Eger, 1880 (19. évfolyam, 1-53. szám)
1880-06-03 / 23. szám
178 utczákon a koldusok tömeges tolongása, a munkaképes csavargók csoportozatai pedig a város terei s utczáiról teljesen eltűntek. A nyilvános betegápolás ügye a törvény értelmében van rendezve; a kiadások fedezésére pótadó van kivetve, minden forint után egy krajczár. Az egészségügyi szolgálatra alkalmaztattak a községeknél: 2 városi fő- és 1 alorvos, 2 községi orvos, 18 körorvos, 125 szülésznő és 7 állatorvos; a megyénél egy fő-, négy járási orvos és egy állatorvos. Egyleti élet. A heves megyei orvos-gyógyszerész-egylet május 17-iki rendes havi gyűlésének Jegyzőkönyvi kivonata. Elnök Dr. Frantz üdvözli a szép számmal egybegyült tagokat. Elnök azon felszólítására, hogy kik szándékoznak a gyöngyösi közgyűlésen megjelenni, következő tagok jelentkeztek: dr. Mont. Albert Fér., dr. Schönberger, dr. Schwartz, dr. Kohn, dr. Akantisz, Köllner, Buzáth, elnök és a titkár, szám szerint tizen. Határoztatott, hogy erről a gyöngyösi tagok levél utján értesitendők. Az indulás 24-én délutáni vonattal történik. Megállapittatik a havi kórjárat a következőkben: légző- és emésztő szervek hurutos bántalma, váltóláz, szórványosan bárányhimlő. Horváth Zs. tagtárs felolvassa következő czimü értekezését: „A salicylsavról annak alkalmazásáról az ipar- és gyógyászatban.“ A havi gyűlés elhatározta, hogy ezen értekezés a közgyűlési értekezések sorába felveendő, és Buzáth L. tagtárs lesz szives azt Gyöngyösön bemutatni. Dr. Keszler indítványára értekezőnek jegyzőkönyvileg köszönet nyilvánittattik. Dr. Kohn Jágó felemlíti, hogy általa a takáros (blenorrhoius) megbetegedések nagy száma tapasztaltatott, melyek mind egy és ugyanazon helyen szereztettek. Egerben, kelt mint fent. Brünauer Ambro, egyl. titkár. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1880. május 25-én Gyöngyösön tartott naggyülésének jegyzőkönyvi kivonata- Jelen vannak: Dr. Vezekényi, dr. Fischer, dr. Schönfeld Mór, dr. Schönfeld Lip., dr. Gyöngyösi, dr. Koller, Schesterad, Mersitz, Rusz, Vozáry, Kern Gyöngyösről. Dr. Hanák Csányról. Fützesy Hevesről. Lefevre, Sperlak Hatvanból. Dr. Francz, dr. Sönberger, dr. Mont. Albert Fér., dr. Schvarcz, dr. Kindl, dr. Brünauer Ambró, dr.Kohn Jágó,dr. Akantisz, Köllner, Buzáth Egerből. Dr. Vezekényi üdvözli a nagy számmal összejött tagokat s reméli, hoggy a barátság, egyetértés, a tudományos művelődés előmozdítása azon indokok, melyek bennünket összehoztak, továbbá hiszi, hogy a mai gyűlés a tudomány és szenvedő emberiség hasznára lesz. 1) Az elnök dr. Francz az alapszabályok értelmében ez évben a hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet Gyöngyösön tartván naggyülését, azon kérdést veti fel: van-e erre szüksége? Igen is van; idézi Széchenyit, ki lángelméjével minden nagyot és szépet felkarolt, Széchenyi volt az, ki a társulati szellemet kifejtette, mert tudta, hogy a társulás azon tényező, mely egy nemzetet naggyá tehet. Ami áll nagyban, az áll kicsinyben is. A természettudományok, a chemia rohamosan halad előre, ezekből az orvosi tudomány forrásokat gyűjt, melyeket a szenvedő emberiség javára felhasználhat; de egyes ember nem képes a tudomány nagy összegét felkarolni; lehetővé teszi ezt a társulás, az egyleti működés, hol a szerzett tapasztalatok, az újabbkori vívmányok eszmecsere útján egymással közöltetnek, hol alkalom nyílik nézeteink tisztázására és felvilágosítására. A társulásban terjesztői leszünk a tudomány népszerűsítésének. A társulás kifolyása, hogy a közönség bennünket ismerni és becsülni tanul, üdvözli tehát az egybegyült tagokat és a nagygyűlést megnyitja. E beszéd kiváló tetszésben részesült. 2) Dr. Brünauer Ambró titkár felolvassa a lefolyt évről szóló, az egylet működését tárgyazó jelentését. Tisztelt Közgyűlés ! Nekem jutott a szerencse a lefolyt egyleti év összműködését néhány rövid vonásban ecsetelhetni. A heves megyei orvos-gyógyszerész-egylet alakulásának 11-ik évfordulóját üli, és ha visszapillantunk ezen évtizedre, és mérlegeljük az eddig elért eredményeket, figyelembe véve egy vidéki egylet hivatását és hatáskörének korlátolt terét, úgy hiszem, hogy egyletünk létjoga teljesen bebizonyult, és ha nem is fényes, de mindenesetre további kitartó munkásságra serkentő tevékenységet képes felmutatni. Hiszen egy vidéki egylet czélja nem önálló, talán korszakot alkotó munkálatok létrehozása, ezt tenni az egyik tagoknak sem idejük, sem körülményeik meg nem engedik; czélja elsősorban a testület érdekeinek méltó megóvása, az ügyféli egyetértésnek és barátságnak a mindennapi élet küzdelmeiben gyakran meglazuló kapocsának szorosabbá fűzése; feladata továbbá, hogy az egyes egyl. tagok mint a gyakorlat emberei, a gyakorlat tág mezején szerzett tapasztalataikat egymással közölve, eszmecsere útján nézeteiket kicseréljék. Ennek igyekeztünk a lefolyt évben, amennyire lehetett, megfelelni. Tartottunk tizenegy rendes és két rendkívüli gyűlést; a gyűlések főmozzanatai valának: a havi körjáratok megállapítása, egyes kórrajzok felemlítése, néhány érdekesebb kóreset bemutatása és az ebből kifolyó discussiók, értekezések tartása, a meteorológiai észleletek bemutatása. Élénk és tanulságos eszmecserére nyújtott alkalmat a lefolyt évben fellépett vörhenyjárvány és a kanyaró endemicus fellépte. Közöltettek az újabb időben ajánlott gyógyszerekről tett tapasztalatok, nevezetesen: az antisepticus kötések haszna a sebészetben, a salicylsav, salicylsavas natron, Chloral-hydrat, Amilhytrit, Eserin, Pilocarpin Quebradho, Jodoform, Blatta, Croton-chloral, Jaborandi, Pirogallus és chrysophansav stb. használatánál tett észleletek. — A havi kórjáratok hivatalos kimutatás és az egyes tagok észleletei nyomán következőkép állapíttattak meg: 1 1879. május hóban a légző és emésztő szervek hurutja, tüdőhártya- és tüdőlob, váltóláz, szórványosan vörheny, endemice kanyaró (Gyöngyösön). Élénk eszmecsere fejlődött ki a vörheny gyakran complicate Morbus Brighti körül, mely tárgy annál nagyobb vonzerőt kölcsönzött, mert ekkor jelentek meg Bamberger tanárnak e kórt jellemző közlései; különösen azon kérdés merül fel: a morb. Bright, következménye-e a szív megbetegedéseinek, avagy megfordítva? A nézetek eltérők valának; megegyeztek abban, hogy az albuminuria nem positív symptomája e kórnak, hanem csak a többi tünetekkel együtt állapítható meg e kór határozott isméje. Juniushóban a kórjelleg következő : járvány és ragályos betegségek nem észleltettek, hanem gyomor- és bélhurut, csúz, tüdőleb. Dr. Schwarcz egy herpes zooster esetet említ fel. Juliushóban járvány nem volt, a megbetegedéseket az emésztő és légző szervek hurutos bántalmai képezték néhány kanyaró és vörheny esettel. Augusztus hóban az emésztő szervek és különösen a bélhuzam hurutos bántalma, mandulalobok, váltóláz, szórványosan scarlatina. Szeptember hóban gyermekeknél kanyaró és vörheny, felnőtteknél : váltóláz, a légző szervek hurutos és lobos bántalmai. Októberben folytatólagosan scarlatina járvány jelleggel, mandola- és garatlob gyermekeknél, felnőtteknél: váltóláz, a légző szervek lobos bántalma, néhány hagymáz. Novemberben gyermekeknél: scarlatina súlyos complicatiokkal, toroklobok, dyphteriticus jelleggel, egy dypht. genuina; felnőtteknél: toroklobok, tüdőlobok, alhasi hagymáz. Deczemberben: a scarlatina járvány szünében,és légző szervek hurutos, lobos bántalma, tonsillis, sok esetben sporadice hörghurut, kanyaró, vörheny, varicella. 1880. januárban : a légző szervek hurutos és lobos bántalmai, esetenkint kanyaró. Februárban a légző szervek hurutos és lobos bántalmai, váltóláz, kanyaró járvány, s sporadice kanyaró, vörheny. Márcziusban a légző és emésztő szervek hurutja és lobos bántalmai s néhány dyphteritis-eset. Aprilban: az emésztő szervek hurutja, tüdőlob, szórványosan varicella. A kórjáratból kitűnik, hogy a scarlatina 1879. májusban kezdett mutatkozni, októberben járvány-jelleget öltött, november hóban legsúlyosabban lépett fel, deczemberben szűnni kezdett s szórványosan mutatkozott 1880 február hóig. Értekezéseket tartottak, sőt. Horváth Zsigmond: „A szénsav rövid ismertetése a közelgő szüretek alkalmából.“ Megjelent az „Eger“ lapokban. Ugyanő: „A salicylsavról, annak alkalmazásáról az ipar- és gyógyászatban.“ Ezen értekezésről a május havi gyűlés határozta, hogy a közgyűlésen felolvastassék. Dr. Khon a Thermometriáról általánosságban. — A gyakorlatban előfordult nevezetesebb esetekről szólottak: Dr. Francz a scarlatináról; Dr. Koszler a Morbus Bryghti és hagymát nevezetesebb eseteiről. Dr. Kohn bemutatott tuberculoticus köveket, melyeket egy tüdővészes betege kiköhögvén, felgyógyult. Ugyanő bemutatott egy ujszüllöttet nagy terjedelmű naedussal. Dr. Schvarcz bemutatott egy művileg eltávolított Sarcomát. Dr. Brünauer Ambró szólt egy ritka és complicált tünetekkel lefolyt tüdőlobról, és fegyverlöveg eltávolításáról a kézből. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselőháznak a múlt héten kifejtett tevékenységéről ezúttal rövidebben szólhatunk. A máj. 25-iki ülésben folytatólag az iparos congressus emlékirata állott napirenden, melyre vonatkozólag