Eger, 1883 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-18 / 42. szám

398 14. Jász-Nagykun-Szolnokmegye átirata a heves-szolnokmegyei vagyonok megosztása tárgyában. 15. Pásztó község földhaszonbéri szerződése jóváhagyás végett beterjesztve. 16. A m. kir. belügyministerium rendelete Cziner Jakab felfolyamodása tárgyában, hogy a legtöbb adót fizetők 1883-i névjegyzékébe fölvétessék. 17. A magy. kir. belügyministeriumnak folyó évi október 3-án 58000./III. a. sz. a. kelt, a megyei tisztújitásnak még a folyó évi deczember hó második felében, az uj bizottsági tagok közbejöttével történendő megtartásáról. 18. A közmunka- s közlekedési ministernek 10.731. sz. leirata a jász-dósai malomzúgó ügyében. 19. Az igazoló választmány jelentése, mely mellett a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak 1884-re összeállított névjegyzékét bemutatja. 20. Az 1884. évi közmunka váltság-dijak megállapítására vonatkozó előterjesztés. 21. Az egri irgalmas nénék kórházának alapszabályzata. 22. Jelentés az év végével kilépendő választott bizottsági tagokról s intézkedés az ekkér üresedésbe jövő helyeknek választás útján való betöltéséről. 23. Szabályrendelet az építkezéseknél a közbiztonság megóvása ügyében. 24. Kérvény a zaránki körorvosi székhelynek Fügedre leendő áthelyezése végett. lentés.25. Temesmegye 1882-ki állapotáról szóló alispáni je26. Nógrádmegye közönségének átirata a Zagyva folyó rendezése ügyében. 27. Borsodmegye közönségének az izr. zugiskolák betiltása és a rabbik képesítése tárgyában kelt felirata. 28. Tolnamegye határozata az utak mellé ültetett fák oltalmazása iránt. 29. Molnár András és társai verpeléti lakosok felebbezése a községi határozat ellen. 30. Biharmegye közönségének a horvát zavarok alkalmából a ministeriumhoz intézett felirata. 31. Pásztó község képviselő-testületének azon határozata ellen, hogy volt bérlő Kaluzsa Károlytól a hátralékos adó beszedessék, felebbezése Kis Endre pásztói lakosnak. 32. Jelentés némely szabályrendelet módosítása s az árvaszéki szavazó ülnökökről szóló s jelenleg felfüggesztett szabályrendelet újra életbeléptetése tárgyában. 33. Borsod megyének átirata az Eger patak s mellékfolyóinak rendezése tárgyában. 34. Főügyészi véleményes előterjesztés a Feldebrőn megejtett jegyzőhelyettesítés és választás ellen beadott felszólamlásokra. 35. Tatár Alajos adácsi lakos által vízügyben emelt panasz megvizsgálásával megbízott küldöttség jelentése. 36. Saár és Veresmart községekben bevehetetlenné vált pótadók leiratása iránti vélemény. 37. Kisköre községnek szülésznői állomás rendszeresítésére vonatkozó szabályrendelete. 38. Tisza-Szőllős községben levő vízállás lecsapolására vonatkozó előterjesztés. 39. Ivády Miklós szolgabirónak véleményes jelentése, a Sirok községben bevehetetlenné vált pótadó leiratása végett. 40. Horth község pótszabályrendelete némely községi közegek fizetése tárgyában. 41. Az eger-verpeléti útvonal járható állapotba tétele iránti kérvénye Verpelét s a többi érdekelt községnek. 42. Küldöttségi jelentés a m.-tárkányi m. épületek eladása tárgyában. 43. Vajda Sámuel átányi lakos kérvénye, hogy a legtöbb adót fizetők 1883-ki névjegyzékébe fölvétessék. 44. A poroszló-tiszafüredi révnél szedendő díjjak tárgyábani kérvénye a bérlőnek s véleménye a t. főügyésznek. 45. A gyöngyösi közkórház szabályrendelete. 46. Rhéde község kérvénye, hogy 1879. évi közmunka hátralékát egyszeres árban megválthassa és 1882. évi tartozását a rhédei úton ledolgozhassa. 47. Hermann János és Hampl Gusztáv m írnokok előlegérti folyamodványa. 48. Tarna-Örs község kérvénye, hogy az 1883. évi megyei közmunkája községi czélokra átengedtessék. 49. Alexander János gyógyszerész kérvénye, hogy T.Nánán gyógyszertárt állíthasson. 50. A poroszló-tiszafüredi révnek haszonbéri biztosításul letéti értékpapírok visszaadása iránti t. főügyészi vélemény. 51. Az egri érseki uradalom és káptalan felebbezése Eger város képviselő testületének a fölmérés tárgyában hozott határozata ellen főügyészi véleménnyel. 52. Gyöngyös Pata képviselő-testületének ingatlan birtok eladása tárgyában hozott határozata főügyészi véleménnyel. 53. Füzes-Abony községének a jegyzői földek megmunkáltatása tárgyában hozott határozata főügyészi véleménnyel. 54. Verpeléth község képviselőtestületének a legeltetés tárgyában hozott határozata elleni Molnár András és társai felebbezése főügyészi véleménnyel. 55. Feldebrői jegyzőválasztás elleni panasz főügyészi véleménnyel. 56. Tarna-Eörs község képviselőtestületének közterek telekkönyvezése tárgyában hozott határozata, főügyészi véleménnyel. 57. Füzes-Abony község és az egyházi javadalmasok között létrejött szerződés főügyészi véleménynyel. 58. Számadások. 59. Költségvetések. Eger, 1883. október 12. Majzik Viktor, alispán. Szöllő-kivitelünk. Bátorságot veszek magamnak, az egri szőllő-tulajdonos közönségnek egy igen hasznos szőllő-kiviteli üzletet tudomására hozni. Egész Magyarországban a szőllő-kivitel még nem jutott oly nagy fokra, mint Esztergomban és környékén, de főkép Nagy- Maroson, hol naponként 10—15 vaggonnal szállítanak külföldre s az idény alatt szeptember s október havában mintegy 600—700 vaggonra rúg a szétküldések száma. A seson alatt a nagymarosi állomáson 8—10-zel szaporodik a hivatalnokok száma, kik csak is a szőllő-elküldéssel foglalkoznak. A szellőérés elején mintegy 80 ember utazik ki Nagy-Marosról külföldre, csoportonként Bécsbe, Berlinbe, Hamburgba, Münchenbe, Frankfurtba, Drezdába, stb. helyekre és az itthon valók küldik nekik a szöllőt gyors szállitmánnyal s ők külföldön a kereskedőknek s privát házakban jó haszonnal értékesítik. A küldés 12—13 kilós kerek és 5 kilós füles kosarakban történik. A csomagolást oly ügyesen végzik, hogy az után vajmi kevés rothadásnak van kitéve. A kosár fenekére papirost tesznek s arra szépen elhelyezve egy sor szöllőt, arra ismét papirost, és egy sor szőllőt tesznek mig tele nem lesz, s felül fehér füllel bevarrják, hogy a levegő átjárhassa. Többen minden egyes fürtöt papírzacskóba tesznek s szorosan rakják a kosárba. A szőllőt az érés kezdetén, 14—16 forintjával veszik, méter mázsánkint, később 8 — 10 frért. A vám rá 4 mark, a szállítás Berlinig 100 kilóra 10 mark s igy a kinnlevőknek 18 —20 frtjokba kerül 100 koja s egy 5 kilos kosarat (a kosarat szőllősúlyba veszik) 4025 markért könnyen értékesítnek, tehát 60—80 %-ra dolgoznak. Ebből él Nagy-Maros nagyobb része.