Eger, 1883 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-22 / 47. szám
XXII. évfolyam. Előfizetési dij Egész évre irta ki Félévre. Negyed évre .1 “ . 50 . Egy hónapra. „ 30 , 45 . Egyes szám .- 1 , 47. szám. EGEK, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, 1883. november 22-én. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után tí, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilt térben egy petitsorhelyért lő ki fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadóhivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Városi ügyek. A „szabadságharcz szoborra“ Eger városában folyamatban levő gyűjtés folytán újabban a következő összegek gyűltek be, s küldettek el a központi szoborbizottsághoz Budapestre. Szombathelyi György idén a maklári külváros 1-ső negyedében: Broncs Endre 1 frt, Jancsó Gusztáv 1 frt 20 kr., Simkovics Endre 2 frt, Békeffy Lipót, özv. Strampel Ferdinandné, Nánásy Ferencz, Kövér István, Mózer Antal, 1 — 1 irtot; Vajkó Károly 10 kr., Simáczius Gusztáv 2 frt, Benkovics Lajos 50 kr. Összesen: 11 forint 80 krajczár. Kajdácsi Ráfael idén a hatvani külváros 3-ik negyedében : dr. Kiss István 1 frt, Eötvös József 1 frt, Polonkay Endre 1 frt, Babócsay Sándor 1 frt, özv. Szentkirályiné 1 frt, Horváth József 1 frt, Lőth Kálmán 1 frt, Kubus Gyula 1 frt, Ádler Mór 1 frt, Örömösy János 1 frt, Derszib Rudolf 1 frt, Várady Dániel 1 frt, Lipcsey Péter 1 frt, ifj. Samassa János 2 frt, Dézsy Mór 1 frt, ifj. Subich György 40 kr. Barchetti Adolf 1 ft, Fejérpataky Elek 50 kr., Tavasy Antal 2 frt. Összesen: 19 frt 90 kr. Biró Benjámin idén a hatvani külváros 1-ső negyedében: Biró Benjámin 30 kr. neje Varga Zsuzsanna 30 kr. kiskorú gyermekeik Biró Sándor 10 kr. Biró Zoltán 10 kr. Biró Benjámin 10 kr. Biró Róza 10 kr. Bóta János 10 kr. özv. Lovasyné 20 kr. özv. Fónagy Andrásné 30 kr. Bablonkay József 1 frt. Bucher Gusztáv 1 frt. Hajdukovics Vilmos 20 kr. Fenyvesy Sándor 1 fr. özv. Timon Bertalanná 50 kr. özv. Bajer Józsefné 1 frt 50 kr. Kelemen Lajos 40 kr. özv. Stephanovszkyné 20 kr. Fekete Fáni 10 kr. Berczer Lajosné 20 kr. Tariczky János 20 kr. Bohaty József 50 kr. Bodó Antal 20 kr. Idb Barna István 10 kr. N. N. 30 kr. Misik György 10 kr. Jósvay János 10 kr. Murandy Remus 10 kr. Peró Márton 10 kr. Kelemen Ignácz 10 kr. Varga Terézia 15 kr. özv. Varga Mihályné 10 kr. özv. Varga Pálné 10 kr. Kubik Endre 5 frt. Urbán Mihály 10 kr. Összesen: 14 forint 95 krajczár. Eger városa részéről 1883. november 18-án tartott képv. ülésében, a városi házi pénztári ellenőri állásra, volt városi írnok, s helyettesített ellenőr Boma Imre választatott meg, 77 szavazattal. „A közgyűléseken az elöljáróság tagjai közül a polgármester, (stb.) bír szavazattal, és mindegyik csak olyan ügyekben, melyek által személyileg érdekelve nincs.“ Eszerint a rendezett tanácsú város közgyűlésén a polgármester oly ügyekben, melyek által személyileg érdekelve van, az ülésből kizárva nincs (míg a fővárosban a polgármester ily esetben az ülésben sem vehet részt), de ott szavazattal ilyenkor nem bír. Eddig tisztán áll a dolog. De előállhat — s Eger város okt. 7-iki közgyűlésén elő is állott — azon kérdés : van-e jogosítva ily esetben az elnökség vitelére s így a tanácskozás vezetésére — mely esetleg egyértelmű lehet a tanácskozás befolyásolásával — a polgármester, vagy nincs jogosítva ? A törvény e részben hallgat. E hallgatásból némelyek azt következtetik, hogy ily esetben is a polgármester az elnökséget vinni kétségtelenül jogosítva van. Azonban ezen következtetés helyessége nagyon kétes legalább is akkor, ha a kérdés szellemét s az észszerű törvényhozás általános intenzióját vizsgáljuk. Kérdés, hogy a törvényhozás akkor, midőn a polgármestertől, mint érdekelt féltől, a szavazati jogot elvette, — akart-e vagy akarhatott-e akkor ugyanezen érdekelt polgármesternek sokkal nagyobb jelentőségű jogot engedni, vagyis azt, hogy az ő saját tetteire vonatkozó tanácskozásokat ugyan ő vezethesse? De ha a törvényhozás ezt meg akarta volna engedni, akkor is vitatható kérdés marad az, hogy : váljon ily esetben az elnöklő polgármester jogosítva van-e a tanácskozás vezetése mellett az ő fenforgó ügyében akárhányszor szónokolni is, illetőleg mint érdekelt fél a vitában az elnöki székről részt venni, mely utóbbi esetben a tanácskozást is vezetni s vitázni is egy személyben meg volna engedve; holott a kettő egymással ellenkezik, mert az egyszersmind vitázó érdekelt fél a mellett a tanácskozást helyesen és részrehajlatlanul vezetni alig lehet képes; ily helyzeteket teremteni pedig a törvényhozás nem akarhatott. Aztán mi lesz akkor, ha hasonló esetben a polgármester elnöklete alatt a kérdés fölött egyenlően oszlanak meg a szavazatok ? talán bizony az, hogy az ügyet az így elnöklő polgármester döntő szavazattal ütheti el ? — az a polgármester, aki ilyenkor a törvény világos intézkedése szerint semminemű szavazattal nem bír! Vagy talán ily szavazategyenlőség esetében leszáll a polgármester az elnöki székről s a helyettes elnöknek elnöklete alatt uj szavazás indittatik meg? Avagy talán a szavazategyenlőség ilyen esetében az mondandó ki, hogy azon indítvány, mely a polgármester eljárása ellen irányult, mint többséget nem nyert indítvány, elejtettnek tekintendő ? Még többet is föl lehetne e részben hozni. Nem oly egyszerű s nem oly könnyű tehát ezen kérdés, a maga egészében, amint sokan vélik. Sőt annyit is mondhatni, hogy alighanem tévedtek azon közgyűlési tagok, kik Eger okt, 7-iki közgyűlésén oly világosnak s annyira tisztának állították a törvény intézkedését, körülbelül azt vitatván, hogy ily esetekben — midőn a polgármester személyileg érdekelve van — a polgármester kétségtelenül élhet az elnöklés jogával. Különös, hogy azok tartották ezt legkétségtelenebbnek, akik nemrég főmesterei voltak ama híres boralkuszi szabályrendeletnek, melyet ők világosan törvényszerűnek véltek, de amelyet a minisztérium mint világosan törvényellenest megsemmisített. Elnökölhet-e a polgármester a közgyűlésen oly ügyekben, melyek által személyesen érdekelve van ? — Egy vitás jogi kérdés. — I. Budapest főváros rendezéséről szóló 1872. évi 36-ik törvényczikkünk 66-ik §-a e részben ezt mondja: „A polgármester, az alpolgármesterek (stb) a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak. . . E joggal azonban egy tisztviselő sem élhet, ha saját fényéről, — valamint a tanács egy tagja sem, ha a tanács eljárásáról — van szó.“ Ezen törvény szerint tehát a fővárosban a polgármester (stb.) akkor, ha saját fényéről van szó, sem szavazattal, sem üléssel nem bír a közgyűlésen, annál kevésbbé vezetheti ennek tanácskozásait. II. A rendezett tanáccsal biró városok polgármestereire nézve — milyen város Eger is — e kérdésben az 1871-ik évi 18-ik törvényczikk 60-ik §-a irányadó. Ezen §. idevonatkozó része így szól: