Egészségügyi munka, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-01-01 / 1. szám

sek mind változatosabb formái váltak ismertekké és az ellenük való véde­kezés szükségessége életre hívta a munkaegészségtant. A városi lakosság élelmiszerellátásának, az egyre bővülő csoportos élelme­zésnek problémái, a hiánybetegségek felfedezése napirendre tűzték a népélel­mezés kérdését. Ennek tudományos alátámasztásaként alakult ki a táplálko­zás- és élelmezésegészségtan. A gyermekgyógyászat és településegészségtan eredményei összefonódva jelentkeznek az iskolaegészségtanban. A közegészségtannak e szakterülete ma már a gyermeknevelő intézmények települési, építési, szellőztetési, fűtési, vilá­gítási, berendezési problémáin túlmenően a tanítás rendjének, módszereinek, a gyermekek életmódjának az egészségre gyakorolt kutatásaival is foglalkozik. Az utóbbi évtizedekben a közegészségtannak nemcsak kutatási területe bővült. A technika, továbbá az élettan fejlődése lehetővé tette, hogy sokkal finomabb módszerekkel vizsgálják a környezetet és annak a szervezetre gya­korolt hatását. Fejlődött a közegészségtan szemlélete is. Amíg régebben főleg olyan környezeti hatásokat vettek figyelembe, amelyek alaki elváltozásokat okoztak egyes szervekben, ma jelentőséget tulajdonítanak a szervezet műkö­désében bekövetkező kisebb változásoknak is. Pavlov tanításának érvényesü­lését jelenti a környezetnek a központi idegrendszerre, a lelki működésekre gyakorolt hatásának egyre kiterjedtebb vizsgálata. A közegészségtannak, fejlődése során sok akadállyal kellett és kell meg­küzdenie. Gátolta útját az örökléstan reakciós irányzata, amely szerint az em­ber tulajdonságait, köztük egészségi állapotát is döntő mértékben öröklődése határozza meg és az öröklődés a környezet által nem változtatható meg, nem javítható. E tanítás szerint a lakosság egészségének fejlesztéséhez nem elsősor­ban a környező viszonyok javítása, hanem a betegek, gyengék sterilizálása, vagy kiirtása szükséges, nehogy keveredésükkel lerontsák az úgynevezett „jó“ öröklődésűek egészségét. E reakciós tanítást gyakorlatilag is megvalósította a német fasizmus, amely a gyengébb egészségi állapotúak ezreit gyilkolta meg tervszerűen. Pedig nemcsak a biológia, hanem az orvostudomány is számos bi­zonyítékát nyújtja, hogy az egészséges környezet, kielégítő táplálkozás meny­nyire javítja a szervezet állapotát. Sokszor áthághatatlan nehézségekbe ütközik a tőkés társadalomban a köz­egészségtan követelményeinek gyakorlati megvalósítása. A technika minden fejlődése ellenére ma is jelentős különbség van a tőkések és munkások lakás­­viszonyai, a villanegyedek és munkásnegyedek vízellátása, csatornázása között. A közegészségügyi viszonyok javítására irányuló törekvések számos esetben magánérdekekbe ütközve torpannak meg. A közegészségügyi követelmények mind teljesebb érvényesítésére csak a szocialista társadalom nyújt lehetőséget. 3

Next