Eger, 1871 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1871-04-20 / 16. szám

Április 20-án 1871. IX. évi folyam. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft­­ kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . —­­15 kr. — 12 kr. 16. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért : minden halálozott petti sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Kiadó­hivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad .• » szerkesztős­ég ( Széchenyi-utcza 26. sz.) J­en­t­s­ch G. könyvkereskedése s minden k. postahivata Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak MoSSe R. Bécsben. A kőszén művelése s használásáról. Köztudomás szerint a mű- és kereskedelmi ipar kifejlődésének egyik főemeltyűje az olcsó és elegendő tüzelőszer. Nagyszerű gyári üzlet, élénk kereskedelmi forgalom csak ott létesülhet, hol a gőzerő­­műveknek, gőzhajóknak rendes tápja, a kőszén, kivánt mennyiségben és lehető olcsón szerezhető. Mindennapi tapasztalás és napjaink tör­ténete tanúsága szerint, a kőszéngazdagsággal karöltve jár a gyári iparnak s forgalmi üzletnek emelkedése, és jelenleg jóformán a kő­szén képezi a nemzeti vagyonosságnak egyik fő alapját és megbirá­­lásának mértékét. Ezen fontosságnak érzete, — mely kezdődő ipar­nál, mint nálunk, csaknem élénkebb, mint már kifejlett gyárüzlettel biró államban, — a kormányokat arra bírá, hogy a kőszén szabály­szerű művelését lehetővé tegyék. A gőzgépek némi tekintetben a kőszénnek köszönhetik létezé­süket, vagy legalább oly nagy mérvű elterjedésüket, melyet — neve­zetesen a gőzhajózásnál, — a nélkül sohasem értek volna el. Chiná­­ban már körülbelül ezer év előtt ástak kőszenet ; a görögök és római­ak előtt még ismeretlen volt. Angliában már a 13-ik század elején is­merték és használták. Francziaországban a kőszén használata csak a párisi orvosi kar jóváhagyása mellett hozatott be. Hogy azonban mindezen nehézségek idővel elenyésztek, tanúsítja a kőszénnek év­ről évre nagyobb mérvbeni termelése. Így, az 1843-ik évi kőszén­­termelés az osztrák birodalomban csak 7,116,762 mázsát tett, s 1861- ben már 72,593,262 mázsára rúgott. E szerint tehát a kőszénfogyasz­tás az említett 1843-ik évtől kezdve, 1861-ig évenkint körülbelül­­ 3,640,000 mázsával növekedett. A termelt 72,593,262 mázsának fele Csehországra, 8,537,280 m. Magyarországra, a többi az osztrák-né­met tartományokra esik. Az előttünk fekő számok tehát fényesen bizo­nyítják a kőszén fontosságát a gyakorlati életre. Ha már pénzértékét ves­szük a kőszéntermelésnek, úgy az 1843-ik évi termelés értéke 2,112,248, az 1861-iki termelés értéke pedig 11,294,964 frtot tesz. Az 1854-ik évi osztrák bányatörvény által a kőszén az egész birodalomra nézve, tehát nálunk is, a fejedelmi adományozásnak föntartott ásványok közé soroltatott. Ezen intézkedés és a tulaj­donjognak e megszorítása számos közjogi tekintetekben lelte igazo­lását. Indokolva van az leginkább az által, hogy nálunk ezen főfon­­tosságú bányászati ág végképen parlagon hevert, vagy dúlásra ve­zető művelés alá jött, mely rövid idő alatti végkimerítéssel és a vele foglalkozott munkások keresetének végveszélyeztetésével fenyege­tőzött. Kellett tehát, hogy a kormány az egyesek úgy, mint az összes nép érdekében alkalmas óvszerről gondoskodjék, és ezen óvszer nem lehetett más, mint a földalatti kőszéntelepek fölötti szabad rendelke­zést a földtulajdonos kezéből kivenni, a kőszénművelést a magán­­iparüzletek sorából kiléptetni s mindkettőt a bányatörvény őrködése alá helyezni. Ezen nagyszerű átalakulás természetesen csak a tulajdon megszorításával volt foganatosítható ; miért a létező jogok és érdekek kímélése végett, a földesuraknak öt évre azon kedvezmény adatott, hogy a jószágaikon netalán előforduló kőszéntelepek fölötti szabad rendelkezést maguknak biztosíthatják, és azoknak művelésére ma­guknak mások előtt elsőbbséget szerezhetnek. A kormányunk által az úrbéri viszonyok rendezése tárgyában készített törvényjavaslat 82. §-ában a kőszénre nézve következők rendeltetnek : a) „A jelen törvény hatályba léptekor kőszénre szer­zett bányajogositványok, u. m. zárkutatások és adományozások , tel­jes épségben továbbra is föntartatnak, s azoknak tulajdonosai csak ott kötelesek a földbirtokosoknak bért fizetni, hol azt szerződés vagy gyakorlat alapján eddig elé is fizették, b) Jövőre a bányahatóság ál­tal a kutatásra kiadott engedélyek kőszénre nézve csak a földbirto­kos beleegyezésének kieszközlése után érvényesithetők ; bányaható­sági adományozások kőszénre a földbirtokos beleegyezése nélkül ki nem adhatók, c) Földbirtokosnak ott, a­hol a volt jobbágyok és föl­­desur közt a birtokrendezés már megtörtént, vagy a jelen törvény határozatai szerint megtörténik : az illető tulajdonos tekintendő, le­gyen az akár volt földesur, vagy volt úrbéres. A­hol azonban a bir­tokrendezés vagy tagosítás meg nem történt, ott az úrbéri külsőségi földeken, a közös legelőn, nem rendezett erdőben, meg nem váltott irtványokon és bérföldeken fölfedezendő kőszéntelep adományozása a földesúr beleegyezésétől tétetik függővé, d) Ha a birtokrendezés vagy tagosítás folytán a volt úrbéreseknek jutott birtokon, a bányahatóság által kőszénre kiadott bányajogosítványok jogérvényesen fönállanak, ily bányajogosítványok sértetlenül maradnak, a birtokrendezés vagy tagosítás megtörténte előtt a földesur és iparos közt a kőszénkiakná­­zás iránt kötött vétel- vagy bérszerződések, a birtokrendezés vagy ta­gosítás megtörténte után az uj tulajdonos által a bányaiparos irányá­ban többé meg nem támadhatók, a földesúr ellen pedig viszkereset­­nek csak akkor van helye, ha ily szerződés 1870. április Lse után jött létre, és ha a kereset a jelen törvény hatályba lépte, illetőleg a birtokrendezés befejezte után három hónap alatt megindittatik. e) Ha pedig a birtokrendezés vagy tagosítás folytán a volt úrbéreseknek ju­tott birtokon a kőszenet maga a földesur műveli , azon bányajogosit­­ványoktól, melyeket a földesur a birtokrendezés vagy tagosítás meg­történte előtt szerzett, a birtokrendezés vagy tagosítás után sem kö­teles az új tulajdonosnak bért fizetni­. E törvényjavaslat, úgy látszik, nem annyira a földbirtokosnak előnyére, mint inkább önkénye fej­­­leszthetésére szolgál alkalmuk Véleményünk szerint czélszerű­bb len­ne, a földbirtokos és a bányaiparos-társulat k­özti nehezebb kérdések eldöntését egy vegyes bíróságra bizni. Magyarországban a kőszénnek mindkét neme föltaláltatik, név­­szerint fekete kőszén van Szepes megyében Igló, Késmárk, Leibicz, Kizdorf, Durand, Ófalu, Csötörtökhely, — Sopron megyében Nedecz, Kaproncza, Sóvár, Finta, — Zemplénben Zamutó, Szécskeresztur, Nagytoronya vidékén, s Marmarosban a Suliguli savanyu vizforrás környékén. Eszerint azon állítás, hogy fekete kőszén Magyarország­ban csak Baranya- és Krassómegyékben található, csak annyiban igaz, hogy itt vannak valósággal és tettleg művelés alatt fekete kő­szénbányák. A barna kőszén-telepek már jobban el vannak terjedve, és pedig jelesül Pozson megyében Modor, Diós, — Nyitrában Miava, Vágújhely, Zlatnó, Handlova, — Barsban Fenyő-Kosztolány, Szent- Kereszt, Ebedecz, Lehotka, —Turóczban Alsó-Zaturecz, Kisrákó, Mo­­sócz, Blattnicza, —Árvában Usztye, — Liptóban Hutti, Borove,— Zó­lyomban Beszterczebánya,— Hontban Na­gy-Maros, Szokola, Kis-Kér, Palajta, — Nógrádban Balassa-Gyarmat, Óvár, Nagy-Haláp környékén. Az elősorolt széntelepek közül eddig elég a Vágújhely, Handlova, Kosz­­tolány, Balassa-Gyarmat, Nagy-Haláp, Óvár határaiban lévők vétettek művelés alá. Legfontosabb ezek közt a handlovai széntelep Nyitra­­megyében, mely egy □ mfldön terül el, s a méhében rejlő szén­mennyiség 150 millió mázsára becsültetik. A kőszén ára itt 28 kr. mázsánkint. Másik nevezetes és művelés alatt álló kőszéntelep Fe­nyő-Kosztolány környékén van Bars megyében. Itt a széntelep trachit­­ágyazaton nyugszik. A telep vastagsága 4—6 láb, s a benne rejlő szénmennyiség 20 millió mázsára tétetik, melyből évenkint 300 ezer mázsát könnyen lehetne kibányászni. A­mi a heves megyei kőszéntelepeket illeti, a baktai, szarvas­kői és bátori határokban, megelőző fúrások után, melyek azonban a tíz ölnyi mélységet soha meg nem haladták, eddig három barna kő­széntelepet fedeztek föl, melyek elseje 1 öl, a két utóbbi pedig 4—4 öl vastag, s az elsőt a másodiktól 8 ölnyi, a másodikat a harmadiktól pedig csak három lábnyi vastag agyagréteg választja el. Leginkább

Next