Látlelet, 1994 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1994 / 2. szám

1994. 2. SZÁM * Legutóbbi lapszámunkban adtunk közre egy lakossági tilta­kozó levelet, melynek szerzői kifogásolták, hogy Szentendre önkormányzata hulladéklerakó helynek jelölte ki a szmerdáni­­hordost. A Lerakóhely valószí­nűleg nem alakítható ki címmel megjelent írás utóélete a követ­kező hír: nem lesz újabb szemét­telep Izbégen! A városi képvise­lőtestület visszavonta korábbi határozatát a Szmerdáni-hor­­hosban kialakítandó szemétle­rakó hely kijelöléséről. A po­­mázi tárgyalások folytatódnak, és tovább keresik a regionális szemételhelyezési lehetősége­ket is. * Mikor vegyük be a gyógyszert? A megfelelő tablettát a megfe­lelő időben kell bevenni. S en­nek a megfelelő időnek a megál­lapításában is, mint mindenben, új és új felfedezésekhez jut az orvostudomány. A mainzi egye­tem egyik professzora, Klaus Ewe egy kongresszuson orvosok számára is új felfedezésekről számolt be, nevezetesen arról, hogy ha a beteg nem éhgyo­morra veszi be a vékonybélben oldódó gyógyszert, durva hibát követ el. Miért? Ebben az eset­ben órákkal a bevétel után, a gyomortartalommal együtt, fel­oldódás nélkül jut a hatóanyag a vékonybélbe, s hiába veszi be a meghatározott időközönként a páciens, a gyógyszer csak egy­szer, s úgyszólván egyszerre hat. A Fővárosi Önkormányzat egészségügy­i intézményeinek összehasonlító béradatai 30-39 éves nők esetében A HAVI KERESET 1 HÓNAPRA ESŐ fOgLALKOZÁs ÁTLAGA JUTALOM ÁTLAGA orvos 26 515 1 777 egyetemi végzettségű 29 949 2 196 szakdolgozó 19 182 1 743 fizikai szakdolgozó 21 120 1 168 gazdasági-műszaki ügyintéző 25 226 2 614 fizikai dolgozó 15 363 1 221 30-39 éves férfiak esetében A HAVI KERESET 1 HÓNAPRA ESŐ JUULALKOZAS ÁTLAGA JUTALOM ÁTLAGA orvos 29 240 1 669 egyetemi végzettségű 31 335 2 669 szakdolgozó 24 796 2 028 fizikai szakdolgozó 21 098 1 023 gazdasági-műszaki ügyintéző 31 637 2 974 fizikai dolgozó 21 852 1 251 SZÉLRÓZSA Máté unokám már erőtelje­sen közeledik a háromgyer­­tyás tortához, s mint ebben a korban természetes, se szeri, se száma a különböző miér­teknek. Lelkesen érdeklődik a természet és a világ rejtelmei iránt, s ez a tudásszomj büsz­keséggel tölti el buzgó nagy­apai mivoltomat. Igyekszem valamennyi keresztkérdésére elfogadhatóan válaszolni, még akkor is, ha néha gondolko­dási időt kell kérnem, míg pó­tolom tudásbéli fogyatékossá­gaimat. Nem fáraszt a kuta­tómunka, elvégre így okoso­dik a gyerek, s persze a nagy­apa is. Eddig nem volt különösebb buktató. Már kezdtem úgy érezni, felnéz rám a gyerek, tetszik neki a tudásom. Teg­nap viszont alaposan megvál­tozott a véleménye rólam. Roppant szégyellem, de éppen a legegyügyűbb kérdés: miért nincs foga a szomszéd bácsinak? - törte derékba te­kintélyemet. Eleinte még határozott vol­tam. Kapásból válaszoltam Máténak. - Sok cukrot pusztított a bá­csi, és fogai ukmukfukk, gon­doltak egyet, s kilyukadtak... A gyerek tekintetéből su­gárzott a szelíd jóhiszeműség, várta a fejleményeket. - Aztán elment a bácsi a fog­orvoshoz - folytattam az isme­retterjesztést-, akifogta a cso­datévő harapófogóját, és zutty, kirántotta a haszontalan foga­kat. .. Nem volt elég tökéletes az indoklás, láttam, hogy he­­gyesedik a szemöldöke, kezd dühbe gurulni. Sebaj­­ gon­doltam, inkább legyen harag­­vós a gyerek, mint pityergős, s egy erőteljes mozdulattal magamhoz rántottam a legha­talmasabb egészségkönyvet. Emelt hangon olvastam a fog­szuvasodásról, majd percekig regéltem koronáról, gyökér­ről... Amikor a dentinhez értem, unokámnak újra elfo­gyott a türelme. Szapora nya­­fogással kísérve érdeklődött új­fent: - Miért nincs foga a szom­széd bácsinak? - Hogy-hogy miért nincs! - hördültem fel rögvest, de tüs­tént higgadtságra intettem magam, s inkább új magyará­zatba kezdtem. Elmeséltem, hogy a kutyusnak negyvenket­tő, a majomnak harminchat foga van. Máté közben fü­lig szaladó vigyorral figyelt rám. Majd rövid történelmi visszapillantást regéltem a fog fejlődéséről. A gyermek­nek akkor ismét elfogyott a türelme, s újra kérdezte a ré­git... - Haszontalan kölyök! - próbáltam lerázni a témát, de nem sikerült. Kínzóm ellen­kezésbe kezdett, az éktelen ordítása pedig megrezegtette a konyhában szorgoskodó nagymama dobhártyáit is. Ré­mülten rohant be a szobába, azt hitte, ránk szakadt a csil­lár. Első útja az unokához ve­zetett. - Mi baj, Bájoskám? - val­latta a szipogó lurkót, aki nem késlekedett a vihart kiváltó kérdést nagyanyjának is el­mondani. - Miért nincs foga a szom­széd bácsinak? - Ó, te kis butuska - vá­laszolta szelíden a nagyma­ma­­, hát elvitte az egérke... - Egérke, egérke! - kaca­gott fel Máté harsányan, s úgy ment kifelé a szobából, mint egy győztes torreádor az aré­nából - otthagyva engem a tudatlanságom­ban. - thl - Fog LÁTLELET Történések, érdekességek, „utórezgések” Gyógyszer, gyógyhatású készít­mény. Az egészségügyről szóló 1972. évi II. tv. és a végrehajtá­sára kiadott rendeletek határoz­zák meg, hogy mely szerek mi­nősülnek gyógyszernek, és így mire vonatkozik a reklámtila­lom. A gyógyszerek köre folya­matosan változik, jegyzéküket a Magyar gyógyszerkönyv tartal­mazza. A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények nyilvántartásá­ról és forgalomba hozataláról szóló 10/1988. (VIII. 19.) EÜM- rendelet szerint gyógyszernek nem minősülő - és így reklá­mozható - az a gyógyhatású, természetes eredetű anyagot tar­talmazó készítmény, amely ked­vező biológiai hatással rendelke­zik, orvosi előírás nélkül is al­kalmazható, és amely előírás­­szerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoz. Mind a gyógyszerek, mind a gyógyha­tású készítmények forgalomba hozatalát szigorú minőségvizs­gálati, és ennek nyomán en­gedélyezési eljárás előzi meg. Annak eldöntésében, hogy az adott termék reklámtilalom alá esik vagy sem, a forgalomba hozatalra engedélyt kapott ter­mékek ITJ-száma nyújt segítsé­get. Reggel könnyebb betartani, hogy a bélben oldódó gyógy­szert étkezés előtt egy órával vegyük be, de napközben mi­kor üres a gyomrunk? Ehhez segít eligazodni összeállításunk. Főzelék, főtt hal, banán, müzli joghurttal, - kiürülési idő 1-2 óra. Sovány hús, gyökérzöldség, zsíros tej (3,8%-os), - kiürülési idő 1-3 óra. Sült hús, sült krumpli, csont­héjas gyümölcsök, - kiürülési idő 3-4 óra. Marhasült, uborkasaláta, bab, borsó, lencse, vajassüte­mény, - kiürülési idő 4-5 óra. Sertéssült, zsírban sült krumpli, - kiürülési idő 5-7 óra. Olajos szardínia, sertéscsü­lök, - kiürülési idő 8-9 óra. * A közalkalmazotti bértábla Al-es kategóriájú 8000 forintját a törvény írja elő 1994. január 1-jétől, a jogszabályban kihir­detett jelenlegi minimálbér azonban 9000 forint. Az egész­ségügyi és szociális területen a törvény és a kihirdetett minimál­bér jogszabályi ütközése több ezer dolgozó hátrányos megkü­lönböztetésére adhat módot. A közalkalmazotti törvény A1 és A2 fizetési kategóriája ugyanis nem éri el a jelenlegi minimál­bért, a különbözetét azonban központilag senki nem finanszí­rozza. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak­­szervezete ezért az Alkotmány­­bíróságtól kéri a jogszabályüt­közés felülvizsgálatát. ❖­ ­ Az önkormányzati tulaj­donú kórházak öt- és kétszáz­millió forint közötti veszteséggel zárták a múlt évet - közölte dr. Szolnoki Andrea, az SZDSZ Egészségpolitikai Műhelyének vezetője, pártja országgyűlési képviselőjelöltje. A kórh­ázak gondolkodásáról szólva egye­bek mellett elmondta, hogy az intézetekben nincs közvetlen életveszély, de közelítenek a gazdasági csődhöz. A jelenle­gi finanszírozással foglalkozva megállapította, hogy bővíteni kell a forrásokat, s erre jó lehe­tőségeket kínálnak a magán­­biztosítók, a szponzorok és az alapítványok, továbbá az eddi­ginél igazságosabb elosztás, a „címkézett támogatások” meg­szüntetése. Pártja egészségügyi programtervezetének lényegét ismertetve dr. Szolnoki Andrea megemlítette, hogy a gyógyí­tásban tervezik a homecare, az otthoni ápolás rendszerének ki­építését, amelyben a beteg mi­nimális és kívánatos időt tölt a kórházban, ápolása ezt köve­tően családi környezetben, ott­honában történik. Észrevéte­lezte, hogy a kórházak jelenleg abban érdekeltek, hogy a legrö­videbb ideig tartsák a beteget, s ez veszélyezteti a gyógyulást. A sajtótájékoztató keretében hírt adott egy felmérésről is, mely­nek tapasztalatait a mellékelten is látható táblázatokban össze­gezték, majd végezetül a negy­ven százalékos gyógyszerár­­emelésről mondott véleményt, hiányolva annak előkészítését. Megjegyzése:­­ Hiányolom az Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében a különböző költségvetési előirányzatok (pél­dául gyógyszer, kórház, táp­pénz) közötti összhang megte­remtésének elemzését. Ma nem tudjuk, hogy egy drágább gyógyszer használata mennyi­ben csökkentheti a táppénzes napok, vagy a kórházban eltöl­tött napok számát... * Kivette a saját manduláit - A világ leggazdagabb országában élünk, de emberek milliói van­nak olyan helyzetben, hogy nem tudnak betegbiztosítást kötni - panaszolta az újság­íróknak a kaliforniai Salt Lake City-ben tanuló orvosegyete­mista Poppy Faldmo, aki ar­ról lett híres, hogy nemrégi­ben maga operálta ki a mandu­láit. - Gyerekkorom óta szenve­dek a visszatérő mandulagyul­ladások miatt - emlékszik visz­­sza a huszonegy éves medika - és amikor végre elszántam ma­gam a műtétre, kiderült, hogy ezer dollárba kerül. Ennyit egyszerűen nem tudok kifizetni. Poppy Falcmo ekkor hatá­rozta el, hogy maga intézi el a régóta húzódó ügyét a man­duláival. Sebészeti felszerelése egy kis körömollóból, egy hob­bikésből, és érzéstelenítőként a fogínygyulladásnál használt spray­ből állt. A medika a fürdőszobai tü­kör elé állt, kitátotta a száját és lépésről lépésre kivágta az elgennyesedett manduláit. - Féltem és remegtem, de ar­ra gondoltam, ha elővigyázatos leszek, semmi bajom sem tör­ténhet - emlékszik vissza a történtekre. Poppy Faldmot a műtét után - ingyen - megvizs­gálta egy fül-orr-gégész, aki szerint óriási szerencséje volt a lánynak, hiszen ha egy na­gyobb eret talált volna el „mű­tét” közben, szinte biztosan el­vérzik a meggondolatlan be­avatkozás következtében.­ ­ A betegápolás csak akkor lehet hatásos, ha a gondo­zó, az ápoló kapcsolatot tud teremteni a beteggel. Né­meth László írja: „A bete­gek érzékenyebbek a jóaka­ratra és emberségre, mint a kapott kezelésre. ” Végezzen mindenki ön­vizsgálatot! Hogyan kezd a kapcsolatteremtéshez? Ta­nítványaimnak a legnehe­zebb feladatot a kommuni­káció megteremtése jelen­tette: - Hogyan szólítsam meg a beteget? - Mit mond­jak a betegnek? - Elfogad­ja-e a beteg, amit mondok? - Miként mondjam a beteg­nek? - Hisz-e bennem, bí­zik-e bennem? - Engedi-e, hogy ápoljam? - Ki kérdezi meg a beteget, mit, hogyan szeretne?! ❖ Rövid bevezetéssel sze­retném szemléltetni, meny­nyire fontos a kapcsolatte­remtéshez a társalgási késze s­ség-Miközben felnövünk, a felnőttek megtanítanak bennünket olvasni, írni, összeadni és kivonni. Arra is megtanítanak minket, hogyan kell helyesen kiej­teni a szavakat és miként kell ezeket mondatokká rendezni, de arra nem taní­tanak meg, milyen a haté­kony kommunikálás az em­berekkel. Amikor az utób­biban hibázunk, nem mu­tatják meg, hogyan hozzuk helyre a hibát, még annyit sem mondanak, hogy egyál­talán javítanunk kellene va­lamin. Mostanában, amikor na­pirenden van az egészség­ügy reformja, az egészség­­ügyi vállalkozás, a betegel­látás, s az ápolás színvona­lának javítása, alapvető szempont bizonyos szabá­lyok megtanulása. - Őszinte érdeklődés má­sok iránt! - mosolyogj! - ... mindenki számára fontos a saját neve és anya­nyelve! - légy jó hallgatóság! Bá­toríts másokat...! - beszélj másokat érdeklő dolgokról! - őszintén éreztesd a má­sikkal, hogy fontos! Ezeknek a szabályoknak a megtartására az üzletembe­reket például megtanítják. * Dr. Bród Miksa a század­­ elején hasonlóan írta: ,,Az ápolónak köteles­sége a reménység élesztése, a bizalom és a hit megszilár­dítása nemcsak szóval, ha­nem az arckifejezéssel is. ” „Az ápolónak hivatása teljesítése közben nemcsak biztosságra, határozottság­ra, nyugodtságra van szük­sége, hanem jó megfigyelő tehetségre, bátorságra és szilárd erkölcsérzésre is,­­ törekednie kell, hogy meg­jelenése kellemes is legyen. ” Megemlítem egy szemé­lyes élményemet. Sok évvel ezelőtt egy hét­fői reggel a kórterembe lépve az üdvözlés után az egyik betegem­­ a nevére még emlékszem - így muta­tott be új betegtársainak: „Ő az a nővér, aki, ha belép a kórterembe, akkor még a nap is kisüt. ” Több mint két évtized telt el azóta. Szá­mos élményem van a beteg­ágy mellett töltött időszak­ból. Példám a kommuniká­ció, a társalgás fontosságá­ra.­­ Egy hatvanéves férfi otthon rövid időre eszmé­letét vesztette. Mentők szállították kórházba, ahol mozdulatlanul, csu­kott szemmel feküdt, nem reagált a kórtermi neszekre sem, bár nem volt eszmé­letlen. Először köszöntöt­tem, majd nevén szólítot­tam. Kinyitotta a szemét. - Hogy érzi magát? - kérdez­tem, mire felém fordította a fejét. Felültettem, odaké­szítettem a reggelijét, s közben beszélgettünk. A főorvosi vizitre már kint ült a fotelban. Pár napos meg­figyelés után terápiás ja­vaslattal otthonába távoz­hatott. E két példával is szeret­tem volna szemléltetni, mennyire fontos a kapcso­latteremtés az ápolásban. ❖ A napi fáradságos mun­ka után, munkaidő lejárta előtt, amikor ellenőrizzük, hogy mit végeztünk, vajon eszünkbe jut-e, hány beteg szorongását, fájdalmát, álmatlanságát enyhítettük volna beszélgetéssel, jó szóval, simogatással, mo­sollyal, türelemmel? S mindezek nyomán hány nappal rövidülhetne meg az ápolási idő, mennyivel ke­vesebb gyógyszer fogyna? Ha ezt forintosítjuk, érzé­kelhető lehetne a költségek csökkentése. A kapcsolatteremtéshez szükség van társalgási kész­ségre. Sajnos, leszoktat­tuk magunkat a beszédről, gyorsan elvégezzük az el­rendelt feladatokat (gyógy­szerelés, injekciózás) a ke­zelőben, hogy lehetőleg mi­nél kevesebbet legyünk a kórteremben, ott ugyanis már nem tudunk mit kez­deni magunkkal, megije­dünk a hangunktól. S miközben az ápolók munkájának az átértéke­lése is zajlik, fel kell tenni egy kérdést: hány beteggel tudok kapcsolatot terem­teni és fenntartani? A képzésbe be kell venni a kommunikáció oktatását is! Alapvető tényező az ápolás tervezése és a mun­kaszervezés, de ugyanilyen fontos az ápoló személyisé­ge, megjelenése, tekintete. Mit jelent a biztató mo­soly? A választ jól érzékel­teti Vörösmarty Mihály: „Mosolyogjon két sze­med;­ szent fény, mi benne ég­!Remény s emlékezet.” A mosoly a jóakarat hírvi­vője, s mindazokat bera­­gyogja, akik látják. Nyuga­lom a megfáradtnak, nap­fény a csüggedőnek, vilá­gosság a szomorkodónak és a természet legjobb orvos­sága a bajok ellen. Mert senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki már maga sem tud mosolyogni. Tisztelettel ajánlom ta­nítványaimnak és munka­társaimnak. Jelige: „A mosoly érték” Kapcsolatteremtés az ápolásban „Mosolyogjon két szemed!”

Next