Eger, 1874 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1874-05-28 / 22. szám

XIII. évf­folyam. Előfizetési dij: Egész évre Félévre Negyedévre . Egy hónapra Egyes szám 22. szám. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad . <* szerkesztv»t­g (Széchenyi­ utca 84. sz.) Jeninek G. könyvkereskedése s minden k. post­ah iratai. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő, egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogad Mosse R. Bécsben. 5 ft­­ kr. 2 ft 50 kr. 1 ft 30 kr. — 45 kr.­­ 12 kr. 1874. május­­ 8-án. Hirdetésekért: minden 3 halálozott petti sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 15 kr fizettetik Titkári jelentés. Olvastatott a heves és k.-szolnokmegyei orvos-gyógyszerész-egylet I. évi máj. hó 18-án tartott évi közgyűlésén. Tettes nagygyűlés ! A heves-szolnokmegyei orvos-gyógyszerész egylet 1873 máj. 19-től mai napig tartott öszmű­ködéséről követke­­zőkben van szerencsém tiszteletteljes jelentésemet beterjeszteni. Az egylet tartott összesen 15 ülést; ezek közül 2 nagy gyűlést és ugyan egy rendeset 1873 máj. 19-én, s egy rendkívülit febr. 23-án, 12 havi ülést minden hó első hétfőjén s végre egy igazgató­ta­nácsi ülést. Az egylet bár, mint az elmúlt időkben is tapasztaltatok, a vi­déki tagok által csak alig látogattatott, rendesen és szorgalmasan tartó gyűléseit, s habár ezekben nem a modern új­abb, s nevezete­sebb orvosi felfedezések s vívmányok tárgyaltattak, — s habár a kísérleti, buvárlati s leginkább az elméleti szakban felolvasások, il­letőleg munkák egyáltalán elő nem fordultak , mindazáltal a józan gyakorlatiasság, s a tudománynyal éber lépést tartó működés voltak azon irányok, melyek ez egyletet vezették. E tekintetben fáradha­tatlan szorgalom­ s kitartással küzdöttek a tagok, hogy a havi kór­járat rendes megállapításánál csak a legnagyobb tárgyilagosság- és lelkiismereteséggel járjanak el. Az ezen havi kórjáratok megállapításánál fölmerült egyes ese­teknél­ eszmecserék némelyike élénken emlékekbe vésvék a ta­goknak. Azonban csakhamar az egyleti év kezdetén elkövetkezett azon időpont, melyben e megyék egylete legjobban bebiz­onyitá életképes­ségét, s a szégyen bélyegét sitte a távollevők homlokára. Elkövetke­zett mondom azon idő, midőn a naponként szerzett szomorú, de gon­dos tapasztalat értékesithető volt az egylet ülésein. Ezen idő volt a járványos hányszéklés megyénk s különösen városunkbani fel­lépte. Talán nem is az orvos-gyógyszerész egylet száraz titkári jelen­tésének keretébe tartoznék e járványról szólani. De miután ez egylet tagjainak legnagyobb része e járvány alatt tevékeny s veszélyes szerepet játszott, ez alkalommal kegyes engedelmekkel szólani bá­torkodom az elmúlt járványról néhány vonásban. A járványos cholera első esete e megyék területén 1872 év nov. hó 6-án a Tisza-járás Alattyán községében, — városunkban pedig 1873 ápril hó 13-án a vásártéren Farkas Rózái hajadonon lépett fel először. Ezen időtől különböző mértékben tartott 1873. év szept. 25-ig, mely időtől fogva több eset nem fordult elő. Uralgott a cholera a megye 147 községe közül 145-ben , kettőt Visznek és Csehi mentve maradt. Megbetegült a megye összes területén 22,470 egyén, ebből, meggyógyult 13155,­­ meghalt 9315. A tettes orvos-gyógyszerész egyletet, mint leginkább Eger vá­rosában működöt, bizonyára legjobban érdeklendik városunk ide vo­natkozó adatai. Eger városában megbetegült összesen 856, meggyó­gyult 404, meghalt összesen 452. A cholera-b­etegek gyógykezelésére a magas belügyministerium által orvos-tudorok és sebészek 3 frt napidíj mellett lőnek megye­­szerte alkalmazva, s összesen idegen alkalmaztatott 34, kik már ed­dig körülbelül 9000 forintnyi javadalmazásban részesültek, részint a megye, részint az állam által. Úgy hiszem, teljes nagygyűlés, nem fogok az öndicséret túlsá­­gaiba esni akkor, ha tiszta lelkiismeret s teljes meggyőződéssel azt vagyok bátor kijelenteni, miként e kettős megyék orvos-gyógysze­­részegyletének tagjai e nehéz, az egészségügyi közegekre oly terhes idősben kötelmeiket nem csak kielégítőn és dicséretesen,hanem pél­dátlan önfeláldozással s oly kitünően teljesítették, hogy többen vol­tak, kik nemes feladatuk közepette árvákat, és síró szülőket hagyva hátra, életükkel adóztak; mások bár a vetélynek vakmerőn kitéve életöket, utóbb is a magas kormány és a közönség teljes méltánylá­sát kiérdemelve nevezetes, kitüntetésekben részesültek. Engedje meg nekem még ez alkalommal felemlítenem a t. nagy­gyűlés azt, miként a heves megyei orvos-gyógyszerész egylet esetről­­esetre folyton tanácskozott és dolgozott azon, miként lehessen a jár­vány elé gátat vetni; tagjait buzdította s nem szűnik meg a szenvedő emberiségnek tőle kitelhetőleg segítségére lenni. Az egyletet érdeklő nevezetesebb határozat volt ez évben a febr. hó 23-án tartott nagygyűlés azon határozata, miként az alap­szabályok X fejezet 15 §-át oda módosítani vélte, miként a nagygyű­lések ezentúl csakis Egerben tartassanak. Ezen határozatát az­ ak­kor összegyűlt nagygyűlés következőkkel vélte indokolhatni: A vi­déki egyleti tagok az egylet irányábani nagy részvétlensége, mely még az 1872 ik évben Gyöngyösön tartott nagygyűlésen is feltűnt, azon meggyőződésre vezette az egyletet, miként ez többé kevésbbé csakis az Egerben lakó tagokra szorítkozhatik. Bár azonban a febr. 23-ki gyűlésében határozatot hitt kimondhatni, ezen határozatát a jelenleg küszöbön lévő országos egészségügyi törvényjavaslat elő­terjesztése, illetőleg foganatosításától, másrészt pedig a mindenünnen pergetett megye kikerítési törvényjavaslattól vélte függővé tehetni, s így e kérdést akkorára látta célszerűnek végérvényesen elo­dázni. A tudományos folyóiratokat illetőleg az egyletnek következők jártak : 1. Gyógyászat. 2. Orvosi hetilap, Wiener medici.­­Wochen­schrift; Wiener medic-chirurg. Rundschau, Oesterr. Apotheker Zeit­schrift. Kedves kötelességemnek ismerem ez alkalommal köszönetet mondani a n. tiszt. cisterci rend sebészeti észlelde igazgatójának, főtiszt. Horváth Zsigmond úrnak, ki oly szives volt, hogy több hónapokon keresztül szigorú pontossággal jegyzett és tudományosan átdolgozott meteorologiai észleleteit az egylettel közölte. Van szerencsém jelenteni ezenfelül a t. nagygyűlésnek, miként az 1873 jun. hó 9-én tartott havi gyűlésben egyleti elnök dr. Dobrá­­nyi Ignác ur, az Eger városában még 1859-ben alakult, de rövid idő múlva megszűnt akkori orvos-egylettől felmaradt s a takarékpénz­tárban elhelyezett 100 frtnyi összeget a hevesmegyei orvosgyógy­szerész egylet rendelkezésére bocsátotta. Végül tudatom a t.-nagygyűléssel, miként egyletünknek jelen­leg összesen 37 tagja van, kik közöl 16 helybeli 21 pedig vidéki. Szentkirályi Kázmér, egyl. titkár: Megyei élet. Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1874. máriius 23 án Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági közgyűlésén folytatólag következő ügyek tárgyaltattak: Olvastatott a közigazgatási szakosztálynak a m. k. honvédelmi ministerium f. é. 786011V sz. a. kelt s a leállitási kerületek számának leszállítására vonatkozó rendelete tárgyában kelt véleményes je­lentése. A szakosztály véleménye elfogadtatik s az alispánnak azon utasítással adatik ki, hogy — ha a m. k. honvédelmi ministerium az e tárgyban fölterjesztett alispáni jelentésre adandó válaszában

Next