, Rudnay István és Dietrich Ignácz. Politikai hetiszemle. Livorno olasz városban m. hó 24-én nagy sensatiót okozott merénylet követtetett el. Ugyanis az osztrák főkamarás, gr. Crenneville tábornok, azon pillanatban, midőn este az osztrák főkonzul -4 TÁB Társaséletünk ferdeségei. Bármely város fényét, tekintélyét s jó hírnevét a kebelében uralkodó társasélet finomsága, műveltsége és egyátalában életrevalósága emeli. Nem egy kis város kebeléből hallottuk már gyakran azon keserű panaszt kifakadni, hogy élete pang, az egyes családok egymás közti viszályai ellenségeskedést szülnek, és így a velük érintkezni óhajtó művelt ifjúságot maguktól elriasztják, minek következménye, hogy a viszály és gyűlölet fekete haemona öli meg a társadalmi élet szellemét. Szomorú jelenség, de tapasztalásból mondhatjuk, hogy igaz. De ennek még szomorúbb következménye azután, hogy az ifjúságra nézve a legkárosabb erkölcsi hátránnyal van, mert ez talán örömmel sietne az egyes családok körébe, hogy ott részint a társalgási finom modort elsajátítsa, részint pedig szellemi műveltségét a társalgási érintkezés által terjessze és fokozza; de látva az egyes családok körébe befészkelt intriguákat, kicsinyes apró körülményekből származott írigykedéseket s főleg azon dölyfös fenhéjazást, melylyel egymás vagyoni tehetségeit mérlegelve, üres képzelődések által magát egyik a másik fölé emelni iparkodik, elriasztja a fiatalságot, s ez kerüli a családi kört, mert nem találja föl benne azt, a mit sóvárgó s talán ábrándozó lelke keres, s a müveit időtöltés helyett fölkeresi a dorbézoló tanyákat, hogy ott alacsony élvekben találja föl szórakozását, mert a legtöbb családi körnek társadalmi modora s gondolko d . A.y zásmódja egy értelmes ifjú szivével, bensőjével épen semmi öszhangzásban nincs, sőt azzal a legnagyobb ellentétben áll. Íme ez az alapja azon erkölcsi romlottságnak, melybe jelenleg ifjaink oly nagy mértékben sodortatnak. De kérdem, mindennek nem léteznék-e ellenévszere ? nem volna-e arra czélszerű eszköz, mely a fiatalságot mindettől elvonni igyekeznék, s azt finom, műveit körökbeni megjelenésre serkentené, mi által a szellemi elveket megkedvelvén, megutálná a fajtalan s önrontó élveket, melyeket oly korán kiélt vázzá, minden nemes és jó eszmékre fogékonytalanná teszik, és igy a hazát annyi polgárától oly korán megfosztják. Nem akarom itt az ifjúságot mentegetni s hibáit simítani, mert tudva van, hogy nagy részben ő is hibás, de hibásnak vehetők azon családok is, melyek hivatva volnának egy kis városban a müvelt ifjakat köreikbe édesgetni, s ott velük a művelt s udvarias modort megkedvelteim, miután tudjuk, hogy bármely ifjú egy művelt család körében avagy nők társaságában visszatartó, szavait s észmenetét megválogatja, annak rendes irányt kölcsönöz, szegletes modorát simitani igyekszik, s egyátalán a nyerseséget kerüli. Ezen útra vezetni az ifjúságot, a legszebb föladat, s ez hölgyeinknek jutott. Vannak egyes családok, hála az égnek, melyek e hivatásukat fölfogva, müveit társalgási kört nyitnak,az ifjakat oda édesgetik,s gyengéd modoruk, finom tapintatuk által őket helyesebb s nemesebb eszmeirány felé vezérlik, s igy az ifjúságot észrevétlenül művelik.