Eger, 1882 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1882-10-19 / 42. szám

XXI. év­folyam. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt­­ ki. Félévre. . . 2 „ 50 . Negyed évre . 1 ., 30 „ Egy hónapra. — 45 , Egyes szám . — 12 , Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, 1882. október 19-én. Hirdetésekért minden 3 h­asábozott petit sorhely után tí, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttér­ben egy petit­­sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó­hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. 42. szám. A harmadik, negyedik és ötödik egyetem kérdése. I. T­r­e­f­or­t Ágoston magyar királyi közoktatásügyi minisz­ter, nehány év óta minden előforduló alkalommal hangoztatja, hogy Magyarországnak kevés a két egy­etem,­­ a budapesti s a kolozsvári. Egy ideig csak egy harmadik egyetemnek szükséges­ségét hangsúlyozta, de nemrég a lapok által közzétett levelében már tovább megy, kijelentvén, hogy ha a katholikusok Pozsony­ban és a reformátusok Debreczenben egyetemet akarnának ala­pítani, ezen tervet a kormány pártolná. Köztudomású, hogy a miniszter úr nemcsak a kolozsvári, hanem a budapesti egyetemet is államinak tekinti; köztudomású, hogy még egy új állami egyetem alapítására törekszik ; most pedig az lett említett levele által köztudomásúvá, hogy nem véli fölös­legesnek egy negyedik s egy ötödik magyar egyetemnek alapítá­sát, ha tudniillik a hazai katholikusok s a hazai reformátusok egy-egy „felekezeti“ uj egyetemet kívánnának létesíteni. II. A miniszter úr, miután előbb Pozsonyt egy uj állami egye­tem székhelyéül az ország városai közt legalkalmas­nak mondotta: most Pozsonyt egy katholikus uj egyetem székhe­lyévé látszik ajánlani. Talán azért, mivel tudja, hogy ha egy uj állami egyetem alapittatik, ennek székhelyéül az ország­­gyűlés nagy többsége Szegedet fogja kijelölni? vagy talán azért, mivel az állam zilált pénzügyei nem engedik egy állami uj­­ egye­tem felállítását? E kérdést nehéz volna eldönteni. Elég az hozzá, hogy a minister úr egy katholikus uj egye­tem felállítása esetére, említett levelében Pozsonyt hozza combi­­natióba. III. Midőn katholikus egyetem alapításáról van szó, nem volna szabad feledni, hogy tulajdonképen a budapesti egyetem jogilag véve katholikus­ egyetem. Ezen egyetem alapít­ványai csak kathol. egyetem czéljaira fordíthatók igazságosan. Jól tudjuk ugyan, bár nem helyeselhetjük, hogy a kormány a mostani budapesti egyetemet államinak akarja tekintetni; azt azon­ban egyenesen helyeseljük, hogy legyen az ország főváro­sában állami egyetem, csakhogy ezen állami egyetemből külünittessék ki az alapítványok közül mindaz s katholikus egyetem czéljaira fordittassék mindaz, a­mit katholikus egyetem czéljaira hagytak az alapítványozók. Más szóval: a kormány vagy adja vissza a budapesti egye­temet a katholikusoknak, — mint katholikus egyetemet — és ál­lítson fel a fővárosban állami egyetemet, mely esetben ott két egyetem versenyezne egymással; vagy pedig legalább adja ki a budapesti egyetem katholikus alapítványait a katholikusoknak, egy vidéken felállítandó katholikus egyetem czéljaira. A 2-ik combinatio elfogadtatása esetében a katholikus egye­­­tem számára székhelyet kellene keresni. Alkalmas székhelyül e czélra csak azon városok kínálkoznak, melyekben az egyetem be­fogadására elégséges helyiségek ingyen állanak rendelkezésre; mert ha a helyiségeket előbb meg kellene vásárolni vagy kiépíteni, ak­kor erre a budapesti egyetem kathol. alapítványai alig volnának elégségesek. — s akkor honnét vétetnének a fölszereléshez s a fentartáshoz megkivántató összegek ? Eltekintve Szegedtől, — mely egyébiránt az esetre, ha ál­lami egyetemet nem kaphatna, valószínűleg készségesen fogadná a kathol. egyetemet s erre ugyanazt ajánlaná fel, a mit az állami egyetem czéljaira felajánlott, — mondjuk, eltekintve ettől, de a combinatióból még sem hagyva ki, — tudtunkkal most három oly város van hazánkban, melyekben a kathol. egyetem czéljaira in­gyen helyiségek bőven kínálkoznak. E városok: Pozsony, Eger és Pécs. Pozsonyban a primási helyiségek, ha ezeket hazánk bíboros prímása átengedné, Egerben és Pécsett pedig a lyceumi épü­letek, melyek közt különösen az egri tűnik ki ritka nagyságával s csillagvizsgáló tornyával. E három város mindegyike alkalmas volna ennélfogva a kathol­­yi egyetem befogadására. De Pozsony és Pécs nagy hát­rányban vannak Egerrel szemben azáltal, hogy amazok az ország egy-egy szélén feküsznek, mig Eger az ország földrajzi központja táján van. Egernek ezen előnyös fekvését már gróf Eszter­házy Ká­roly egri püspök felfogta: midőn a lyceum nagy épületét egye­tem számára emeltette. Egernek ezen előnyös fekvését hangsú­lyozta a nevezett nagy püspök, midőn Mária Terézia királynőhöz 119­ évvel ezelőtt egy egri egyetem érdekében kér­­vén­nyel járult. Most midőn a katholikus uj egyetem alapításá­nak kérdése került napirendre, időszerűnek véljük, néhai gróf Eszterházy Károly püspök említett kérvényét lapunkban köz­zétenni, a mint itt következik. Néhai gróf Eszterházy Károly egri püspöknek, Mária Teré­zia királynőhöz 1763. okt. 14-én Bécsben intézett kérvénye: az egri egyetem ügyében. (Latinból fordítva.) Legszentségesebb császári s apostoli királyi Felség! Legke­gyelmesebb uralkodónő ! Bécsbe érkezvén, rendkívüli örömmel értesültem többektől arról, hogy Felségednek anyai szándékában áll­ arról gondoskod­ni, miszerint az összes tudományok művelése és tanítása Felséged örökös magyar királyságában előmozdittassék; — mely királyi kegyelmes intézkedés valamint az egyházi s a világi köz­ügyekre nézve kétségkívül egyaránt jótékony hatású, úgy más­részről növeli Felségednek az utókorra átszálló dicső emlékét. Ezen örömtől ösztönöztetve bátorkodom alattvalói mély hódolattal Felségednek előterjeszteni: mily állapotban vannak azon tanulmá­nyok, melyek elődöm az ország mostani Prímása által berendezett

Next