Eger, 1882 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1882-10-19 / 42. szám
XXI. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt ki. Félévre. . . 2 „ 50 . Negyed évre . 1 ., 30 „ Egy hónapra. — 45 , Egyes szám . — 12 , Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, 1882. október 19-én. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után tí, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petitsorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadóhivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. 42. szám. A harmadik, negyedik és ötödik egyetem kérdése. I. Trefort Ágoston magyar királyi közoktatásügyi miniszter, nehány év óta minden előforduló alkalommal hangoztatja, hogy Magyarországnak kevés a két egyetem, a budapesti s a kolozsvári. Egy ideig csak egy harmadik egyetemnek szükségességét hangsúlyozta, de nemrég a lapok által közzétett levelében már tovább megy, kijelentvén, hogy ha a katholikusok Pozsonyban és a reformátusok Debreczenben egyetemet akarnának alapítani, ezen tervet a kormány pártolná. Köztudomású, hogy a miniszter úr nemcsak a kolozsvári, hanem a budapesti egyetemet is államinak tekinti; köztudomású, hogy még egy új állami egyetem alapítására törekszik ; most pedig az lett említett levele által köztudomásúvá, hogy nem véli fölöslegesnek egy negyedik s egy ötödik magyar egyetemnek alapítását, ha tudniillik a hazai katholikusok s a hazai reformátusok egy-egy „felekezeti“ uj egyetemet kívánnának létesíteni. II. A miniszter úr, miután előbb Pozsonyt egy uj állami egyetem székhelyéül az ország városai közt legalkalmasnak mondotta: most Pozsonyt egy katholikus uj egyetem székhelyévé látszik ajánlani. Talán azért, mivel tudja, hogy ha egy uj állami egyetem alapittatik, ennek székhelyéül az országgyűlés nagy többsége Szegedet fogja kijelölni? vagy talán azért, mivel az állam zilált pénzügyei nem engedik egy állami uj egyetem felállítását? E kérdést nehéz volna eldönteni. Elég az hozzá, hogy a minister úr egy katholikus uj egyetem felállítása esetére, említett levelében Pozsonyt hozza combinatióba. III. Midőn katholikus egyetem alapításáról van szó, nem volna szabad feledni, hogy tulajdonképen a budapesti egyetem jogilag véve katholikus egyetem. Ezen egyetem alapítványai csak kathol. egyetem czéljaira fordíthatók igazságosan. Jól tudjuk ugyan, bár nem helyeselhetjük, hogy a kormány a mostani budapesti egyetemet államinak akarja tekintetni; azt azonban egyenesen helyeseljük, hogy legyen az ország fővárosában állami egyetem, csakhogy ezen állami egyetemből külünittessék ki az alapítványok közül mindaz s katholikus egyetem czéljaira fordittassék mindaz, amit katholikus egyetem czéljaira hagytak az alapítványozók. Más szóval: a kormány vagy adja vissza a budapesti egyetemet a katholikusoknak, — mint katholikus egyetemet — és állítson fel a fővárosban állami egyetemet, mely esetben ott két egyetem versenyezne egymással; vagy pedig legalább adja ki a budapesti egyetem katholikus alapítványait a katholikusoknak, egy vidéken felállítandó katholikus egyetem czéljaira. A 2-ik combinatio elfogadtatása esetében a katholikus egyetem számára székhelyet kellene keresni. Alkalmas székhelyül e czélra csak azon városok kínálkoznak, melyekben az egyetem befogadására elégséges helyiségek ingyen állanak rendelkezésre; mert ha a helyiségeket előbb meg kellene vásárolni vagy kiépíteni, akkor erre a budapesti egyetem kathol. alapítványai alig volnának elégségesek. — s akkor honnét vétetnének a fölszereléshez s a fentartáshoz megkivántató összegek ? Eltekintve Szegedtől, — mely egyébiránt az esetre, ha állami egyetemet nem kaphatna, valószínűleg készségesen fogadná a kathol. egyetemet s erre ugyanazt ajánlaná fel, a mit az állami egyetem czéljaira felajánlott, — mondjuk, eltekintve ettől, de a combinatióból még sem hagyva ki, — tudtunkkal most három oly város van hazánkban, melyekben a kathol. egyetem czéljaira ingyen helyiségek bőven kínálkoznak. E városok: Pozsony, Eger és Pécs. Pozsonyban a primási helyiségek, ha ezeket hazánk bíboros prímása átengedné, Egerben és Pécsett pedig a lyceumi épületek, melyek közt különösen az egri tűnik ki ritka nagyságával s csillagvizsgáló tornyával. E három város mindegyike alkalmas volna ennélfogva a katholyi egyetem befogadására. De Pozsony és Pécs nagy hátrányban vannak Egerrel szemben azáltal, hogy amazok az ország egy-egy szélén feküsznek, mig Eger az ország földrajzi központja táján van. Egernek ezen előnyös fekvését már gróf Eszterházy Károly egri püspök felfogta: midőn a lyceum nagy épületét egyetem számára emeltette. Egernek ezen előnyös fekvését hangsúlyozta a nevezett nagy püspök, midőn Mária Terézia királynőhöz 119 évvel ezelőtt egy egri egyetem érdekében kérvénnyel járult. Most midőn a katholikus uj egyetem alapításának kérdése került napirendre, időszerűnek véljük, néhai gróf Eszterházy Károly püspök említett kérvényét lapunkban közzétenni, a mint itt következik. Néhai gróf Eszterházy Károly egri püspöknek, Mária Terézia királynőhöz 1763. okt. 14-én Bécsben intézett kérvénye: az egri egyetem ügyében. (Latinból fordítva.) Legszentségesebb császári s apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb uralkodónő ! Bécsbe érkezvén, rendkívüli örömmel értesültem többektől arról, hogy Felségednek anyai szándékában áll arról gondoskodni, miszerint az összes tudományok művelése és tanítása Felséged örökös magyar királyságában előmozdittassék; — mely királyi kegyelmes intézkedés valamint az egyházi s a világi közügyekre nézve kétségkívül egyaránt jótékony hatású, úgy másrészről növeli Felségednek az utókorra átszálló dicső emlékét. Ezen örömtől ösztönöztetve bátorkodom alattvalói mély hódolattal Felségednek előterjeszteni: mily állapotban vannak azon tanulmányok, melyek elődöm az ország mostani Prímása által berendezett