Egri Egyházmegyei Közlöny, 1872 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1872-07-01 / 13. szám

Negyedik évfolyam. 13. szám Eger, 1872. Julius 1. EGRI EGYHÁZMEGYEI KÖZLÖNY. Megjelenik: 1 Az előfizetési díj és a lapot érdeklő minden közlemény e czím alatt: 1 Előfizetés: minden hó 1-én és „Az Egri Egyházmegyei Közlöny szerkesztőségének Egerben, az érseki Egész évre a frt. 16-án íy. íven. ) finöveldében­ küldendők. Két évre 1 MM, k Tartalom : A kath. papság vallási befolyásának tényezői. — A szentségi alakok gyakori megújításától. — A növendékpapság irodalmi isko­lájából. — Irodalom. — Egyházmegyénk és hitélete köréből. — Vegyesek. A kath. papság vallási befolyásának tényezői. (Vége.) A kath. kultus fénye szintén előidézője ama befolyásnak, melyről szólunk. A vallást bizonyos tekintetben mintegy megérzékítvén, fönséges ta­nait, titkait a legkorlátoltabb értelem előtt is fel­­foghatókká teszi. Sok vád merült már fel a kath. egyházban kifejtett pompa és fény ellen ; monda­tott, hogy fitogtatás, hiú fényűzés az, melyet Is­ten, kinek szemei a szív bensejét vizsgálják, az embertől nem kiván. A hitetlen bölcsészet, mely mindenre bizalmatlansággal és kelletlenül tekint, a mi katholikum , azon szabadelvüség, mely hiva­tás és minden készültség nélkül minden positiv hittételt, szertartást kárhoztat, — beérheti ily okos­kodással ; de a kik természeti hajlamainkat s a vallás tárgyait illetőleg képesek kissé mélyebben gondolkozni, azok be fogják látni legott, mily alaptalanok, mily üresek e vádak. Az emberre nézve természeti szükség, hogy gondolatait, ér­zelmeit külsőleg kifejezze. Ez egyszerű észrevé­tel elégséges a külső istentisztelet igazolására, s ha ehez hozzáadjuk még, hogy a vallási külső­ségek benső benyomásaink ereje­ és élénkségével egyenes viszonyban állanak, teljesen világossá lesz előttünk , hogy miként a vallási eszmék és érzel­mek azok, melyek szellemünkkel legrokonabbak, s lényünk összes erőit legmélyebben érdeklik, meg­ragadják, úgy ama tények, melyek arra rendel­­tetnék, hogy mintegy megtestesítsék azt, mit amaz eszmék bensőnkben eszközölnek, •s minden egyéb külső cselekményt határtalan és túlszárnyalnak. A világ összes népei teljes összhangban van­nak e pontot illetőleg ; nem fogtok csak egyet is találni, melynél a vallási emlékjelek nagyság és fény tekintetében ki ne tűnnének, — természete­sen az illető nép segédeszközeinek és polgárisult­­ságának korlátai között. Föltehetjük tehát, hogy a kath. egyház, kultusának fénye­ és szépségében fönséges és tökéletes módon oly hajlamot, eszmét érvényesített, mely a kifejlődés és erő kisebb, na­gyobb fokán, de az emberiség kebelében mindig és mindenütt létezett, a mely meg volt győződve arról és akarta is, hogy az, mit Istennek ajánl, a világegyetem Urához valóban méltó is legyen. A sz. képek tisztelete, melyek annyira alkalmasak a képzelet és remény szárnyain lel­künket az egekbe emelni : egyik kiegészítő részét képezi a kath. kultus összhangzó egészének. Majd Istenünk atyai gondoskodását állítják élőnkbe egy­szerűig, de meghatóan ; majd valamely közvetí­tőnket mutatják, ki megszabadulva e föld nyomo­raitól , érettünk annál bensőbben és állandóbban kér, mert hiszen volt idő, mikor romlatag testtel fölruházva itt, a szenvedések völgyében ő is sor­­sosa volt a fáradalmaknak, kísértetek­ és szenve­déseknek. S mily gondolatokat, mely érzelmeket képes támasztani egy kereszt ! Volt-e, van-e könyv ennél ékesenszólóbb , tartalomdúsabb ? S ki nem érzett édes megilletődést egy jól festett Madonna­kép láttára? Bátran mondhatjuk, hogy az oltár­képek, falfestmények és szobrok a szent lelkese­dés és nemes erények kiapadhatlan forrásai. Mi­ként egyrészről a vallás által ihletett művészek csodás alkotásai örök díszei az emberi szellem­nek, s legszebb vádiratai a kereszténységnek : más részről úgy akarja Isten, ki czéljai kivitelére em­bereket használ eszközül, hogy eme festmények és szobrok által lelkünk a földiekről való lemondásra, s az örök javak utáni törekvésre állandó tápot találjon. Sokszor panaszkodnak a rendetlenségekről, melyek a katholikusoknál előfordulnak, a gyenge­ségekről, a religio iránti közönyösségről daczára annyi külső eszköznek, melyek mind arra rendel­­tetnék, hogy a szellemet szüntelen fölfelé irányoz­zák. Csak azt nézik, hogy minő a kath. nép ezen eszközökkel, arra azonban nem gondolnak, hogy

Next