Eger, 1872 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1872-03-28 / 13. szám

X. évi folyam. Előfizetési dij :­­Egész évre Félévre . Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám : 5 t’t — kr. . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. . — 45 kr.­­ 12 kr. 13 szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiaci hivatal : a lyceumi nyomda. I­.böfizetéseket elfogad •• a szerkesztősé­g(Széchenyi-utca 84. sz.) J­e­hi r­ic­h G. könyvkereskedése « minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért erre fizetend : egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. Március 28-án 1872. Hirdetésekért : minden 3 halálozott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Tavaszi szőlő-munkák. (Folytatás.) Ezen állítás akkor kötelezne, ha annyi munkás kézzel rendel­keznénk, hogy bárm­eelyik napon tetszik, a munkásokat megfelelő számmal a szőlőbe állítsuk nyitni, s akaratunk szerint mintegy va­rázs­ütésre pár nap alatt tisztán lépnének elő szöleteink a födelek takaró alól. De hogy ez lehetetlen, tudja a szőlős gazda. A napszá­mos egy időben sem oly kapós, mint épen a nyitás korszakában, ré­szint a munka nehéz volta — s igy huzamos­ága miatt, melyet gyönge fiukra bízni nem lehet, részint mert ezzel késni, ha ideje megérkezett, semm­ikép sem lehet. A szőlő­nyitásra nézve tehát két kérdés ^megfejtendő, először mikor? másodszor mikép kell azt eszközölni ? Újságot egyikre sem lehet felelni, csak a tapasztalatok célszerűbb módját felhozni és aján­lani; persze, aki úgyis tudja, okulásra szüksége nincs, de nem min­den szőlőbirtokos már meglett gazda, hanem minden időben vannak iniliensek, kik tehát a tapasztalt jó szándékú útmutatásokat szívesen fogadják. A nyitás idejét megérkezettnek látom én, mihelyt a föld fagya kienged, s vizenyőssége fölszikkad. A partos, emelkedett helyeken tehát március elején — ha az időjárás kedvez — bátran megkezdhető a nyitás. A munka megindítására különösen határozni fognak az éji időjárások; ha borult idő jár mind nappal mind éjjel, s így a kinyi­tott zsöngés tőkéket m­egfagyástól nem félthetjük, a nyitás foganato­sítható; de ha a szőlő földje még lágyas, s derült az időjárás, s így éjjel hatásosabban fagyni szokott a föld, akkor a nyitást jobb ké­sőbbre halasztani, mert úgy észleljük, hogy a fedett szőlők tökéi s a vesszők alsó részei rendszerint érzékenyebbek, gyöngédebbek mint a fedetlenül maradt szőlőkben ; ha tehát a tőkék a föld alól nyirko­san kibontatnak, s naplementig a töke külseje föl nem szikkad, — éjjel a megfagyás veszélyének lesznek kitéve. Azért ily alkalmaknál a legszáradtabb részek nyittassanak eszve-felé. A korai nyiásnál eshetik e szerint baj a fagy által, de sokkal hátrányosabb mégis a késlelkedés. A kapás, nyitás közben — mint látjuk — majd minden tökét megkoccint kapája fokával, hogy a töke fejéről a f űd leperdüljön. Mennyi roszat szül e műtét akkor, ha már a töke-agyazatból ütköznek a szemzetek, mennyi le semzik ezekből?! Nem különben ha késünk a nyitással, s ahhoz akkor fognánk, midőn már a tökében összehúzódott életerő s nedvesség terjeszkedni kezd, s fölfelé már erősebben tódul, úgy a mercés által arra adnánk alkal­mat, hogy ha a hideg nem ártana is már annak, de a csapokon való kényezés által, túlságos nedvességet ontana ki a tőke, mi által ere­jétől, s különösen már a termékenységet méhében hordozó anyag egy részétől is megfosztatnék a szőlő. — Azért a nyitást, mihelyt az éji fagyoktól a kibontandó nedves tökét félteni többé nem lehet, vagy nyitó napszámosainkat uzsonna után máskép is elfoglalni tudjuk, al­kalmas azonnal munkába venni. Hogy pedig mikép kell a nyitást eszközölni, oly kérdés, mely­nek kellő végrehajtása vagy hanyag mivelése egyiránt egész évre kihat. A mely szőlőt emberül ki nem nyitnak, ott egész éven át fula­­doz a tőke; a mely tökének nyitáskor termő vesszőit összeroncsol­ják, s bontakozó szemzéseit leperditették, gyümölcstelen marad; s a mely szőlőnek földjét ekkor elegendőkép meg nem forgatják, mint gabnatermesztésnél a szántásban, a vad, terméketlen lesz az, s egész évben rideg. Kell tehát a földet élesen fölhalmozni a tőkéktől a so­rok között, hogy a tőkék úgy álljanak, mintha völgyben lennének. Természetesen, ott mívelendő ez, hol a szőlőnek elégséges földje van, mert ama sovány szőlőkben, melyeknek mostoha gazdái a földelési időt átaludták télen, sirhant alakzatokat nem formálhatunk, minthogy ez esetben a szőlőtök gyökereit szaggatnánk föl a kapával, mi pedig tetemes kár leendne. Nem különben a fő vincellér úr figyelemmel legyen arra, hogy midőn a kapás kirántja a töke közül a földet, ki­felé s illetőleg fölfelé adjon azon, mert ha mindig befelé maga elébe rántja, már a sor derekán az összegyülemlett nagy földtömeggel nem tud mit csinálni, s ha szemügyet vehet a kapás, ott hagyja azt, — s a körülte fekvő tőkék megfuladnak. Továbbá minthogy a legszorgosabb gazdának sincs minden év­­ben módjában, hogy szőlőit, mielőtt a tőkék nedvműködései megin­dultak, kinyittassa, — főleg a verő oldalakon vigyázni kell, hogy a már alakult szemzeteket vagy bimbókat a napszámos a kapa fokának erős koccintásával le ne verje, mert tudomásilag ezen első hajtások legerőteljesebbek és gyümölcshozók; ezek vesztén támadhatnak ugyan új fakadások, de azok meddők lesznek, csak úgy, mint midőn ápril végén vagy május elején elfagynak a szőlők, erre megújul ismét a vesszőzet, de semmi köszönet benne, mert a másodhajtás rendszerint gyümölcstelen szokott lenni.­­ A hol pedig a szölő­ mivelés rudas­­hagyásokkal történik, mindenki érti, micsoda kár az, ha a legvérme­­sebb ves­szők, melyek épen bor­csatornák leendeztek, idő előtt ös­­­szezuzatnak az oktalan kapás által. — Ha tehát valahol, itt áll, hogy­ a hamar munka, rész munka , a nyitásban ne siettessük munkásain­kat, megelégedvén, ha ők nem hivalkodnak, s a földet becsületes igyekezettel megforgatják és magas girincekbe húzzák. (Folyt köv.) Megyei élet. (Folytatás). Fülöp József, mint a katonaság állandó elhelyezése végett kine­vezett küldöttségek egyikének, a Szolnok városába kinevezettnek, el­nöke körülményeinél fogva ezen megbízásáról lemond. A lemondás elfogadtatik, s a szolnoki küldöttség elnökének Domokos László neveztetik ki. Miről Domokos László elnök, a küldöttség tagjai és Szolnok városa, ez utóbbi Benkó Albert szolgabiró útján, tudomás és alkal­­mazkodás végett értesittetnek. Zalár József bizotsági tag indítványozza , tekintve azt, hogy az útbiztosok megyénkben mind 1860-ban mind 1867-ben választattak, s igy tisztviselőknek tekintettek , tekintve, hogy az 1870. XLII. t. c. 535. §-a 9. pontjában s ugyane­zen törvény 65 §-ában bár a tisztviselők közt nem neveztetnek meg, — de a segéd és kezelő személyzet, tehát azok közt sem emőlittetnek fel, kik a főispántól veszik kinevezésöket, s igy magától a megyétől függ, hogy azokat tisztviselőknek tekintse és válaszsza-e? vagy a se­géd és kezelő személyzet rovatába igtatván, azon hivatalok közé so­rozza, melyek föispáni kinevezés által töltetnek be ; tekintve továbbá, hogy bár a megye szervezkedési I. szabály­­rendeletben az útbiztosok tévedés vagy elnézésből a segéd és kezelő személyzet rovatába igtattatván a f. é. január 25-én is folytatva tar­tott tisztújító szék alkalmával a főispán által neveztettek ki ; — innen nem következik , hogy ezen tévedés vagy elnézésből származott helyzet megörökítettnek tekintessék, s azon most már változtatni nem lehetne; tekintve végül hogy semmi törvényes akadály sem forog fenn arra nézve, hogy az útbiztosi hivatalok, melyek különben is egé­szen a megyei önkormányzat körében mozognak, s a megyei útalap­ból láttatnak el, ezentúl, ha üresedésbe jönnek, választás útján töl­tessenek be ;

Next