Eger, 1871 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1871-04-20 / 16. szám
Április 20-án 1871. IX. évi folyam. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám . . 5 ft kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . —15 kr. — 12 kr. 16. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért : minden halálozott petti sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Kiadóhivatal : a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad .• » szerkesztőség ( Széchenyi-utcza 26. sz.) Jentsch G. könyvkereskedése s minden k. postahivata Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak MoSSe R. Bécsben. A kőszén művelése s használásáról. Köztudomás szerint a mű- és kereskedelmi ipar kifejlődésének egyik főemeltyűje az olcsó és elegendő tüzelőszer. Nagyszerű gyári üzlet, élénk kereskedelmi forgalom csak ott létesülhet, hol a gőzerőműveknek, gőzhajóknak rendes tápja, a kőszén, kivánt mennyiségben és lehető olcsón szerezhető. Mindennapi tapasztalás és napjaink története tanúsága szerint, a kőszéngazdagsággal karöltve jár a gyári iparnak s forgalmi üzletnek emelkedése, és jelenleg jóformán a kőszén képezi a nemzeti vagyonosságnak egyik fő alapját és megbirálásának mértékét. Ezen fontosságnak érzete, — mely kezdődő iparnál, mint nálunk, csaknem élénkebb, mint már kifejlett gyárüzlettel biró államban, — a kormányokat arra bírá, hogy a kőszén szabályszerű művelését lehetővé tegyék. A gőzgépek némi tekintetben a kőszénnek köszönhetik létezésüket, vagy legalább oly nagy mérvű elterjedésüket, melyet — nevezetesen a gőzhajózásnál, — a nélkül sohasem értek volna el. Chinában már körülbelül ezer év előtt ástak kőszenet ; a görögök és rómaiak előtt még ismeretlen volt. Angliában már a 13-ik század elején ismerték és használták. Francziaországban a kőszén használata csak a párisi orvosi kar jóváhagyása mellett hozatott be. Hogy azonban mindezen nehézségek idővel elenyésztek, tanúsítja a kőszénnek évről évre nagyobb mérvbeni termelése. Így, az 1843-ik évi kőszéntermelés az osztrák birodalomban csak 7,116,762 mázsát tett, s 1861- ben már 72,593,262 mázsára rúgott. E szerint tehát a kőszénfogyasztás az említett 1843-ik évtől kezdve, 1861-ig évenkint körülbelül 3,640,000 mázsával növekedett. A termelt 72,593,262 mázsának fele Csehországra, 8,537,280 m. Magyarországra, a többi az osztrák-német tartományokra esik. Az előttünk fekő számok tehát fényesen bizonyítják a kőszén fontosságát a gyakorlati életre. Ha már pénzértékét vesszük a kőszéntermelésnek, úgy az 1843-ik évi termelés értéke 2,112,248, az 1861-iki termelés értéke pedig 11,294,964 frtot tesz. Az 1854-ik évi osztrák bányatörvény által a kőszén az egész birodalomra nézve, tehát nálunk is, a fejedelmi adományozásnak föntartott ásványok közé soroltatott. Ezen intézkedés és a tulajdonjognak e megszorítása számos közjogi tekintetekben lelte igazolását. Indokolva van az leginkább az által, hogy nálunk ezen főfontosságú bányászati ág végképen parlagon hevert, vagy dúlásra vezető művelés alá jött, mely rövid idő alatti végkimerítéssel és a vele foglalkozott munkások keresetének végveszélyeztetésével fenyegetőzött. Kellett tehát, hogy a kormány az egyesek úgy, mint az összes nép érdekében alkalmas óvszerről gondoskodjék, és ezen óvszer nem lehetett más, mint a földalatti kőszéntelepek fölötti szabad rendelkezést a földtulajdonos kezéből kivenni, a kőszénművelést a magániparüzletek sorából kiléptetni s mindkettőt a bányatörvény őrködése alá helyezni. Ezen nagyszerű átalakulás természetesen csak a tulajdon megszorításával volt foganatosítható ; miért a létező jogok és érdekek kímélése végett, a földesuraknak öt évre azon kedvezmény adatott, hogy a jószágaikon netalán előforduló kőszéntelepek fölötti szabad rendelkezést maguknak biztosíthatják, és azoknak művelésére maguknak mások előtt elsőbbséget szerezhetnek. A kormányunk által az úrbéri viszonyok rendezése tárgyában készített törvényjavaslat 82. §-ában a kőszénre nézve következők rendeltetnek : a) „A jelen törvény hatályba léptekor kőszénre szerzett bányajogositványok, u. m. zárkutatások és adományozások , teljes épségben továbbra is föntartatnak, s azoknak tulajdonosai csak ott kötelesek a földbirtokosoknak bért fizetni, hol azt szerződés vagy gyakorlat alapján eddig elé is fizették, b) Jövőre a bányahatóság által a kutatásra kiadott engedélyek kőszénre nézve csak a földbirtokos beleegyezésének kieszközlése után érvényesithetők ; bányahatósági adományozások kőszénre a földbirtokos beleegyezése nélkül ki nem adhatók, c) Földbirtokosnak ott, ahol a volt jobbágyok és földesur közt a birtokrendezés már megtörtént, vagy a jelen törvény határozatai szerint megtörténik : az illető tulajdonos tekintendő, legyen az akár volt földesur, vagy volt úrbéres. Ahol azonban a birtokrendezés vagy tagosítás meg nem történt, ott az úrbéri külsőségi földeken, a közös legelőn, nem rendezett erdőben, meg nem váltott irtványokon és bérföldeken fölfedezendő kőszéntelep adományozása a földesúr beleegyezésétől tétetik függővé, d) Ha a birtokrendezés vagy tagosítás folytán a volt úrbéreseknek jutott birtokon, a bányahatóság által kőszénre kiadott bányajogosítványok jogérvényesen fönállanak, ily bányajogosítványok sértetlenül maradnak, a birtokrendezés vagy tagosítás megtörténte előtt a földesur és iparos közt a kőszénkiaknázás iránt kötött vétel- vagy bérszerződések, a birtokrendezés vagy tagosítás megtörténte után az uj tulajdonos által a bányaiparos irányában többé meg nem támadhatók, a földesúr ellen pedig viszkeresetnek csak akkor van helye, ha ily szerződés 1870. április Lse után jött létre, és ha a kereset a jelen törvény hatályba lépte, illetőleg a birtokrendezés befejezte után három hónap alatt megindittatik. e) Ha pedig a birtokrendezés vagy tagosítás folytán a volt úrbéreseknek jutott birtokon a kőszenet maga a földesur műveli , azon bányajogositványoktól, melyeket a földesur a birtokrendezés vagy tagosítás megtörténte előtt szerzett, a birtokrendezés vagy tagosítás után sem köteles az új tulajdonosnak bért fizetni. E törvényjavaslat, úgy látszik, nem annyira a földbirtokosnak előnyére, mint inkább önkénye fejleszthetésére szolgál alkalmuk Véleményünk szerint czélszerűbb lenne, a földbirtokos és a bányaiparos-társulat közti nehezebb kérdések eldöntését egy vegyes bíróságra bizni. Magyarországban a kőszénnek mindkét neme föltaláltatik, névszerint fekete kőszén van Szepes megyében Igló, Késmárk, Leibicz, Kizdorf, Durand, Ófalu, Csötörtökhely, — Sopron megyében Nedecz, Kaproncza, Sóvár, Finta, — Zemplénben Zamutó, Szécskeresztur, Nagytoronya vidékén, s Marmarosban a Suliguli savanyu vizforrás környékén. Eszerint azon állítás, hogy fekete kőszén Magyarországban csak Baranya- és Krassómegyékben található, csak annyiban igaz, hogy itt vannak valósággal és tettleg művelés alatt fekete kőszénbányák. A barna kőszén-telepek már jobban el vannak terjedve, és pedig jelesül Pozson megyében Modor, Diós, — Nyitrában Miava, Vágújhely, Zlatnó, Handlova, — Barsban Fenyő-Kosztolány, Szent- Kereszt, Ebedecz, Lehotka, —Turóczban Alsó-Zaturecz, Kisrákó, Mosócz, Blattnicza, —Árvában Usztye, — Liptóban Hutti, Borove,— Zólyomban Beszterczebánya,— Hontban Nagy-Maros, Szokola, Kis-Kér, Palajta, — Nógrádban Balassa-Gyarmat, Óvár, Nagy-Haláp környékén. Az elősorolt széntelepek közül eddig elég a Vágújhely, Handlova, Kosztolány, Balassa-Gyarmat, Nagy-Haláp, Óvár határaiban lévők vétettek művelés alá. Legfontosabb ezek közt a handlovai széntelep Nyitramegyében, mely egy □ mfldön terül el, s a méhében rejlő szénmennyiség 150 millió mázsára becsültetik. A kőszén ára itt 28 kr. mázsánkint. Másik nevezetes és művelés alatt álló kőszéntelep Fenyő-Kosztolány környékén van Bars megyében. Itt a széntelep trachitágyazaton nyugszik. A telep vastagsága 4—6 láb, s a benne rejlő szénmennyiség 20 millió mázsára tétetik, melyből évenkint 300 ezer mázsát könnyen lehetne kibányászni. Ami a heves megyei kőszéntelepeket illeti, a baktai, szarvaskői és bátori határokban, megelőző fúrások után, melyek azonban a tíz ölnyi mélységet soha meg nem haladták, eddig három barna kőszéntelepet fedeztek föl, melyek elseje 1 öl, a két utóbbi pedig 4—4 öl vastag, s az elsőt a másodiktól 8 ölnyi, a másodikat a harmadiktól pedig csak három lábnyi vastag agyagréteg választja el. Leginkább