Egészség, 1938 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1938-01-01 / 1. szám

2 EGÉSZSÉG A profilaktikus gyógyászat más, mint a gyógyító orvostudo­mány. Utóbbi csak az­ orvosra tartozik, előbbi az orvosra és a lai­kusra egyaránt. A gyógyító művészet törvényeivel csupán az or­­­vosi kell tisztában legyen, a megelőző egészségvédelem szabályait orvos és laikus egyformán kell ismerje. Akár általános hygieniai szabályokról a ruházat, a táplálkozás, a lakás, a sport hygieniá­­járól, akár az embernek egészséges vízzel, világítással, levegővel való ellátásáról, fertőző betegségek elleni védekezésről, alul­ egyéb betegségek, szív, vese, gyomor­, bélbántalom, rák, stb. megelőzésé­ről van szó, mindezekkel a laikus is tisztában kell legyen. Fontos azonban­, hogy ezeket az egészségi és életszabályokat 1. könnyen érthető, a kevésbé művelt ember számára is eléggé világos s egy­szerű formában ismerhessék meg; 2. hogy követésük ne jelentsen senki számára túlságos megterhelést, és ne zavarja az élet apró örömeit; 3.­­ hogy nagyobb anyagi áldozatot vagy időpazarlást ne igényeljen a gyakorlati megvalósításuk. Az Egészség eddigi vezetésében ezek az elvek irányították munkánkat és a jövőben még hatványozottabb mértékben aka­runk­­ezek alapján dolgozni a megelőző egészségvédelem szolgála­ti­ban és az egészségért. NI. A román tudományos gyógyászat kezdete Írta: Prof. Dr. V. L. BOLOGA a román népnél ősidők óta fennáll egy sajátságos népies- és szerzetesi gyógyászat, mely még ma is párhuzamosan fejlődik a tudományos gyógyászattal és a néprajzi kutató számára sok ér­dekeset nyújt. Ezen orvos-etnográfiai téren nálunk sok anyagot gyűjtöttek, de hiányzik még eddig ennek az óriási anyagnak az egységes tudományos feldolgozása. Érdemes volna mindenekelőtt, a primitív népgyógyászati elemek meghatározása után megállapí­­tani a tudományos gyógyászat befolyása által keletkezett rétege­­ződéseket és megismerni a szomszédos, illetve a románsággal együtt élő népek népies gyógyászatának a kereszteződéséből ere­dő változásokat. Mindezen kutatások egyelőre csak célkitűzést je­lentenek számukra a jövőre nézve. Ennek ellenében a tudományos gyógyászat keletkezéséről és fejlődéséről román orvostörténeti munkák alapján ma már átte­kintést nyújthatunk, és felismerni és követni tudjuk az idegen befolyásokat, fejlődésének menetében. Már a középkor vége óta voltak Ardeálban tudományosan kép­zett orvosok. A 18-ik század derekáig a hivatalos gyógyászat főleg német és másodsorban magyar volt. Csak Mária Terézia és később II. József császár idejében találunk ebben a tartományban egy

Next