Egészségügyi Dolgozó, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1984-12-01 / 12. szám
Előtérben az alapellátás Dr. Bodnár Lóránt megbízott Szabolcs-Szatmár megyei főorvos elmondta, hogy legkeletibb megyénkben a hatodik ötéves terv szakmapolitikai feladatainak megvalósítása kedvezően érinti a lakosság egészségügyi ellátását. Lényeges az előrelépés a körzeti orvosi ellátás területén, csupán 1,8 százalék a be nem töltött állás. Megkezdődött a kiemelt települések magasabb szintű ellátásának a fejlesztése is, így a kislaboratóriumok létrehozása, a fizikoterápia, az EKG készülékek felszerelése. A kórházakban folyamatosan javul a szakképesítéssel dolgozó orvosok aránya. Jelentős előrelépést hozott az ügyeleti rendszer korszerűsítése. Jelenleg a megye 11 központi körzeti ügyelete a megye lakosságának 67 százalékát látja el. A gondokról is szóltak a megye képviselői. Elmondták, hogy a szakorvosi szintű gyermekorvosi ellátásban csupán a gyermekek egyharmada részesülhet, nem megfelelő a fogorvosi ellátás sem, az egy fogorvosi körzetre jutó lakosságszám kétszerese az országos átlagnak. Dr. Csiszár Gabriella megyetitkár hozzászólását a Szabolcs- Szatmár megyei ifjúsági parlamenteken elhangzott vélemények tolmácsolásával kezdte. A fiatalok elmondták, hogy a meglévő létszámhiány miatt nagyon sok a túlmunka, de nincs lehetőség a túlórák kivételére, a szabadnapokra sem. Ezért indítványozták, hogy legalább arra legyen mód, hogy a ledolgozott plusznapok ellenértékét pénzben megkapják. Javasolták a fiatalok továbbá azt is — és ez a létszámhiányt enyhíthetné —, hogy az egyetemi felvételeknél azonos pontszám esetén vegyék figyelembe azt is, melyik megyéből felvételizik a tanuló. Részesítsék előnyben azt, aki az orvoshiányos megyékből kéri felvételét az orvosi egyetemre, és vállalja, hogy visszatér oda. A minisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy az elkövetkezendő rövid időn belül minőségi változásnak kell bekövetkeznie az egészségügyi ágazatban. A mennyiségi eredményekkel — ágyszám, létszám — elégedettek lehetünk, de nem megfelelő a területi eloszlás, a jelenlegi struktúra. Korszerűsíteni kell a szervezetet is, javítani kell a műszerellátás színvonalát. Mindezekhez a következőkre van szükség: tudatosítani kell, hogy a fejlesztéseket a minőségi változtatásokra kell összpontosítani. Fegyelmezetten el kell dönteni, hogy melyik szinten, milyen beruházásra van szükség az egészségügy egészének továbbfejlődése, a lakosság ellátásának megfelelőbb színvonala érdekében. A szűkösebb anyagi lehetőségek nem az egészségügyön, hanem az ország jelenlegi teherbíróképességén múlnak. Dr. Kormos Miklós összefoglaló értékelésében arról szólt, hogy hasznosak ezek a tanácskozások, hiszen megismerik a résztvevők egymás gondjait, tanulhatnak egymás eredményeiből. A műszerellátás színvonaláról szólva a KV-titkár elmondta, hogy a jövőben szükség lesz arra, hogy az egészségügyi és az ipari tárca szakemberei közösen tervezzék meg a fejlesztés irányvonalát. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a drága műszereket, gépeket az egyes intézmények gazdaságosan használják-e ki? Mindezek ismeretében lehet csak reálisan megtervezni az ágazat elkövetkezendő ötéves tervét. — nógrádi — Tolna megyéből dr. Kiss Mária az EDSZ Tolna megyei Bizottságának titkára folytatta a beszámolót. Hangsúlyozta, hogy a megyében az elmúlt tervciklusban kiemelten foglalkoztak az alapellátás gondjaival. Felmérésük szerint az orvosok ügyeleti leterheltsége a hétvégeken igen nagy. E fárasztó, felelősségteljes munka díjazása még mindig nem fejezi ki e tevékenység valódi értékét. Szorgalmazzák a körzeti orvosoknál az általános orvosi szakképesítés megszerzését. A megyében az egészségügyi ellátás komoly munkaerőgondokkal küzd, mert a lényegesen többet fizető ipari létesítmények elviszik a dolgozókat. E probléma megoldását saját erőből azonban nem képes megoldani a helyi egészségügyi vezetés. A három megye beszámolóját hozzászólások, kérdések követték. Dr. Sándor József főosztályvezető-helyettes válaszolt a feltett kérdésekre. A vita összefoglalóját az EDSZ főtitkára tartotta meg. Zárszavában kiemelte, hogy a jövőben az egészségügyben is meg kell tanulni gazdálkodni, itt is ki kell használni a rejtett tartalékokat. Hangsúlyozta, hogy az egységes struktúra kialakítása a progresszív betegellátásban sürgető szakmapolitikai feladat. A szakszervezet az Egészségügyi Minisztériummal együttműködve részt vesz a problémák feltárásában, a megoldások megkeresésében, mely e tanácskozásnak is célja volt — mondotta végezetül dr. Füzi István. Dr. Balogh Ilona Minőségi változás szükséges Az ügyeleti munka A Zala megyei Köjál székháza százhat millió forintos költséggel készült el a VI. ötéves terv során FOTÓ MTI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1984. DECEMBER Teljesül-e az egészségügy VI. ötéves terve? Folytatódnak a regionális tanácskozások Mint arról már előző lapunkban beszámoltunk, megkezdődtek a hatodik ötéves terv célkitűzéseit számbavevő és az elkövetkezendő tervidőszak munkáját előkészítő tanácskozások. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége is elhatározta, hogy tanulmányozza, miként valósult meg a szakszervezet szakmát segítő tevékenysége az elmúlt tervciklusban. Olvasóinknak beszámoltunk már hat megye tanácskozásáról. Jelen számunkban tovább folytatjuk a sort, és tájékoztatást adunk további hat megye regionális tanácskozásairól. Debrecenben tartották meg Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Hajdú-Bihar megye egészségügyi vezetőinek részvételével a három megye hatodik ötéves tervét értékelő regionális tanácskozást. Részt vett az ülésen dr. Kormos Miklós KV-titkár, dr. Ilés Béla az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, Zsurovics Sándorné, a Hajdú-Bihar megyei SZMT titkára és Pataki György, a megye pártbizottságának osztályvezetője, valamint a három megye szakszervezeti és állami egészségügyi vezetői. A tanácskozást dr. Legjelentősebben az intézményhálózat fejlődött. 1983 végén 386 fekvőbeteg-gyógyintézeti ággyal, 39 szociális otthoni és 210 bölcsődei férőhellyel volt több, mint 1980 végén. Örvendetes, hogy az idős emberek napközi otthonainak a száma is nyolccal nőtt. A megyetitkár gondként jelölte meg az ágystruktúra nem megfelelő voltát. Véleménye szerint kevés a pszichiátriai, a rehabilitációs, kardiológiai ágy, de több kellene a serdülőkori panaszokkal kezelendő gyermekek részére létesített ágyakból is. Az egészségügyi dolgozók létszám és bérhelyzetét számba véve, Magyari Miklósné elmondta, hogy a jobb jövedelemviszonyok és lakáshelyzet következtében csökkent a betöltetlen orvosi állások száma. Amíg 1978-ban 111 orvos hiányzott a megyében, ma már 48-ra csökkent az orvoshiány. Elmondta azonban azt is, hogy területenként van eltérés, Karcagon például évek óta nem sikerül megoldani az orvoshiányt. A bérek alakulását nézve azt tapasztalták, hogy az intézményekben egyre inkább a végzett munka a jövedelmek alapja. Azonban ebben a szűkös „anyagi világban” lassan már egy forint sem jut a kiválóan dolgozó munkatársak jutalmazására, hiszen az éves bérfejlesztések során szinte minden fillért felhasználtak az intézményekben. Dr. Ignácz István megyei főorvos hozzászólásában összefoglalta a megye elmúlt öt esztendőben Leövey András egyetemi tanár, a megyebizottság elnöke vezette. Szolnok megye előterjesztését Magyari Miklósné megyetitkártól hallottuk. Mint mondotta, a megye hatodik ötéves tervének szakmai programját a megyebizottság véleményezte. Elmondható, hogy az elmúlt évek során a megye lakosságának egészségügyi állapotában kedvező változások következtek be, korszerűsödtek az egészségügyi intézmények, javultak a személyi és a tárgyi feltételek, így növekedett az ágazat ellátóképessége végzett egészségpolitikai munkáját. Mint mondotta, az ellátás széles skálájából a megye vezetői hat kiemelt feladat ellátására koncentráltak. Legfontosabb feladatuknak tekintették az alapellátás színvonalának az emelését, ezt követte az intézményhálózat fejlesztése, korszerűsítése, majd sorban a gép- és műszerellátás javítása, az orvosellátottság, és az idős korúak helyzetének a jobbá tétele. Ezek közül a feladatok közül a legnagyobb elmaradás a műszerállományban van. Példával is illusztrálta a főorvos állítását: ha az országos műszerellátottságot 100 százalékosnak tekintjük, úgy Szolnok megyében az arány csupán 49 százalék. A műszerhelyzethez viszonyítva az ágyszámot, a főorvos elmondta, hogy ez utóbbi mennyisége elegendő lenne, igaz a struktúra nem megfelelő, hiszen mintegy 160-nal kevesebb a krónikuságy a kelleténél. Azonban a műszerezettség színvonala olyan alacsony, hogy az már károsan befolyásolhatja a gyógyítás gyorsaságát, hatásosságát. A tanácsi rendszerről szólva a megye vezetői elmondták, hogy reális véleményük a kezdetek miatt még nem alakulhatott ki. Anynyi azonban már most is megállapítható, hogy sok helyen a nem egészségügyi szakmával rendelkező osztályvezetők, gondolván, hogy minden jogot örököltek, helytelenül szólnak bele a szakmai programokba, nem kérve ki az orvosok, szakdolgozók véleményét. A megyetitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a járások megszűnésével, az új felügyeleti rendszerrel nehezen, vagy egyáltalán nem érvényesülhetnek a szakszervezeti jogosítványok. Például a községekben meg se kérdezik a szakszervezetet a bér- és jutalomkeretek felosztásánál. Nem valósul meg a Munkaügyi Szabályzat sem, a község vezetőivel pedig a legtöbb esetben nem sikerül pozitív tárgyalást folytatni. Dr. Teslér Katalin, a vendéglátó Hajdú-Bihar megye főorvosa is pozitív megállapításokkal kezdte tájékoztatóját. Mint mondotta, az elmúlt években tovább bővült a megye egészségügyi hálózata, nőtt a körzeti, üzemi, gyermekkörzeti orvosok száma, javult a vidéki járóbeteg-szakrendelések ellátottsága, csökkent a szakorvoshiány. Emelkedett a kórházi ágyak száma. A bölcsődei, egészségügyi, gyermek- és szociális otthoni férőhelyek bővítése sajnos áthúzódik a következő ötéves tervre. Jelentős eredmény, hogy a megye és Debrecen város a betegségek megelőzése érdekében kidolgozta a lakosság szűrési és gondozási tervét. A tüdőszűréssel egy időben a megyében végzik a szakemberek a hipertóniás, a diabetes, légzésfunkciós vizsgálatokat, nagyon körültekintően folyik az emlőszűrés is. Elismeréssel szólt a főorvosasszony a közegészségügy-járványügy munkájáról. Az itt dolgozók jó kapcsolatot alakítottak ki az ellenőrzések során az államigazgatás területén működő társszervekkel, az ipari és mezőgazdasági üzemekkel. Az egészségnevelési munka valamennyi egészségügyi dolgozó munkaköri feladata — vallják és gyakorolják a megyében. E munkát a Köjál egészségnevelési osztálya koordinálja. Dr. Teslér Katalin értékelte a szakmai munka minden területének munkáját, szólt a gyógyszerellátásról is. Mint mondotta, a lakosság gyógyszerszükségletét megfelelő szintű és összetételű gyógyszerkészlettel, jól szervezett gyógyszerutánpótlással, megfelelő információs hálózat kialakításával igyekeznek megoldani, így, ha van is átmeneti gyógyszerhiány, sikerül megoldaniuk a gondokat. Nem megfelelő ágystruktúra Munka- és életkörülmények Dr. Szűcs Miklós megyetitkár elmondotta, hogy a szakszervezet megyebizottsága rendszeres kapcsolatot tart a szakmai vezetéssel, jelzéseivel, véleményével igyekszik elősegíteni a progresszív betegellátás színvonalának további javítását. Természetesen, mint érdekvédelmi szervezet elsősorban az egészségügyben dolgozók munka- és életkörülményeivel, bér- és jövedelemhelyzetükkel, a munkahelyi légkör vizsgálatával, a munkahelyi demokráciával foglalkozik. A szakszervezet megvizsgálta az alapellátásban dolgozók körülményeit, foglalkozott a főiskolát végzettek helyzetével. A vizsgálatokból megállapította, hogy tovább kell javítani a dolgozók élet- és munkakörülményeit, amit mindenképpen elősegítenek majd a megvalósulandó új beruházások. A szakszervezet a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének a javítására, a bérek megnyugtató rendezésére. A vendéglátó megye kórházrendelőintézetének főigazgató főorvosa, dr. Pinczés László is köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Felszólalásában kitért a szakmai programok teljesítésére. Felhívta a figyelmet, hogy ügyelni kell arra, hogy az új beruházások során megépített intézmények ne maradjanak műszerek nélkül, mert akkor mit sem ér a befektetés. A főorvos szólt a bérhelyzet alakulásáról is. Mint mondotta, az intézetben mindennapi téma a bérpótlék, hiszen növelte a belső feszültséget, mert az alapvető gondot, az értékarányos bérfejlesztést nem oldhatta meg. A vita összefoglalására dr. Illés Béla és dr. Kormos Miklós vállalkozott. , Pécsett is megtartották az egészségügyi ágazat VI. ötéves tervének időarányos teljesítését tárgyaló értekezletet. Baranya, Tolna és Somogy megyék egészségügyi szakszervezeti és pártszervezeti vezetői mellett részt Az EDSZ főtitkára megnyitó szavaiban beszélt az egészségügy előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy sok még a tennivaló a megelőzés, a gondozás, a szűrések terén, valamint az alapellátás kiemeltségének megvalósításában, szakmai integrációjának teljessé tételében. Ezt követően a főtitkár a munkaerő-ellátottságról szólt. Mint mondotta, munkaerőgondok elsősorban a három műszakban dolgozó ápolónők körében tapasztalhatók, vannak intézmények, ahol 15-20 százalékos létszámhiánnyal is találkozhatunk. Még mindig léteznek orvosi hiányszakmák. Nem fogadhatjuk el a hálapénz jelenleg kialakult rendszerét sem. A lakosság egészségügyi ellátottságának színvonala fontos politikai tényező. A közelmúltban a sajtóban és a televízióban lezajlott, az egészségügy egészéről szóló széles körű társadalmi vita is igazolta, hogy érzékenyen reagál hazánk közvéleménye az egészségügyet érintő kérdések felvetésére. Ezután dr. Reményi Jenő, Baranya megye megbízott megyei főorvosa vette át a szót. Elmondta, hogy a VI. ötéves terv szakmapolitikai irányelveit az 1979-es Politikai Bizottság határozata alapján készítették el a megyében, és adaptálták a helyi sajátosságokhoz. Kiemelt feladatuk volt az alapellátás fejlesztése, a járóbeteg-ellátás színvonalának emelése, az akut- és krónikuságyak arányának megváltoztatása, a szociális gondoskodás kiterjesztése. Az alapellátásban mezőgazdasági körzetek kialakítását tervezik. Az üzemegészségügyi szolgálatnál meghatározó a város bányaegészségügyi bázis volta. Pécsett évek óta komplex szűrőállomás működik, eredményesen. A megyében a felnőtt- és a gyermeklakosság körében kiterjesztett a tanácskozáson dr. Füzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Kormos Miklós, KV-titkár és dr. Sándor József, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, tett szűréseket végeznek. A fekvőbeteg-ellátásban a négy báziskórház a szükségleteket jól kielégíti. A szakmai célprogramok kialakítása a morbiditási adatok szerint történt. Problémát jelent, hogy a megyeszékhelyen még nincs szívsebészet kialakítva, így a szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők komplex ellátását nem tudják elvégezni. A POTE 20 ágyas intenzív osztálya kicsi a megyei feladatok ellátására, ezért szubintenzív részlegeket kellett kialakítani. A közegészségügyi-járványügyi ellátásban a műszerpark fejlesztése sürgető feladat. A szociális gondoskodás területén a házigondozás és a hetes öregek otthona megszervezésével értek el eredményeket. Dr. Plech Ágota, az EDSZ Baranya megyei Bizottságának titkára az elhangzottakat kiegészítette. Beszélt a további feladatokról, mint mondotta, csak egy részük oldható meg saját erőből. Dr. Csere Tibor a POTE szakszervezeti bizottságának titkára az egyetemi klinikák gondjairól beszélt. — Problémát jelent a speciális diagnosztikai vizsgálatok elvégzése — hangsúlyozta. A regionális feladatok teljesítését e téren a korszerű műszerek hiánya hátráltatja. Gond a szakorvoshiány is, és az alacsony fizetés — kezdő orvosok fizetése 3300 Ft — aminek emelését központi támogatás nélkül nem tudják megvalósítani. Gondot jelent a megyében is az országosan jelentkező gyógyszerhiány. A gyógyszerészek kérték a lakosság megfelelő tájékoztatását arról, hogy a hiányzó gyógyszerekért nem az egészségügy a felelős. A betegek elégedetlensége a gyógyszertári dolgozókon csapódik le, rendkívüli módon megnehezítve ezzel munkájukat. A munkaerőgondokról A szociális gondoskodásról Somogy megyéről dr. Ujsághy Erzsébet megyei főorvos kezdte a beszámolót. Az ország legritkábban lakott megyéje Somogy — mondotta. A 60 éven felüli lakosok száma a legmagasabb a többi megyéhez viszonyítva, a születések aránya pedig a legkisebb. A halálozási arány — a lakosság összetételéből adódóan — az országosnál magasabb. Mindez meghatározó a megye egészségügyi ellátásában. A kiemelt szakmai program megvalósítása mellett Somogyban komoly gondot jelent a Balaton-part nyári idegenforgalma, mely elsősorban a siófoki kórházat terheli meg. A baleseti sérülések ellátása, a központi ügyeletek személyi, tárgyi feltételeinek biztosítása igen nagy terhet ró az ott dolgozókra. Dr. Borbély Éva, az EDSZ Somogy megyei Bizottságának titkára a szociális gondoskodás kiemeltségéről beszélt. Hangsúlyozta a szakszervezeti alapszervezetek segítő közreműködését e területen. Elmondta azt is, hogy a szakmai programokat a megye egészségügyi vezetőivel évente áttekintik. Náluk is gondot jelent, hogy a bérszintnövekedés az országostól jóval elmarad.