Egészségügyi Dolgozó, 1984 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1984-12-01 / 12. szám

­ Előtérben az alapellátás Dr. Bodnár Lóránt megbízott Szabolcs-Szatmár megyei főorvos elmondta, hogy legkeletibb me­gyénkben a hatodik ötéves terv szakmapolitikai feladatainak megvalósítása kedvezően érinti a lakosság egészségügyi ellátását. Lényeges az előrelépés a körzeti orvosi ellátás területén, csupán 1,8 százalék a be nem töltött állás. Megkezdődött a kiemelt települé­sek magasabb szintű ellátásának a fejlesztése is, így a kislaborató­­riumok létrehozása, a fizikote­rápia, az EKG készülékek felsze­relése. A kórházakban folyama­tosan javul a szakképesítéssel dolgozó orvosok aránya. Jelentős előrelépést hozott az ügyeleti rendszer korszerűsítése. Jelenleg a megye 11 központi körzeti ügyelete a megye lakosságának 67 százalékát látja el. A gondokról is szóltak a megye képviselői. Elmondták, hogy a szakorvosi szintű gyermekorvosi ellátásban csupán a gyermekek egyharmada részesülhet, nem megfelelő a fogorvosi ellátás sem, az egy fogorvosi körzetre jutó la­kosságszám kétszerese az orszá­gos átlagnak. Dr. Csiszár Gabriella megye­titkár hozzászólását a Szabolcs- Szatmár megyei ifjúsági parla­menteken elhangzott vélemények tolmácsolásával kezdte. A fiatalok elmondták, hogy a meglévő lét­számhiány miatt nagyon sok a túlmunka, de nincs lehetőség a túlórák kivételére, a szabadna­pokra sem. Ezért indítványozták, hogy legalább arra legyen mód, hogy a ledolgozott plusznapok ellenértékét pénzben megkapják. Javasolták a fiatalok továbbá azt is — és ez a létszámhiányt enyhít­hetné —, hogy az egyetemi felvé­teleknél azonos pontszám esetén vegyék figyelembe azt is, melyik megyéből felvételizik a tanuló. Részesítsék előnyben azt, aki az orvoshiányos megyékből kéri fel­vételét az orvosi egyetemre, és vállalja, hogy visszatér oda. A minisztérium főosztályveze­tője elmondta, hogy az elkövetke­zendő rövid időn belül minőségi változásnak kell bekövetkeznie az egészségügyi ágazatban. A mennyiségi eredményekkel — ágyszám, létszám — elégedettek lehetünk, de nem megfelelő a te­rületi eloszlás, a jelenlegi struktú­ra. Korszerűsíteni kell a szerveze­tet is, javítani kell a műszerellátás színvonalát. Mindezekhez a kö­vetkezőkre van szükség: tudato­sítani kell, hogy a fejlesztéseket a minőségi változtatásokra kell összpontosítani. Fegyelmezetten el kell dönteni, hogy melyik szin­ten, milyen beruházásra van szükség az egészségügy egészé­nek továbbfejlődése, a lakosság ellátásának megfelelőbb színvo­nala érdekében. A szűkösebb anyagi lehetőségek nem az egészségügyön, hanem az ország jelenlegi teherbíróképességén múlnak. Dr. Kormos Miklós összefogla­ló értékelésében arról szólt, hogy hasznosak ezek a tanácskozások, hiszen megismerik a résztvevők egymás gondjait, tanulhatnak egymás eredményeiből. A mű­szerellátás színvonaláról szólva a KV-titkár elmondta, hogy a jövő­ben szükség lesz arra, hogy az egészségügyi és az ipari tárca szakemberei közösen tervezzék meg a fejlesztés irányvonalát. Meg kell vizsgálni azt is, hogy a drága műszereket, gépeket az egyes intézmények gazdaságosan használják-e ki? Mindezek isme­retében lehet csak reálisan meg­tervezni az ágazat elkövetkezen­dő ötéves tervét. — nógrádi — Tolna megyéből dr. Kiss Mária az EDSZ Tolna megyei Bizottsá­gának titkára folytatta a beszámo­lót. Hangsúlyozta, hogy a megyé­ben az elmúlt tervciklusban ki­emelten foglalkoztak az alapellá­tás gondjaival. Felmérésük szerint az orvosok ügyeleti leterheltsége a hétvégeken igen nagy. E fárasz­tó, felelősségteljes munka díjazá­sa még mindig nem fejezi ki e te­vékenység valódi értékét. Szor­galmazzák a körzeti orvosoknál az általános orvosi szakképesítés megszerzését. A megyében az egészségügyi ellátás komoly munkaerőgondokkal küzd, mert a lényegesen többet fizető ipari lé­tesítmények elviszik a dolgozó­kat. E probléma megoldását saját erőből azonban nem képes meg­oldani a helyi egészségügyi veze­tés. A három megye beszámolóját hozzászólások, kérdések követ­ték. Dr. Sándor József főosztály­vezető-helyettes válaszolt a feltett kérdésekre. A vita összefoglalóját az EDSZ főtitkára tartotta meg. Zárszavában kiemelte, hogy a jö­vőben az egészségügyben is meg kell tanulni gazdálkodni, itt is ki kell használni a rejtett tartaléko­kat. Hangsúlyozta, hogy az egysé­ges struktúra kialakítása a prog­resszív betegellátásban sürgető szakmapolitikai feladat. A szak­­szervezet az Egészségügyi Mi­nisztériummal együttműködve részt vesz a problémák feltárásá­ban, a megoldások megkeresésé­ben, mely e tanácskozásnak is célja volt — mondotta végezetül dr. Füzi István. Dr. Balogh Ilona Minőségi változás szükséges Az ügyeleti munka A Zala megyei Köjál székháza százhat millió forintos költséggel készült el a VI. ötéves terv során FOTÓ MTI EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1984. DECEMBER Teljesül-e az egészségügy VI. ötéves terve? Folytatódnak a regionális tanácskozások Mint arról már előző lapunkban beszámoltunk, megkezdődtek a hatodik ötéves terv célkitűzéseit számbavevő és az elkövetke­zendő tervidőszak munkáját előkészítő tanácskozások. Az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége is elhatározta, hogy tanulmányozza, miként valósult meg a szakszervezet szak­mát segítő tevékenysége az elmúlt tervciklusban. Olvasóinknak beszámoltunk már hat megye tanácskozásáról. Jelen számunkban tovább folytatjuk a sort, és tájékoztatást adunk további hat megye regionális tanácskozásairól. Debrecenben tartották meg Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Hajdú-Bihar megye egészségügyi vezetőinek részvételével a három megye hatodik ötéves tervét érté­kelő regionális tanácskozást. Részt vett az ülésen dr. Kormos Miklós KV-titkár, dr. Ilés Béla az Egészségügyi Minisztérium főosz­tályvezetője, Zsurovics Sándor­­né, a Hajdú-Bihar megyei SZMT titkára­ és Pataki György, a me­gye pártbizottságának osztályve­zetője, valamint a három megye szakszervezeti és állami egészség­­ügyi vezetői. A tanácskozást dr. Legjelentősebben az intéz­ményhálózat fejlődött. 1983 vé­gén 386 fekvőbeteg-gyógyintézeti ággyal, 39 szociális otthoni és 210 bölcsődei férőhellyel volt több, mint 1980 végén. Örvendetes, hogy az idős emberek napközi otthonainak a száma is nyolccal nőtt. A megyetitkár gondként je­lölte meg az ágystruktúra nem megfelelő voltát. Véleménye sze­rint kevés a pszichiátriai, a re­habilitációs, kardiológiai ágy, de több kellene a serdülőkori pana­szokkal kezelendő gyermekek ré­szére létesített ágyakból is. Az egészségügyi dolgozók létszám és bérhelyzetét számba véve, Ma­gyari Miklósné elmondta, hogy a jobb jövedelemviszonyok és la­káshelyzet következtében csök­kent a betöltetlen orvosi állások száma. Amíg 1978-ban 111 orvos hiányzott a megyében, ma már 48-ra csökkent az orvoshiány. El­mondta azonban azt is, hogy terü­letenként van eltérés, Karcagon például évek óta nem sikerül megoldani az orvoshiányt. A bé­rek alakulását nézve azt tapasz­talták, hogy az intézményekben egyre inkább a végzett munka a jövedelmek alapja. Azonban eb­ben a szűkös „anyagi világban” lassan már egy forint sem jut a ki­válóan dolgozó munkatársak ju­talmazására, hiszen az éves bér­­fejlesztések során szinte minden fillért felhasználtak az intézmé­nyekben. Dr. Ignácz István megyei főor­vos hozzászólásában összefoglal­ta a megye elmúlt öt esztendőben Leövey András egyetemi tanár, a megyebizottság elnöke vezette. Szolnok megye előterjesztését Magyari Miklósné megyetitkár­tól hallottuk. Mint mondotta, a megye hatodik ötéves tervének szakmai programját a megyebi­zottság véleményezte. Elmondha­tó, hogy az elmúlt évek során a megye lakosságának egészség­­ügyi állapotában kedvező változá­sok következtek be, korszerűsöd­tek az egészségügyi intézmények, javultak a személyi és a tárgyi fel­tételek, így növekedett az ágazat ellátóképessége­ végzett egészségpolitikai munká­ját. Mint mondotta, az ellátás szé­les skálájából a megye vezetői hat kiemelt feladat ellátására kon­centráltak. Legfontosabb felada­tuknak tekintették az alapellátás színvonalának az emelését, ezt követte az intézményhálózat fej­lesztése, korszerűsítése, majd sorban a gép- és műszerellátás javítása, az orvosellátottság, és az idős korúak helyzetének a job­bá tétele. Ezek közül a feladatok közül a legnagyobb elmaradás a műszer­állományban van. Példával is il­lusztrálta a főorvos állítását: ha az országos műszerellátottságot 100 százalékosnak tekintjük, úgy Szolnok megyében az arány csu­pán 49 százalék. A műszerhely­zethez viszonyítva az ágyszámot, a főorvos elmondta, hogy ez utób­bi mennyisége elegendő lenne, igaz a struktúra nem megfelelő, hiszen mintegy 160-nal kevesebb a krónikuságy a kelleténél. Azon­ban a műszerezettség színvonala olyan alacsony, hogy az már ká­rosan befolyásolhatja a gyógyítás gyorsaságát, hatásosságát. A tanácsi rendszerről szólva a megye vezetői elmondták, hogy reális véleményük a kezdetek mi­att még nem alakulhatott ki. Any­­nyi azonban már most is megálla­pítható, hogy sok helyen a nem egészségügyi szakmával rendel­kező osztályvezetők, gondolván, hogy minden jogot örököltek, helytelenül szólnak bele a szak­mai programokba, nem kérve ki az orvosok, szakdolgozók vélemé­nyét. A megyetitkár felhívta a figyel­met arra, hogy a járások megszű­nésével, az új felügyeleti rend­szerrel nehezen, vagy egyáltalán nem érvényesülhetnek a szak­­szervezeti jogosítványok. Például a községekben meg se kérdezik a szakszervezetet a bér- és jutalom­­keretek felosztásánál. Nem való­sul meg a Munkaügyi Szabályzat sem, a község vezetőivel pedig a legtöbb esetben nem sikerül pozi­tív tárgyalást folytatni. Dr. Teslér Katalin, a vendéglá­tó Hajdú-Bihar megye főorvosa is pozitív megállapításokkal kezdte tájékoztatóját. Mint mondotta, az elmúlt években tovább bővült a megye egészségügyi hálózata, nőtt a körzeti, üzemi, gyermek­körzeti orvosok száma, javult a vi­déki járóbeteg-szakrendelések el­látottsága, csökkent a szakorvos­hiány. Emelkedett a kórházi ágyak száma. A bölcsődei, egész­ségügyi, gyermek- és szociális ott­honi férőhelyek bővítése sajnos áthúzódik a következő ötéves tervre. Jelentős eredmény, hogy a megye és Debrecen város a beteg­ségek megelőzése érdekében ki­dolgozta a lakosság­ szűrési és gondozási tervét. A tüdőszűrés­sel egy időben a megyében vég­zik a szakemberek a hipertóniás, a diabetes, légzésfunkciós vizs­gálatokat, nagyon körültekin­tően folyik az emlőszűrés is. Elis­meréssel szólt a főorvosasszony a közegészségügy-járványügy munkájáról. Az itt dolgozók jó kapcsolatot alakítottak ki az el­lenőrzések során az államigazga­tás területén működő társszer­vekkel, az ipari és mezőgazdasági üzemekkel. Az egészségnevelési munka va­lamennyi egészségügyi dolgozó munkaköri feladata — vallják és gyakorolják a megyében. E mun­kát a Köjál egészségnevelési osztálya koordinálja. Dr. Teslér Katalin értékelte a szakmai mun­ka minden területének munkáját, szólt a gyógyszerellátásról is. Mint mondotta, a lakosság gyógy­szerszükségletét megfelelő szintű és összetételű gyógyszerkészlet­tel, jól szervezett gyógyszerután­pótlással, megfelelő információs hálózat kialakításával igyekeznek megoldani, így, ha van is átme­neti gyógyszerhiány, sikerül meg­oldaniuk a gondokat. Nem megfelelő ágystruktúra Munka- és életkörülmények Dr. Szűcs Miklós megyetitkár elmondotta, hogy a szakszervezet megyebizottsága rendszeres kap­csolatot tart a szakmai vezetéssel, jelzéseivel, véleményével igyek­szik elősegíteni a progresszív be­tegellátás színvonalának további javítását. Természetesen, mint ér­dekvédelmi szervezet elsősorban az egészségügyben dolgozók munka- és életkörülményeivel, bér- és jövedelemhelyzetükkel, a munkahelyi légkör vizsgálatával, a munkahelyi demokráciával fog­lalkozik. A szakszervezet meg­vizsgálta az alapellátásban dolgo­zók körülményeit, foglalkozott a főiskolát végzettek helyzetével. A vizsgálatokból megállapította, hogy tovább kell javítani a dolgo­zók élet- és munkakörülményeit, amit mindenképpen elősegítenek majd a megvalósulandó új beru­házások. A szakszervezet a to­vábbiakban is kiemelt figyelmet fordít az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének a javítására, a bé­rek megnyugtató rendezésére. A vendéglátó megye kórház­rendelőintézetének főigazgató fő­orvosa, dr. Pinczés László is kö­szöntötte a tanácskozás résztve­vőit. Felszólalásában kitért a szakmai programok teljesítésére. Felhívta a figyelmet, hogy ügyel­ni kell arra, hogy az új beruházá­sok során megépített intézmé­nyek ne maradjanak műszerek nélkül, mert akkor mit sem ér a befektetés. A főorvos szólt a bér­helyzet alakulásáról is. Mint mon­dotta, az intézetben mindennapi téma a bérpótlék, hiszen növelte a belső feszültséget, mert az alapvető gondot, az értékará­nyos bérfejlesztést nem oldhatta meg. A vita összefoglalására dr. Illés Béla és dr. Kormos Miklós vállal­kozott. , Pécsett is megtartották az egészségügyi ágazat VI. ötéves tervének időarányos teljesítését tárgyaló értekezletet. Baranya, Tolna és Somogy megyék egész­ségügyi szakszervezeti és párt­szervezeti vezetői mellett részt Az EDSZ főtitkára megnyitó szavaiban beszélt az egészségügy előtt álló feladatokról. Hangsú­lyozta, hogy sok még a tennivaló a megelőzés, a gondozás, a szűré­sek terén, valamint az alapellátás kiemeltségének megvalósításá­ban, szakmai integrációjának tel­jessé tételében. Ezt követően a fő­titkár a munkaerő-ellátottságról szólt. Mint mondotta, munkaerő­gondok elsősorban a három mű­szakban dolgozó ápolónők köré­ben tapasztalhatók, vannak intéz­mények, ahol 15-20 százalékos létszámhiánnyal is találkozha­tunk. Még mindig léteznek orvosi hiányszakmák. Nem fogadhatjuk el a hálapénz jelenleg kialakult rendszerét sem. A lakosság egészségügyi ellátottságának színvonala fontos politikai ténye­ző. A közelmúltban a sajtóban és a televízióban lezajlott, az egész­ségügy egészéről szóló széles kö­rű társadalmi vita is igazolta, hogy érzékenyen reagál hazánk közvéleménye az egészségügyet érintő kérdések felvetésére. Ezután dr. Reményi Jenő, Ba­ranya megye megbízott megyei főorvosa vette át a szót. Elmond­ta, hogy a VI. ötéves terv szakma­­politikai irányelveit az 1979-es Politikai Bizottság határozata alapján készítették el a megyé­ben, és adaptálták a helyi sajátos­ságokhoz. Kiemelt feladatuk volt az alapellátás fejlesztése, a járó­beteg-ellátás színvonalának eme­lése, az akut- és krónikuságyak arányának megváltoztatása, a szociális gondoskodás kiterjesz­tése. Az alapellátásban mezőgaz­dasági körzetek kialakítását ter­vezik. Az üzemegészségügyi szol­gálatnál meghatározó a város bá­nyaegészségügyi bázis volta. Pé­csett évek óta komplex szűrőállo­más működik, eredményesen. A megyében a felnőtt- és a gyer­meklakosság körében kiterjesz­tett a tanácskozáson dr. Füzi Ist­ván, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Kormos Miklós, KV-titkár és dr. Sándor József, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-he­lyettese, tett szűréseket végeznek. A fek­vőbeteg-ellátásban a négy bázis­kórház a szükségleteket jól kielé­gíti. A szakmai célprogramok kiala­kítása a morbiditási adatok sze­rint történt. Problémát jelent, hogy a megyeszékhelyen még nincs szívsebészet kialakítva, így a szív- és érrendszeri megbetege­désben szenvedők komplex ellá­tását nem tudják elvégezni. A POTE 20 ágyas intenzív osztá­lya kicsi a megyei feladatok ellá­tására, ezért szub­intenzív részle­geket kellett kialakítani. A közegészségügyi-járvány­ügyi ellátásban a műszerpark fej­lesztése sürgető feladat. A szociális gondoskodás terüle­tén a házigondozás és a hetes öre­gek otthona megszervezésével ér­tek el eredményeket. Dr. Plech Ágota, az EDSZ Baranya megyei Bizottságának titkára az elhang­zottakat kiegészítette. Beszélt a további feladatokról, mint mon­dotta, csak egy részük oldható meg saját erőből. Dr. Csere Tibor a POTE szakszervezeti bizottsá­gának titkára az egyetemi klini­kák gondjairól beszélt. — Problé­mát jelent a speciális diagnoszti­kai vizsgálatok elvégzése — hangsúlyozta. A regionális felada­tok teljesítését e téren a korszerű műszerek hiánya hátráltatja. Gond a szakorvoshiány is, és az alacsony fizetés — kezdő orvosok fizetése 3300 Ft — aminek emelé­sét központi támogatás nélkül nem tudják megvalósítani. Gondot jelent a megyében is az országosan jelentkező gyógyszer­hiány. A gyógyszerészek kérték a lakosság megfelelő tájékoztatását arról, hogy a hiányzó gyógyszere­kért nem az egészségügy a fele­lős. A betegek elégedetlensége a gyógyszertári dolgozókon csapó­dik le, rendkívüli módon megne­hezítve ezzel munkájukat. A munkaerőgondokról A szociális gondoskodásról Somogy megyéről dr. Ujsághy Erzsébet megyei főorvos kezdte a beszámolót. Az ország legritkáb­ban lakott megyéje Somogy — mondotta. A 60 éven felüli lako­sok száma a legmagasabb a többi megyéhez viszonyítva, a születé­sek aránya pedig a legkisebb. A halálozási arány — a lakosság összetételéből adódóan — az or­szágosnál magasabb. Mindez meghatározó a megye egészség­­ügyi ellátásában. A kiemelt szak­mai program megvalósítása mel­lett Somogyban komoly gondot jelent a Balaton-part nyári ide­genforgalma, mely elsősorban a siófoki kórházat terheli meg. A baleseti sérülések ellátása, a központi ügyeletek személyi, tár­gyi feltételeinek biztosítása igen nagy terhet ró az ott dolgozókra. Dr. Borbély Éva, az EDSZ So­mogy megyei Bizottságának tit­kára a szociális gondoskodás ki­­emeltségéről beszélt. Hangsú­lyozta a szakszervezeti alapszer­vezetek segítő közreműködését e területen. Elmondta azt is, hogy a szakmai programokat a megye egészségügyi vezetőivel­­ évente áttekintik. Náluk is gondot jelent, hogy a bérszintnövekedés az or­szágostól jóval elmarad.

Next