Egri Ujság, 1915. január-június (22. évfolyam, 1-178. szám)
1915-03-16 / 75. szám
2 Katonák szabadságolása tavaszi vetési és szőlőművelési munkák végzésére. " Eger, március 15. Úgy a kisgazdákat, mint a nagyobb birtokosokat erősen érdekli a honvédelmi miniszternek e tárgyban kiadott körrendezete. Eszerint a harcvonalon innen levő, az úgynevezett póttesteknél szolgáló legénység egy része, amennyiben a hadviselési érdekek megengedik, 14 napra szabadságolható, hogy a beálló sürgős tavaszi munkáknál a természetszerűen mutatkozó munkáshiány lehetőleg enyhíttessék. Természetes, hogy csakis gazdák, hozzátartozóik és gazdasági munkások kapnak ily célra szabadságot s csak abba a községbe, ahol legutóbb gazdasági munkával foglalkoztak. A szabadságolásnak két módja van. Az egyik az egyéni, melyet minden jogosult csak személyesen kérhet az illető póttestparancsnoktól. A másik a katona munkáscsoportok kirendelése, melyet községeknek és egyes birtokosoknak áll jogukban kérni, a községi (városi) elöljáróság által láttamozott, a legközelebbi állomásparancsnoksághoz intézett és oda az illetékes járási (városi) hatóság útján eljuttatott kérvényben. Az egyénileg szabadságoltak névjegyzékét az illetékes parancsnoksága közli az érdekelt községi (városi) elöljárósággal, valamint a járási hatósággal. A községi elöljáróság kötelessége azután ezt a névjegyzéket a munkaadókkal közölni, katona-munkásokat a szabadságolt munkába helyezni s ellenőrizni, hogy a munkát, amire szabadságoltattak, végezzék is; a szabadságolással visszaélőket pedig a csendőrség utján csapatjukhoz visszaküldeni. A járási hatóságnak kötelessége az egyes községekben esetleg mutatkozó munkásfelesleget olyan községbe irányítani, ahol munkáshiány van. A munkáscsoportokat a póttestparancsnokságok állítják össze és egy erélyes altiszt vezetésével bocsátják a birtokosok és községek rendelkezésére. A kirendelt katonai munkáscsoportok katonai élelmezési pénzüket és zsoldjukat kapják. A munkaadók kötelesek e csoportok élelmezéséről gondoskodni, de az élelmezési pénz a vezető altiszt által nyugta ellenében nekik megfizetendő. A munkás katonáknak a munkaadó a helyben szokásos napszámot fizeti. A munkaadót semmiféle utazási költség nem terheli, mert a kirendelt munkáscsoportok szállításáról a katonai igazgatás gondoskodott. Az Egri Újság tudósításai pontosak, gyorsak és érdekesek. a G b & A Dardanellák két erődjének sikertelen ostroma, megrongálódott néhány ellenséges hajó. (Közli a miniszterelnökség sajtóosztálya.) A főhadiszállásról jelentik :Konstantinápoy, márc. 15. Az ellenséges páncélos hajók nagy intervallumokban sikertelenül bombázták Seddil Bahr és Kum Kaié erődöket. Tegnap éjjel az ellenség könnyű flottilájával újból közeledni próbált az aknamezőhöz, de ütegeink tüzelése visszavonulásra kényszerítette. A tüzelés néhány ellenséges hajót megrongált. Teljes erővel folyik Ossowiec ostroma, a németek elérték Sejny-t. Berlin, március 15. Berlinből jelentik: Pétervári jelentések szerint a németek a Visztulától északra messze előnyomultak kelet felé és elérték a Suvaski—Grodno között fekvő Sejny várost. Ossowiec ostroma teljes erővel folyik. 1915. március 16. J) főispán a mezei munka elvégzéséért. Felhívás a vármegyei és a községi gazdasági bizottságokhoz. — A tavaszi vetés. — Tervszerű munkára van szükség. Eger, március 15. I daság, amelynek terméseredményei Most, hogy a tavaszi munkák, főleg a veteményezés ideje elérkezett, különösen a kormánynak azon intézkedésével kapcsolatosan, hogy a tavaszi munkák elvégzésére a nélkülözhető katonákat szabadságolják Keglevich Gyula gróf, vármegyénk főispánja, aki maga is elismert gyakorlati gazda, a vármegyei és a községi mezőgazdasági bizottságokhoz, az idő rövidsége folytán ezen az uton, a következő minden praktikus kérdésre kiterjedő felhívással fordul. A ma már óriási mérveket öltő világháború nagy megpróbáltatásnak teszi ki a legerősebb nemzeteket is, de épen ilyen megpróbáltatások elé állítja az egyes embert, az emberek egész érzés és lelki világát s a maga minden salakot kiválasztó tisztító tüzében pontosan megmutatja, hogy kiderít kiben milyen magasan lobog a hazafiság, a hazaszeretet hőfoka. Az itthon maradottakhoz szólok, akik nem látjuk magunk előtt az elpusztított, vérrel borított harcmezőt, de előttünk állnak megművelésre váró földjeink kopasz mezői, amelyek, ha megművelésükről előre nem gondoskodunk, igen könnyen elpusztult harcmezőkké változhatnak át, amelyen az egész magyar nemzet anyagi ereje fog elvérezni. A világháború igazolta be, mily fontos szerepet játszik a nemzetfenntartó tényezők közt a mezőgáznélkül a sok pénzt hozó iparvállalatok jövedelme értéktelenné válik, mert mindennél fontosabb a kenyér. A jövő kenyér biztosításáról van most szó. Erre gondoljon most minden itthonmaradott. Erre gondol elsősorban a kormány is s annak buzgó földművelésügy minisztere, aki már eddig is több rendeletben hívta fel az itthonmaradottak, úgy a hatóságok mint a gazdák figyelmét arra, hogy a földbirtokok megmunkálatlanul ne maradjanak. Ahol szükséges vetőmagot ajánl fel, sőt most legutóbb a közös hadügyminiszterrel egyetértőig 14 napra szabadságra bocsájtja minden gazdáknak azon községben a kis részét, akiket a hadvezetőség a harcmezőn nélkülözhet. Ezen kívül községenkint ott, ahol nagyobb mennyiségű kézi munkára van szükség, egy altiszt vezetése alatt 20—20 katonából álló kirendeltséget ad. Ezt a kirendeltséget azonban külön kell kérni. Ezek a segédeszközök állnak,tehát a gazdaközönség rendelkezésére a jövő termés biztosítására. Az a meggyőződésem, hogy a magas kormány ezzel mindent megtett, hogy e nagy feladat megoldásához hozzájáruljon. Azonban a kérdés teljes megoldása, a nagy munka visszaháramlik ránk, itthonmaradottakra, a falu lakóira. Ezeknek igazi munkássága és hazafisága válthatja csak valóra e szent ügyet. A nagy feladat megoldása a vármegyei gazdasági bizottságok, úgy mint a vármegyei gazdasági intézőség és a községi gazdasági bizottságok kezében van. E kérdést csak tervszerűen lehet megoldani, mert ha ez nincsen meg, a bekövetkezendő nagy munkaszükségletek zavarában fog minden összeomlani. A központi intézőbizottságnak kell megadni az irányt, az utasítást a községi gazdasági bizottságoknak s ezekkel az összeköttetést fenntartani, viszont a községi gazdasági bizottságoknak kell hazafiui kötelességtől áthatott s fáradságot nem ismerő munkásságot kifejteni aként, hogy községekben összeírják udvarról-udvarra, kinek hány hold tavaszi vetemény alá eső földje van ? Van-e vetőmagja, ökre vagy lófogata, amellyel földjét munkálja. Végeredményében pontos képünk lesz arról, hány hold föld megmunkálására van szükség. Mennyi vetőmag, emberi és állati munkaerő áll rendelkezésre. Fontos dolog a munka sorrendjének megállapítása is. Természetes és jogos kívánalom az ekefogat tulajdonos földje hogy az legyen elsősorban megmunkálva, azonban itt tekintetbe kell venni, hogy kinek milyen fekvésű a földje. Ha valakinek a földje lapályos vagy víz van rajta, míg a kiszikkadás megtörténik időkímélés szempontjából a szomszéd földjét kell megmunkálni. A kormány fő törekvését elsősorban a kisgazdák földjének megmunkálása képezi, de nem szabad megfeledkezni a nagyobb birtokosok földjeinek megmunkálásáról sem, hiszen a nagyobb birtok az, amely tulajdonképen a közre termel és most midőn a nagyobb birtokos cselédsége, ökre, lóállománya katonai szolgálatot teljesít a községi igavonó erőt ide is számításba kell venni. Ha már most a bizottság minden egyes községben mindezt tervszerűen összeállította és végrehajtotta, szükséges, hogy ha az egyik községben a szántás-vetési munka befejezést nyert, az egyik község munkaereje esetleg a másiknak menjen segíteni. Ennek elrendezése szintén a gazdasági bizottság feladata, amely a szomszéd községek bizottságaival érintkezésbe lépve a felszabadult igaerőt oda irányíthatja, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ezután következik a kézi munkák beosztása. Hiszen ha a hadvezetőség szabadságolja a nélkülözhető katonákat s azok egy szép napon megérkeznek, ha a jközségi gazd. bizottság tervet nem készített, hogy mely munkába álljanak be a szabadságoltak, akkor már beállott a fejetlenség, a tétovázás, a tanakodás. Sőt a szabadságoltak az időt látogatásokkal, beszélgetéssel elvesztegetik s a tizennégy nap úgy elrepül, hogy a célt nem érjük el s a munka részben sem lesz elvégezve. Fontos a munkabérek megállapítása is. Itt ismét a hazafiságra kell