Egészségügyi munka, 1960 (7. évfolyam, 1-4. szám)
1960-01-01 / 1. szám
EQÉSZSÉGÜGYI MUNKA KÖZÉPFOKÚ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK LAPJA Mit várhatunk a rákszűréstől? TERSTYÁNSZKY KÁLMÁN dr. Korunkban az orvostudomány egyik legfontosabb megoldásra váró kérdése a rosszindulatú daganatok keletkezésének megfejtése, a rákbetegség korai felismerése és az eddiginél eredményesebb gyógyítása. Ez a kérdés az egész emberiséget foglalkoztatja. A rosszindulatú daganatos betegségek a halált okozó megbetegedések között sorrendben a második helyen szerepelnek, rögtön a szív és érrendszer betegségei után. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy az emberek Ve—V7-e rosszindulatú daganatos betegségben hal meg. A rákbetegség népbetegség. Ennek bizonyítására csak egy jellemző adatot említek: 1938-ban Magyarországon 12 846 beteg halt meg tüdőgümőkórban— 9078 rákban. 1957-ben 3336-an haltak meg gümőkórban — 14 921-en rákban. A rosszindulatú daganatos betegség az emberi életkor meghosszabbodása és valószínűleg a nagy ütemben fejlődő iparosítás következtében az ipari ártalmak és rákkeltő anyagok sokasodása révén gyakoribbá vált; az újabb orvosi vizsgáló eljárások segítségével és az orvosok nagyobb szakmai felkészültsége folytán sokkal gyakrabban mutatható ki, mint azelőtt. Ha az emberiség évezredeken át gyűjtött tapasztalatai és a közel egy évszázada, az egész földkerekségen folyó hatalmas arányú kutatómunka a daganat lényegére és keletkezésére vonatkozó alapvető kérdéseket nem is oldották meg, mégis mind elméleti, mind gyakorlati téren számos jelentős eredményre vezettek. Ilyenek pl. a rákbetegség előfordulására vonatkozó adatok, a küülső és belső daganatkeltő tényezők, a rákbetegség korai tüneteinek és az ún. rákelőző állapotnak megismerése. Sokat lendített a gyakorlati eredményeken az új vizsgáló eljárások: cystoskopia, rectoromanoskopia, bronchoskopia, gastroskopia, kolposkopia stb. rutinvizsgálattá fejlesztése; az újabb röntgenvizsgálati módszerek: rétegfelvételek, az átvilágításnál a képerősítés, a levegőbefúvásos és a kontrasztanyagokkal való különböző vizsgálatok, mint pl. az angiographia és lymphangiographia, továbbá a radioaktív izotópok alkalmazása a diagnosztikában. Ezenkívül a cytológiai vizsgálatok kiterjesztése és a különböző enzimreakciók felhasználása is tovább fokozta a korai kórjelzés lehetőségeit. Még ezeknél is nagyobb eredményt jelent, hogy az orvosok jelentős részének szakmai képzettsége alaposabb és szélesebb körű, mint azelőtt, és a szocializmus térhódításával, a szocialista egészségügyi ellátással, szélesebb néptömegek egészségügyi ellátásának fokozásával, a szervezett rákellenes küzdelem keretében a rendszeres szűrővizsgálatokkal lehetővé vált a rosszindulatú daganatos betegségek egyre nagyobb részének idejében való felismerése. Az utóbbi évtizedekben a rák sebészi, sugaras és gyógyszeres gyógyítása terén elért eredmények — ha nem is ugrásszerűen —, de szinte évről évre javul.