Eger, 1880 (19. évfolyam, 1-53. szám)

1880-06-03 / 23. szám

178 utczákon a koldusok tömeges tolongása, a munkaképes csavargók csoportozatai pedig a város terei­ s utczáiról teljesen eltűntek. A nyilvános betegápolás ügye a törvény értelmében van rendezve; a kiadások fedezésére pótadó van kivetve, minden forint után egy krajczár. Az egészségügyi szolgálatra alkalmaztattak a községek­nél: 2 városi fő- és 1 alorvos, 2 községi orvos, 18 körorvos, 125 szülésznő és 7 állatorvos; a megyénél egy fő-, négy járási orvos és egy állatorvos. Egyleti élet. A heves megyei orvos-gyógyszerész-egylet május 17-iki rendes havi gyűlésének Jegyzőkönyvi kivonata. Elnök Dr. Frantz üdvözli a szép számmal egybegyült tagokat. Elnök azon felszólítására, hogy kik szándékoznak a gyöngyösi köz­gyűlésen megjelenni, következő tagok jelentkeztek: dr. Mont. Al­bert Fér., dr. Schönberger, dr. Schwartz, dr. Kohn, d­r. Akantisz, Köllner, Buzáth, elnök és a titkár, szám szerint tizen. Határozta­­tott, hogy erről a gyöngyösi tagok levél utján értesitendők. Az in­dulás 24-én délutáni vonattal történik. Megállapittatik a havi kór­járat a következőkben: légző- és emésztő szervek hurutos bán­­talma, váltóláz, szórványosan bárány­himlő. Horváth Zs. tagtárs fel­olvassa következő czimü értekezését: „A salicylsavról annak alkal­mazásáról az ipar- és gyógyászatban.“ A havi gyűlés elhatározta, hogy ezen értekezés a közgyűlési értekezések sorába felveendő, és Buzáth L. tagtárs lesz szives azt Gyöngyösön bemutatni. Dr. Kesz­­ler indítványára értekezőnek jegyzőkönyvileg köszönet nyilvánittat­­tik. Dr. Kohn Jágó felemlíti, hogy általa a takáros (blenorrhoi­us) megbetegedések nagy száma tapasztaltatott, melyek mind egy és ugyanazon helyen szereztettek. Egerben, kelt mint fent. Brünauer Ambro, egyl. titkár. A hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet 1880. május 25-én Gyöngyösön tartott naggyülésének jegyzőkönyvi kivonata- Jelen vannak: Dr. Vezekényi, dr. Fischer, dr. Schönfeld Mór, dr. Schönfeld Lip., dr. Gyöngyösi, dr. Koller, Schesterad, Mersitz, Rusz, Vozáry, Kern Gyöngyösről. Dr. Hanák Csányról. Füt­­zesy Heves­rő­l. Lefevre, Sperlak Hatvanból. Dr. Francz, dr. Sönberger, dr. Mont. Albert Fér., dr. Schvarcz, dr. Kindl, dr. Brü­nauer Ambró, dr.Kohn Jágó,dr. Akantisz, Köllner, Buzáth Egerből. Dr. Vezekényi üdvözli a nagy számmal összejött tagokat s reméli, hoggy a barátság, egyetértés, a tudományos művelődés elő­mozdítása azon indokok, melyek bennünket összehoztak, továbbá hiszi, hogy a mai gyűlés a tudomány és szenvedő emberiség hasz­nára lesz. 1) Az elnök dr. Francz az alapszabályok értelmében ez évben a hevesmegyei orvos-gyógyszerész-egylet Gyöngyösön tart­ván naggyülését, azon kérdést veti fel: van-e erre szüksége? Igen is van; idézi Széchenyit, ki lángelméjével minden nagyot és szé­pet felkarolt, Széchenyi volt az, ki a társulati szellemet kifejtette, mert tudta, hogy a társulás azon tényező, mely egy nemzetet nag­­­gyá tehet. A­mi áll nagyban, az áll kicsinyben is. A természettu­dományok, a chemia rohamosan halad előre, ezekből az orvosi tu­domány forrásokat gyűjt, melyeket a szenvedő emberiség javára felhasználhat; de egyes ember nem képes a tudomány nagy ös­­­szegét felkarolni; lehetővé teszi ezt a társulás, az egyleti működés, hol a szerzett tapasztalatok, az újabbkori vívmányok eszmecsere útján egymással közöltetnek, hol alkalom nyílik nézeteink tisztá­zására és felvilágosítására. A társulásban terjesztői leszünk a tudo­mány népszerűsítésének. A társulás kifolyása, hogy a közönség ben­nünket ismerni és becsülni tanul, üdvözli tehát az egybegyült ta­gokat és a nagygyűlést megnyitja. E beszéd kiváló tetszésben ré­szesült. 2) Dr. Brünauer Ambró titkár felolvassa a lefolyt év­ről szóló, az egylet működését tárgyazó jelentését. Tisztelt Közgyűlés ! Nekem jutott a szerencse a lefolyt egy­leti év összműködését néhány rövid vonásban ecsetelhetni. A he­ves megyei orvos-gyógyszerész-egylet alakulásának 11-ik évfordu­lóját üli, és ha visszapillantunk ezen évtizedre, és mérlegeljük az eddig elért eredményeket, figyelembe véve egy vidéki egylet hiva­tását és hatáskörének korlátolt terét, úgy hiszem, hogy egyletünk létjoga teljesen bebizonyult, és ha nem is fényes, de mindenesetre további kitartó munkásságra serkentő tevékenységet képes felmu­tatni. Hiszen egy vidéki egylet czélja nem önálló, talán kor­szakot alkotó munkálatok létrehozása, ezt tenni az egyik tagoknak sem idejük, sem körülményeik meg nem engedik; czélja első­sorban a testület érdekeinek méltó megóvása, az ügyféli egyetértésnek és barátságnak a mindennapi élet küzdelmeiben gyakran meglazuló kapocsának szorosabbá fűzése; feladata továbbá, hogy az egyes egyl. tagok mint a gyakorlat emberei, a gyakorlat tág mezején szerzett tapasztalataikat egymással közölve, eszmecsere útján néze­teiket kicseréljék. Ennek igyekeztünk a lefolyt évben, a­mennyire lehetett, megfelelni. Tartottunk tizenegy rendes és két rendkívüli gyűlést; a gyűlések főmozzanatai valának: a havi körjáratok meg­állapítása, egyes kórrajzok felemlítése, néhány érdekesebb kóreset bemutatása és az ebből kifolyó discussiók, értekezések tartása, a meteorológiai észleletek bemutatása. Élénk és tanulságos eszmecse­rére nyújtott alkalmat a lefolyt évben fellépett vörheny­járvány és a kanyaró endemicus fellépte. Közöltettek az újabb időben ajánlott gyógyszerekről tett tapasztalatok, nevezetesen: az antisepticus kö­tések haszna a sebészetben, a salicylsav, salicylsavas natron, Chlo­­ral-hydrat, Amilhytrit, Eserin, Pilocarpin Quebradho, Jodoform, Blatta, Croton-chloral, Jaborandi, Pirogallus és chrysophansav stb. használatánál tett észleletek. — A havi kórjáratok hivatalos kimutatás és az egyes tagok észleletei nyomán következőkép állapíttattak meg: 1 1879. május hóban a légző és emésztő szervek hurutja, tüdőhártya- és tüdőlob, váltóláz, szórványosan vörheny, endemice kanyaró (Gyöngyösön). Élénk eszmecsere fejlődött ki a vörheny gyakran complicate Morbus Brighti körül, mely tárgy an­nál nagyobb vonzerőt kölcsönzött, mert ekkor jelentek meg Bam­berger tanárnak e kórt jellemző közlései; különösen azon kérdés merül fel­: a morb. Bright, következménye-e a szív megbetegedése­inek, avagy megfordítva? A nézetek eltérők valának; megegyeztek abban, hogy az albuminuria nem positív symptomája e kórnak, ha­nem csak a többi tünetekkel együtt állapítható meg e kór határo­zott isméje. Juniushóban a kórjelleg következő : járvány és ragá­lyos betegségek nem észleltettek, hanem gyomor- és bélhurut, csúz, tüdőleb. Dr. Schwarcz egy herpes zooster esetet említ fel. Julius­­hóban járvány nem volt, a megbetegedéseket az emésztő és légző szervek hurutos bántalmai képezték néhány kanyaró és vörheny esettel. Augusztus hóban az emésztő szervek és különösen a bél­­huzam hurutos bántalma, mandulalobok, váltóláz, szórványosan scar­latina. Szeptember hóban gyermekeknél kanyaró és vörheny, fel­nőtteknél : váltóláz, a légző szervek hurutos és lobos bántalmai. Októberben folytatólagosan scarlatina járvány jelleggel, mandola- és garatlob gyermekeknél, felnőtteknél: váltóláz, a légző szervek lobos bántalma, néhány hagymáz. Novemberben gyermekeknél: scarlatina súlyos complicatiokkal, toroklobok, dyphteriticus jelleg­gel, egy dypht. genuina; felnőtteknél: toroklobok, tüdőlobok, alhasi hagymáz. Deczemberben: a scarlatina járvány szünében,és légző szer­vek hurutos, lobos bántalma, tonsillis, sok esetben sporadice hörghu­rut, kanyaró, vörheny, varicella. 1880. januárban : a légző szervek hurutos és lobos bántalmai, esetenkint kanyaró. Februárban a légző szervek hurutos és lobos bántalmai, váltóláz, kanyaró járvány, s sporadice kanyaró, vörheny. Márcziusban a légző és emésztő szer­vek hurutja és lobos bántalmai s néhány dyphteritis-eset. April­­ban: az emésztő szervek hurutja, tüdőlob, szórványosan varicella.­­ A kórjáratból kitűnik, hogy a scarlatina 1879. májusban kezdett mutatkozni, októberben járvány-jelleget öltött, november hóban leg­súlyosabban lépett fel, deczemberben szűnni kezdett s szórványosan mutatkozott 1880 február hóig. Értekezéseket tartottak, sőt. Horváth Zsigmond: „A szénsav rövid ismertetése a közelgő szüretek alkalmából.“ Megjelent az „Eger“ lapokban. Ugyanő: „A salicylsavról, annak alkalmazá­sáról az ipar- és gyógyászatban.“ Ezen értekezésről a május havi gyűlés határozta, hogy a közgyűlésen felolvastassék. Dr. Khon a Thermometriáról általánosságban. — A gyakorlatban előfordult ne­vezetesebb esetekről szólottak: Dr. Francz a scarlatináról; Dr. Koszl­er a Morbus Bryghti és hagymát nevezetesebb eseteiről. Dr. Kohn bemutatott tuberculoticus köveket, melyeket egy tüdő­­vészes betege kiköhögvén, felgyógyult. Ugyanő bemutatott egy uj­szüllöttet nagy terjedelmű naedussal. Dr. Schvarcz bemutatott egy művileg eltávolított Sarcomát. Dr. Brünauer Ambró szólt egy ritka és complicált tünetekkel lefolyt tüdőlobról, és fegyver­­löveg eltávolításáról a kézből. (Vége köv.) Országgyűlési tudósítás. A képviselőháznak a múlt héten kifejtett tevékenységéről ez­úttal rövidebben szólhatunk. A máj. 25-iki ülésben folytatólag az ipa­ros congressus emlékirata állott napirenden, melyre vonatkozólag

Next