Egri Népujság, 1873 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1873-09-11 / 37. szám

290 létrejöttében Oroszország egy jó szövetsé­ges társra számít Németország ellen. Ezek után nem csuda, ha Bismark her­czeg nagyon is szeretné tudni: hogyan gondolkozik Andrássy gróf azon esetre, ha Franczia­ és Oroszország hajbakapná­­nak? Erre pedig a porosz ugyancsak szá­mít. Ha belekezdtünk , mondjuk el végig! Azt is mondják, hogy hatalmas uraink alig várják a francziaországi fordulatot, hogy tudniillik a köztársaságból király­ság legyen. Andrássy gróf pedig egészen másképen gondolkozik. Bár Andrássy gróf benne van teljesen királyunk kegyében, mégis némelyek már azon dolgoznak, hogy ha a kegyből kiesnek, azonnal le­gyen ember a helyére Az ausztriaiak hi­szik, hogy a Deák-párti kormány nem so­káig fog Magyarországon uralkodni s ha más kormány jön helyébe, az nem lehet más okból, mint az úgy nevezett ó-konzer­­vatív párt embereiből, mely párthoz gróf Apponyi is tartozik. Ezek a politikai okoskodások, plety­kák. Elmondtuk olvasóinknak, mert sok­szor az ilyen pletykák valósággá növik ki magukat. Az okos okoi! Isten jóvoltából utazgatva ismét a vidám bajor földön, figyelmem minden lépten-nyomon fönakad azon a bámulatos szorgalmon és ügyes­ségen, mely itt a föld népét jellemzi. A legjobb fajta vetőmagvakat, a legújabb gépeket, melyek a gazdálkodást annyira könnyítik, itt minden község megszerzi magának, s épen e dolog in­dított arra, hogy a mi kedves magyar népünk gazdálkodására vessek úgy szűr alól egy oldal­pillantást, azon szándékkal, hogy a nép o­k­o­­sabb része legalább okuljon, ha okosabb­nak találja más népek tetteit. Fő figyelmet itt minden község a taka­­rék-m­agtárakra fordít, mit ugyan édes ha­zánkban is sok helyütt találhatni, de a jó Isten tudja, hogyan és miért? bizony nem igen nagy köszönet van abban, s t­akarék-magtárainkból rendesen épen akkor takarodik el észre­vétlenül a mag, mikor legjobban kellene, így aztán hiába beszél az ember, s hasztalan ajánlgatja a takarék-magtárakat, mert biz­arra azt mondják, hogy: de uram, legjobb helyen van az, ha a magam padjára van betakarítva! És ez bölcsen van mond­va, és jó helyen is lenne, ha gazdálkodni tudnánk ; de valljuk meg úgy négy­szem­közt az igazat, ha nem lesz belőle harag, hogy bizony nem­igen bíz­tatjuk mi magunkat saját gazdálkodási ember­ségünkre, mert jól verselte azt Kobak Antal ba­rátom, hogy:­­„A tengerit borért ellopja Jutka. „És otthon nem marad más, mint a... csutka! Nálunk, ha jó a termés, nincs ára, s a gebe is tiszta búzát eszik ; ha nincs termés, úgy gazd’ uram foga sem válik bele, s kész a baj. Igaz, hogy a jó Istennel perbe nem száll­hatunk, akár ad, akár nem; de mégis azt mon­dom én, hogy számíthatnánk talán sokszor előre, s ha nagy a termés, ára pedig nincsen, hát nagyon jó lenne azt megtakargatni azon ideig, míg vagy a szükség be nem­ áll, vagy ára emelkedik. Szomorú, hogy itt-ott a takarék-magtárak tartalmát nemcsak az egerek, hanem a hirtelen kezek is fogyasztják, úgy ,­ de egy kis vissza­élés mindenütt megeshetik, s az okossság javas­lata szerint a hibát kell orvosolni, nem az egész jó intézményt elhagyni, mert hiszen, ha a feje fáj valakinek, bezzeg csak nem úgy vet véget a fejfájásnak, hogy az egész fejet levágatja, hanem orvosságot keres ellene, mely segítsen a bajon. Nékem ugyan nem volt eddig földem, s aligha viszem annyira, hogy legyen valaha több annál az egy ölnél, hová nótárusi árva fejemet utoljára lehajtom ; magtáram sincs más, mint hol a kendermagot tartom , de azért mégis szólhatok legalább annyit a dologhoz, hogy a takarék-magtárak hasznosságát ország-világ hir­deti, s így figyelmébe ajánlhatom gazdálkodó népünknek, melynek javát, legalább tanácsadás vagy ajánlat útján kötelességünk előmozdítani, ha máskép nem tehetjük. Minden szép, jó és helyes dologhoz okosko­

Next