Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1921
A ciszter. egri Szent bernát főgimnáziumának 1921—22. évi Értesítő - II. Iskolánk múltja. Alig szabadul fel Eger városa 1687 végén a török három alól, a következő évben már megjelennek falai közt a jezsuiták. I Lipót telket, Széchenyi György esztergomi prímás meg a szepességi savniki ciszterci rendi apátság javait ajándékozza nekik. A gimnáziumi tanítás már 1689-ben megindul és 1698-tól kezdve az új iskola három tanár vezetése alatt hat osztályú teljes gimnáziummá fejlődik. Az iskola előbb a jezsuita telken álló török házakban húzódik meg, majd a már felépült rendház északi szárnyában kap szállást. 1749-ben Foglár György kanonok házát és telkét a jezsuitákénak adja s az ő telkén építik meg és avatják fel 1754-ben a gimnázium kétemeletes épületét. Reáliskolánk déli homlokzata ma is őrzi még a nevezetes dátumot. 1773-ban eltörlik a jezsuita-rendet. Az egri gimnázium árván marad. Tanárai egyelőre egyházmegyei papok, de a helytartótanács már három év múlva, 1776-ban átadja a volt jezsuita kollégiumot és gimnáziumot a pilis-pásztói ciszterci rendi apátságnak. Azonban II. József 1787-ben a pásztói apátságot eltörli s az egri intézet a tanulmányi alapból fenntartott királyi gimnáziummá lesz. Tanárai jórészt a volt ciszterciek, kik szerteszét laknak a városban, mert II. József a rendházat kaszárnyának, majd bérháznak rendelte. 1802-ben a pilis-pásztói apátságot a királyi szó visszaállítja s ara megbízza az egri kollégium, gimnázium és templom fenntartásával. 1814- ben az apátság egyesül a zirczi apátsággal, s ettől fogva az egri gimnázium fenntartója a magyarországi ciszterci rend. 1827-ben leég a város nagy részével együtt a gimnázium, a rendház, a templom is. Villax Ferdinánd z rczi apát, hogy a templomot s a rendházat újraépíthesse, a gimnázium épületét eladta Pyrker László egri érseknek s a gimnáziumot a rendház nyugati szárnyában helyezte el. A régi gimnázium épületét Pyrker érsek előbb iskolának szánta, majd pedig rendbehozatala után a katonaságnak aándékozta kaszárnyául. Az is maradt 1892-ig. Azóta káliskola. A reformkorszak s a szabadságharc éveinek lezajlása után a szomorú emlékű 50-es évek hoznak nagyobb változást az intézet életében. Az osztrák Entwurf 1850-ben nyolcosztályúvá alakíta a gimnáziumokat. A gimnázium hat osztálya és a líceumi bölcseleti szak kétéves tanfolyama közt csak hosszas alkudozás után sikerült az egyezség olyképen, hogy a nagygimnázium számára a ciszt, rend 12 vagy 13, az egri érsek pedig három tanárt ad hat éven át, míg a rend saját tagjaival nem tudja ellátni ■az intézetet. Ez idő alatt a két felső osztály a Líceumban végezte tanulmányait, ígyaztán már 1852-ben az Entwurf meghonosította érettségi vizsgálatot az egri gimnázium is megtartotta. Mivel a nyolc osztály több helyiséget kívánt, 1855-ben iskolai célokra alakították át a templomhoz ragasztott melléképületeket is. Az alkotmányos világ helyreálltával intézetünk is végigkísérelte Eötvös, Trefort, majd a mindenkori kultuszminiszterek tanterveit és újításait előbb mint a kassai, 1884- től a budapestvidéki, 1921-től ismét mint a Miskolczra helyezett kassai tankerületbe osztott főgimnázium, belső története azóta egy a magyar középiskola történetével. De külseje nagyot változott. 1900 —901-ben a rend ú raépíttette a gimnázium teljes épületét s kiépíttette a rendház keleti szárnyát. Az építkezés idee alatt a gimnázium a Líceumban kapott otthont. 1921-ben a rend e legrégibb intézetének a Szent Bernát-főgimnázium nevet adta, hogy virágozzék az egyház és a haza javára annak a szentnek oltalma alatt, akit a ciszterci rend második alapítójának ismer és tisztel. Intézetünk ciszt. rendi igazgatói voltak: Schumann Teofil dr. 1786—96., 1802-ben a visszaállított pilis-pásztói apátság első apába; Pászty Rajmund 1796 — 1806.; Marsalkó Konstant 1806—17.; Zoffcsák Ödön 1817—29.; Rezutsek Antal 1829 — 53., később zirczi apát; Juhász Norbert dr. 1853 —66., később a kassai tankerület főigazgató; Szvorényi József 1866—92., jeles tudós, a M. Tud. Akad. tagja; Kassuba Domokos 1892—1917., c. tanker, főigazgató és Werner Adolf dr. c. tanker, főigazgató 1917-től. Elhunyt tanárai közül irodalmi és kulturális téren kitűntek, mégpedig világiak. Albert Ferenc, az egri csillagvizsgáló igazgatója, Makáry György, a 40-es években ismertebb szépíró. Szarvas Gábor, a nagy nyelvtudós. Szabó Ignác, író, szerkesztő, polihisztor, Sajósy Alajos akad. festő. Egyházmegyei paptanárai közül kanonok lett: Poczik Pál, Tóth Imre, Eperjessy Ferenc, Stephanovszky Sándor, Zsasskovszky József. jelesebb ciszt. rendi tanárai: Ihász Gábor jeles nyelvész, Supka Jeromos zirczi apát lett, Tipold Ozséb történelmi munkákat írt, Minikus Vince a terrrészettudománybal, "Lóskay Kökény az Írod. tört. terén, Barbarics Róbert a nyelvészet terén működött, Vincze Ambró hittani könyveit a legújabb időkig használták, Maczki Valér dr. esztétikus és bölcseleti író, Greksa Kázmér dr. egyetemi tanár lett Zágrábban, TörökKonstant esztétikai műveket írt, Nagy béni dr. kiváló történetbúvár és Madarász Flóris a 19. század irodalmának jeles esztétikusa volt. Intézetünkben tettek érettségit a közélet és az íróvilág elhúnytélései közük Dessewffy Sándor, Szmrecsányi Pál és Párvy Sándor püspökök, Supka Jeromos és Vajda Ödön zirczi apátok, Horánszky Nándor miniszter, Szederkényi Nándor politikus .