Eger, 1871 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1871-01-26 / 4. szám
Január 20-án 1871. IX. évi folyam. Előfizetési dij : Egész évre . . 5 ft kr. Félévre . 2 ft 5 i> kr. Negyedévre . . S ft kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. 4. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért : minden halábzott petti sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Kiadóiivatal: a lyceumi nyomda. Elüfizetéseket elfogad .a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26.sz.)Jentsch G. könyvkereskedése s minden k. postahivatal Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak Mosse R. s Hansenstein és Vogler Bécsben. Még egy szó a hagyatékok körüli eljárásról. Azon szoros összefüggésnél fogva, melyben a hagyaték, árvasági, gyámsági s gondnoksági viszonyok mind természetüknél fogva, mind pedig a bírói eljárás körében egymás között állanak, a pöres ügyeken kívüli törvényes eljárás körül iránytűül adott utasításnak, valamint az elősorolt s végre a hagyatéki ügyek körüli eljárás módjának is együtt s egymással összefüggésben kell előadatni. S ez igen rendén is van, főleg, ha a rendes bíróságok hatáskörét tartjuk szem előtt, minthogy az ezen ügyek körüli eljárás valamint a rendes bíróságok illetékkörében kezdődik, úgy nagy részben ott is végződik be. Minthogy tehát az árvaügy is a hagyatéki ügy kifolyása, nemzeti törvényhozásunk mindenkor szivén viselte ezen ügyet, s hazánk municipalis életének bővebb kifejlésével az árvaügyek fölötti gondoskodást magára vállalván , időnkint bővítette, s a körülményekhez alkalmazta az árvasági rendszabályokat, így az 1715. 68. 11. czikk, valamint a magyar helytartótanács 1763-ik évi aug. hó 22-én kelt intézményében, az árvavagyon megmentésére kívánván hatni, rendeli , hogy a nő másodszori férjhezmenetele alkalmával az apai vagyonról számolni tartozik.Az 1723. 15-ik t. czikk a gyámi hivatalok kötelességét s illetékességét szabályozza ; az 1836. IX-ik t. czikk 6. §-a tovább megy, s még az egyik szülő elhalálozása esetére is, a vagyont számba venni rendeli, s az errei felügyeletre nézve a h. elöljáróit teszi felelősekké ; az 1840. VIII. tczikk pedig az uradalmak által kezelt jobbágyi árvaügyek javítását is czélba veszi, s erre nézve intézkedéseket s rendszabályokat ad. 1857. már árvabizottmányok is alakultak a megyék székhelyein s némely nagyobb városokban ; azonban helyhatósági autonómiánk sajátságai szerint, természetesen majd mindenütt különböző, egymástól elütő rendszabályok alapján szerveztetek azok. " Tudjuk, hogy mindezen jószándékú igyekezetnek mily kevés eredménye volt, s tudjuk, hogy a sokfejű uralkodás mellett mennyire zavart s bonyolódott állapotba jutottak árvaügyeink. Ha azonban őszintén ki kellene mondanunk ama régi zűrzavarnak okát : közigazgatási régibb rendszerünk csorbáiban kell azt keresnünk, s így történt, hogy az árvák vagyona elpusztult , a szegényebb sorsú szülők gyermekei pedig többnyire a világ bitangjaivá váltak. És minthogy a régi állapotból nagy mértékben szivárgott át a kóranyag jelen viszonyainkra is, az árvák sorsa most sem javulhatott , mert megszüntettetvén az árvabizottmányok, melyek működésük csaknem egész ideje alatt az átvétel és a kezdemény nehézségeivel küzdöttek, az árvaügyek ismét tele zavarral adattak vissza illetékes községeiknek. Jelen országgyűlésünk által a köztörvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvény szerint (8. §.) „a törvényhatóságoknak az árva- és gyámügyekben gyakorlott gyámhatósága egész teljességében visszaállittatik.“ — Ez történik a rendezett tanáccsal bíró városokban is, illetőleg a gyámhatóságot itt is a közigazgatási tanács fogja gyakorolni , ugyanis a 14. §. így szól: „Árva- és gyámhatósági jogát a rendezett tanácsú város egy állandó árvaszék által gyakorolja. Az árvaszék áll a polgármesterből, a városi ügyészből, a számvevőből, árvaszéki ülnökökből, s a szavazattal nem bíró közgyámbóh Elnöke a polgármester, akadályoztatása esetén a városi ügyész. Érvényes határozathozatalra 3 tag jelenléte szükséges. Az árva- és gyámügyek másodfokú hatósága a belügyminisztérium.“ Kérdés már most: várjon a hagyatékok körüli eljárást, — honnan minden árva- s gyámi ügy veszi eredetét, mely közeg teljesitendő? Mert ha ezt is a fölállítandó árvaszék végzendi, akkor helyén látom a dolgot ; ámde ha ez utóbb említett teendők a leendő járásbíróságok körét fogják érinteni, akkor az ilyetén gyámhatósági intézkedések merő zavart okozó hátrányára szolgálandnak az árvaügyi kezelésnek , mert hogylehessen ott, az ügy fonalát nem tévesztve, egy oly testületnek szabatosan intézkednie, hol már az ügylet alapját más közeg vetette meg, s csakis az bírhat felőle kellő ismerettel ? Ha kénytelenek vagyunk beismerni, hogy az árvaügy az, mely mindenekfölött a leggyorsabb intézkedést igényel, úgy valljuk meg azt is, hogy az árvák fölötti felügyeletet, illetőleg a gyámhatóságot legczélszerűbben gyakorolhatja a hagyatéki bíróság, mely ehhez legközelebb áll. Tapasztaljuk már eléggé az ügyvitel nehézségét az által is, hogy az 1868-ki idétlen perrendtartás szerint, az összes hagyatéki ügyiratok az ingatlanok telekkönyvveztetése végett a megyei polg. törvényszék, mint birtokbirósághoz áttétetnek , honnan többé vissza sem érkezvén, a városi törvényszéknek, mint gyámhatóságnak, a hagyatéki ügyekre nézve legkisebb adata sem maradt kezénél, s így intézkedni sem képes. A községi önkormányzati hatáskör 15. §-ban ezek állanak : „Az árvaügyek ellátására s árvapénzek s vagyonok kezelésésre nézve az egyes városokban fönálló gyakorlat az árvaügy országos és végleges rendezéséig továbbra is föntartatik.“ Eszerint az árvaügy végleges rendezése még későbbre marad ; ami pedig az árvák vagyona kezelését illeti : a gyakorlati tapasztalás legalább megmutatta eddig azt, hogy a vagyonkezelés mindig több eredményt fejt ki, ha az ingatlanok a hagyatéki tárgyalások befejeztével eladatnak, különösen akkor, ha a vagyon oly csekély, hogy az legfölebb egy ház s egy pár szőlőből áll, s ehhez több osztályos örökös tart jogot , mert sohasem lehet attól tartani, hogy az ingatlanok bizonyos elemi csapások vagy szerencsétlen esetek, hanyag művelés miatt értéktelenebbé válnak, ily esetben pedig mindig a kiskorúaké a legtöbb veszteség ; míg ellenben, ha a hagyatéki ingatlanok pénzzé tétetnek, vagy egyik nagykorú örökös vállalja át azokat, a kiskorúak osztályrésze sohasem lehet oly veszendő, habár azok örökségi illetménye bekeblezett kötvény által biztosítva van. Tudván azt, hogy az új perrendtartás szerkesztése végett a codificáló bizottság most ült egybe, óhajtjuk, hogy az árvaügy körüli jelen észrevételeink — ha még nem késő, — figyelembe vétetnének. Lőrinczi János, Országgyűlés. A képviselőház jan. 17-iki ülésében napirenden volt az ujonczozási törvényjavaslat fölötti részletes vita folytatása. Mint tudva van, a központi bizottság a törvényjavaslat czimét akkép ajánlja megváltoztatni, hogy a magyar sarhadi csapatok helyett magyar hadsereg tétessék , ellenben a kisebbség a czim eredeti szövegét akarja megtartani. E fölött folyt most a vita, melyben részt vettek, a közp. bizottság javaslata mellett szólalva föl: Horn Ede, Vécsey Tamás, b. Simonyi Lajos, Ivánka Imre, Déry János, Várady Gábor, Tisza László, Ghyczy Kálmán és Győrffy Gyula, mint a közp. bizottság előadója; a kisebbség külön véleménye mellett: gr. Andrássy Gyula, Várady János és Deák Ferencz. Ezzel a részletes vita végét érte, a szavazás azonban a legközelebbi üllésre halasztatott. A jan. 18-iki ülésben egyebek közt Kovách László benyújtá Gyöngyös városának kérvényét egy törvényszéknek e városban fölállítása iránt. Indokolja e kérvényt nemcsak azzal, hogy e város a megye közepén fekszik, hanem azzal is, hogy mintegy 100,000 lakos van a kérvény által érdekelve. Napirenden volt a már megvitatott ujonczozási törvényjavaslat fölötti név szerinti szavazás, melynek eredménye az jön, hogy a közp. bizottságnak a czimben teendő változtatásra vonatkozó javaslata elvettetvén, 53 szótöbbséggel az eredeti czimszöveg, a kisebbség külön véleménye értelmében megtartatott. A törvény szövegében egyéb