Egri Dohánygyár, 1984 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

EGY MARÉK DOLLÁRÉRT, EGY GYEREKET A probléma tulajdonkép­pen egész Ázsiában aktuális, de sehol sem kezelik olyan nyíltan, mint Indonéziában. A virágzó gyerekkereskede­lemről van szó: Indonéziá­ban magánszemélyek idén csaknem 400 csecsemőt ad­tak el külföldi házaspárok­nak, amit Suharto államel­nök „embertelen és vissza­riasztó bánásmódnak” neve­zett. Az „áru” első számú vásárlói európaiak. Alamajah Ratu Perwira­­negara miniszter szerint az eladott gyermekek száma még magasabb, külföldi dip­lomaták pedig Djakartából küldött jelentéseikben ha­vonta legalább 40 gyermek eladásáról számolnak be. A legtöbb indonéz csecsemőt holland szülők adoptálják, a többiek Skandináviában, Franciaországban, Belgium­ban, Ausztráliában, Kana­dában és az Egyesült Álla­mokban találnak otthonra. Az indonéz hatóságok, ame­lyek eddig hallgatólagosan megtűrték a kereskedelmet, a közvélemény nyomására most törvényes intézkedése­ket helyeztek kilátásba a „bébikereskedők” ellen. A törvényesség kedvéért az eljárást örökbefogadásnak álcázzák. Valójában azon­ban a leendő szülőknek csak fizetniük kell, a többiről mások gondoskodnak. Ami­kor az új apák-anyák meg­érkeznek a dj­akartai repü­lőtérre, úgynevezett „ma­gánalapítványok” veszik őket védőszárnyaik alá. Hotel­­szobában szállnak meg, né­hány idegenforgalmi progra­mon is részt vesznek, hi­szen a formaságokat, ha minimális mértékben is, de be kell tartani. A legfonto­sabb azonban, hogy hozza­nak magukkal 2500—3000 dollárt, ennyibe kerül ugyan­is a hőn óhajtott gyermek. Az adoptálást lebonyolító „alapítványok” mindvégig a háttérben maradnak. Ennek ellenére a gyer­mekkereskedelmet tartósan nem lehetett titokban tar­tani. Különösen iszlám szer­vezetek aktivizálódtak — a szigetállam 156 millió lako­sának mintegy 90 százaléka muzulmán. Az akkori szo­ciális miniszter először 1982-ben hívta fel rá a­­ figyel­met, hogy az ilyen prakti­kák rontják az ország kül­földi hitelét. Egy vezető igazságszolgáltatási szakem­ber ugyanakkor hangsúlyoz­ta: „Az indonéz csecsemők egyre keresettebbek, az ala­pítványok száma és ezzel párhuzamosan a „szökteté­­sek” száma egyre nő. Ezt kö­vetően még ugyanabban az évben hatálytalanítottak egy örökbefogadást: a gyerme­ket elrabolták és kétszer adták el. A tettes kétévi bör­tönt kapott. Nem titok, hogy „ügynö­kök” járnak faluról falura, és egy csecsemőért egy ma­rék dollárt kínálnak cseré­be. A gyermekrablás is szé­les körben elterjedt. Gyak­ran házasságon kívül szüle­tett gyermekekről van szó, az anyának nincs pénze, vagy fél a szégyenben ma­radástól. „A legjobb meg­oldást az jelentené,”, is­merte be nyíltan egy külföl­di örökbefogadó, „ha ezeket a csecsmőket indonéz szü­lők adoptálnák”. Erre azon­ban indonéz szülőknek és árvaházaknak nincs elég pénzük. Szabad időre... A rejtvényábrában Boileau Despreaux XVIII. sz.-i fran­cia költő egyik elmés mon­dását rejtettük el. Megfej­­tendők a vízsz. 2. és függ. 1. &7. sorok. A helyes megfej­tést beküldők között 3 db 50 Ft-os könyvutalványt sorsolunk ki. Vízszintes : 2. Az idézet első része (zárt beltűk: ö. I. T). 13. Másné­ven, a valódi nevén. 14. Nincs megolajozva. 15. Folyosó, tornác. 17. Égitest. 18. Lehe­tőség. 19. Ady költői álneve volt.. 20. A magasiba (ford.) 22. Becézett Rozália. 23. Köl­tői felkiáltás. 24. Szórakozik, vigad. 25. A helyét változ­tatja. 26. Indiai táncosnő. 28. Folyamatosan elhasználó­dó. 29. Büntetőjogi kóde­xünk röv. neve. 30. Kiváló minőségű borszőlő. 32. Hely­rag. 33. Állóvíz. 34. A fejlő­dés bizonyos szintjén meg­állni. 35. Talál. 36. Női név. 37. Letaszítaná. 39. Dekorá­ciós papír. 41. Kiváló szí­nész volt (Pál). 42. Tova. 43. Úszólábú tengeri emlősál­lat. 45. Gyere. 46. Lám. 47. Tréfás színpadi bemondás (névelővel). 51. Tárgy lódí­­tása. 54. Mondatrész. Függőleges: 1. Az idézet második része (zárt betűk: N, O, K, O, A). 2. Pénzért értékesíthető. 3. Lollobrigida személyneve. 4. Anyag része! 5. Tessedik Sámuel. 6. Labdarúgó tró­fea. 7. Kést élesít. 8. Mene­­külésszerűen fut. 9. Borít, takar. 10. Káté! 11. Lágy, ne­héz fémmel bevonó. 12. Mi­nőségellenőrzést végző. 16. Valahova feljutni. 20. Bolto­zat nélküli lábfej jellemző­je. 21. Fát késsel megmun­kál. 22. Pálcikaszerű sós tea­sütemény. 24. A jelenlegi nap. 25. Tv-adás ellenőrzésé­re szolgáló vevőkészülék. 27. Ajka része! 28. Kikacag. 31. Sandokan nemzetsége. 32. Nem léphetsz be a szobába! (3 szó). 34. Dohányzóeszköz. 35. Azonos római számok. 36. Lemázolt. 38. Arany — franciául. 40. Cowboy lovas­­bemutató. 44. Színművész (Oszkár). 46. Község So­mogy megyében. 48. Lapos felületű. 49. Magasugrás kel­léke. 50. Annál mélyebb helyre. 52. Igen , oroszul. 53. Náci védőosztag volt. 54. Ajándékozik. Báthory Attila 3300 Eger, Rákóczi út 40. 1X124. 6 DOHÁNYGYÁR Társadalom­biztosítási jogszabályok (Folytatás a 4. oldalról) E munkaviszonya alapján táppénzt is kaphat, de csak annyi időre, amennyit dol­gozott. Megszakítható-e a gyermek­­gondozási segély? A gyes megszakítható — évenként egyszer mun­­kábaállás miatt — az anya 30 napot meg­haladó keresőképtelen be­tegsége miatt bármikor — a gyermek betegsége mi­att (de utána már a gyes nem igényelhető) — újabb szülés miatt. Amennyiben az anya gyes alatt újra szül, az újabb gyermek után őt megillető szülési szabadság lejártával a gyes újból folyósítható. Pl. az első gyermek még nem töltötte be a 3. élet­évét, ő utána jár 800 Ft, a második gyermek után 900 Ft, összesen 1700+360 Ft jár. Az első gyermek 3 éves kora után marad a 900+360, összesen 1260 Ft. A gyes beszüntetési szán­dékát a dolgozó 30 nappal előtte köteles a kifizető­­hellyel közölni. B. Fné gr'*' ÍJ HIZMOR A színház üres. Az igaz­gató azt mondja a darab szerzőjének: — A közönségnek nyilván nem tetszik a maga darabja. — Honnan tudja, amikor senki nincs itt? ★ — Doktor úr kérem, se­gítsen rajtam, nem tudok aludni, mert mindig hortyo­­gok. — Hát attól még lehet aludni... — Nem lehet, mert a fe­leségem olyankor mindig felráz. ★ Nagyvállalat igazgatói iro­dája. A direktor a titkárnő­jéhez: — És mit szólt a felesé­gem, amikor közölte vele, hogy ma későn megyek ha­za? — Megkérdezte, hogy ez biztos-e ■. ■ ★ A családfő hullafáradtan jön haza a munkából. — Rémes volt, fiacskám — panaszkodik. — Képzeld, el­romlott a komputer, és a sa­ját fejünkkel kellett gon­dolkodnunk. ★ A zöldvendéglőben az elé­ ■ gedetlen vendég rászól a pincérre: — Azonnal küldje ide a főnököt! — Nem lehet, kérem, a­­ főnök úr családi örömök elé néz! — Gyerekük születik ta­lán? — Nem, kérem, öt perc múlva indul a családja nyaralni. ★ — Mi a legnagyobb szem­telenség? — Zuhogó esőben bemen­ni egy esernyőboltba, meg­várni míg eláll az eső, s nem venni semmit. ★ Pistike és Katika beszélget az iskolában: — Mondd, Katika, a te papád szégyenlős? — Meghiszem azt! Az anyu múltkor azt mondta, hogy ha az apu nem olyan szégyenlős, akkor én leg­alább öt évvel idősebb len­nék.. . ★ Az újságíró megkérdi az építkezési vállalat igazgató­ját: — Hogy állnak az új la­kótelep építkezésével? — Ahogy a terv előírja. A jövő héten lesz az ünne­pélyes átadás. — És mikor költöznek be a lakók? — Ha sikerül minden nagy hibát elhárítani, talán egy év múlva ... ★ — Hogy változnak az idők? Anyám még arra is emlékszik, mikor csókolta meg először az apám, a nő­vérem meg már azt is el­felejtette, hogy hívták az első férjét. Tűzesetek, lakástüzek Az elmúlt év során to­vább nőtt a tűzesetek szá­ma, méghozzá az 1982. évi­hez képest 16,4%-kal és elérte a 12 888-as rekord­számot. Kiemelkedően sok volt a lakóházi tűzesetek szá­ma, a tüzek közel fele lakó­épületekben pusztított. A tűz kárértéke viszont alig emelkedett az előző évi­hez viszonyítva csak 0,8%­­kal, 4 millió forinttal, az 1982. évi 448,6 millió­ forin­tos kárérték. Az egy napra „jutó” tűzesetek száma 30- ról 35-re emelkedett. A sta­tisztikát 1983-ban is erősen befolyásolták a nagy kárér­tékkel járó tűzesetek. Ilyenek voltak például: — 1983. február 13-án az elektromos hálózat hibájából a Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár fésűsfonodájában bekövetkezett tüzeket, 90 millió forint értékben sem­misültek meg az ott elhelye­zett gépsorok és nyersanya­gok. — Június 30-án Dunaúj­városban a Dunai Vasmű 2-es konverterében kifolyt kb. 100 tonna konverteracél, s a hőátadás következtében keletkezett tűz közel 59 mil­lió forint kárt okozott.­­ Több mint 22 millió forintos kárral járt a szin­tén hőátadásból keletkezett tűzeset október 23-án, a Sze­rencsi Csokoládégyár kész­áru-raktárában. E három tűzeset okozta az ipari tűzesetkár 84%-át, az összes tűzesetkárnak pedig a 38%-át. Vállalatunknál ezért is ér­demes odafigyelni a tűz megelőzésének lehetőségeire, még anyagi áldozatok árán is, mivel a tüzet könnyebb megelőzni, mint eloltani. Tovább folytatva a száraz statisztikát: a mezőgazdaság­ban a tűzesetek számának 50,5%-a, azaz 2286 tűzeset az aszályos évnek is tulajdo­nítható. A tavaly előttihez képest a kárérték 75%-kal nőtt. A kárérték 123 millió forint. Kiemelkedő tűzesetek: — 1983. augusztus 16-án a Kisalföldi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság dóci te­rületén közel 40 hektárnyi fenyves égett le ismeretlen okból és a tűz 2 és fél mil­lió forint kárt okozott a nép­gazdaságnak.­­ Hasonló összegű kárral járt a megyaszói Aranyka­lász Mgtsz. kombájnjának elektromos rövidzárlata mi­att keletkezett tűzeset. En­nek következtében 20 hek­tárnyi lábon álló és több száz mázsa széna semmisült meg. A lakóházi tűzesetek szá­ma is emelkedett. Tavaly 4973 tűzeset keletkezett, 8,3%-kal több, mint 1982- ben. A tűzesetek 73,3 millió forint kárt okoztak. Több 1 millió forint felet­ti kárral járó lakástűz is pusztított 1983-ban. Így pl. építési hibából december 14- én egy IKV-lakóépület több lakásának berendezési tár­gyai, tető- és födémszerkeze­te rongálódott meg, 1,2 mil­lió forint értékben. Itt említeném meg, hogy vállalatunk egyik volt dol­gozójának lakásában elekt­romos meghibásodás folytán több tízezer forintos kár ke­letkezett a Csebokszári-lakó­­telepen. 1983. évben kiemel­kedően nagy kárral Buda­pesten, az AGROKER 2-es telepén keletkezett tűzeset végződött. Gyermekjáték kö­vetkeztében a szabadban tá­rolt traktorgumik égtek el, 3,2 millió forint értékben. Tűzkeletkezési okok, ame­lyek elsősorban jellemzőek: A legtöbb tűz dohányzás­ból keletkezett, 3190 esetben, a tavalyi tüzek 25%-ában és 36,3 millió forint kárt oko­zott. A legtöbb kár — 1700 esetben — az elektromos hálózatok hibáiból, illetve a villamos berendezések és ké­szülékek szabálytalan hasz­nálatából adódott. Sok kárral járt a — 818 alkalommal — hőátadás kö­vetkeztében keletkezett tűz. Ezek 101,3 milliós vesztesé­get, az összes tűzkár 22,6%­­át idézték elő. Itt megemlítem, hogy vál­lalatunk arra illetékes dol­gozói és mi mindannyian na­gyobb gondot fordítsunk dohányzás veszélyeire, s an­nak tilalmát tartsuk be. Az elektromos szerelések­ szabványszerűségére ugyan­csak gondosan és rendszere­sen kell ügyelni. Hőfejlesztő berendezések, készülékek szakszerű használatára (ká­véfőző, főzőlapok, stb.) vo­natkozó előírásokat be kell tartani. Pár szó a személyi sérülé­sekről: Döntő többségük az ágy­ban való dohányzás miatt vált a tűz áldozatává. A tűzesetek következtében 184-en (ebből lakóházban 153-an) vesztették életüket, közülük 8 gyermek volt. A halálesetek száma 14%­­kal nőtt az előző évekhez képest. Égési és egyéb sé­rülést 559-en (ebből lakó­házban 361-en) szenvedtek tűz következtében, közülük 26 gyermek. Tanulságul: ezek az em­berek már nem támasztha­tók fel, de álljanak sze­münk előtt gyermekeink és családunk, és mindenki je­gyezze meg: a tűz nemcsak barátunk, de ellenségünk is olykor. — rdt — Felelős vezető: HORVÁTH JÓZSEFNÉ dr. EGRI DOHÁNYGYÁR az Egri Dohánygyár lapja. Egri Dohánygyár, tel.: 11-441 Felelős szerkesztő: KAPOSI LEVENTE Telefon: 13-644 Felelős kiadó: HEVELI SÁNDOR Kiadja: a Heves megyei lapkiadó Vállalat. Eger, Beloiannisz u. 3. — 3300 Megjelenik havonta egyszer. Előfizetési díj egy évre 18 forint. Készítette: a Révai Nyomda Egri Gyáregysége Eger, Vincellériskola u. 3-

Next