Egri Ujság, 1915. január-június (22. évfolyam, 1-178. szám)
1915-03-17 / 76. szám
2 tC OBJ ü J 8 & 0 Háborús sérelmek. írta: Horváth Béla. Eger, március 16. A világtörténelem igazolása szerint, a maihoz fogható, óriási háború még nem pusztított a földön. Tagadhatatlan, hogy a múltakban is voltak oly nagy arányú háborúk, amelyek az emberiség egy bizonyos részét a megsemmisülés veszélyével fenyegették, de olyan katakliszmaszerű jelenség, a mint a most kavargó világháború, amely a népek milliót egyenesen a létkérdés idegbomlasztó problémájába sodorta volna, — még nem volt. Csak természes, hogy az ilyen világraszóló esemény a különféle háborús sérelmeknek valóságos halmazatét foglalja magában, amelynek egyik fő jelentőségű kérdése a nemzetek közgazdasági életviszonyában jut figyelmet érdemlő kifejezésre. Nincsen szándékunkban e helyen a világháborúban küzdő, összes és érdekelt nemzetnek a közgazdasági élet harcaival részletesebben foglalkozni. Annál kevésbé, mivel erre szerény cikkünknek a kerete szűknek bizonyulna, másfelől pedig mivel a főbenjáró kérdéseknek az érdemleges megbírálására, nálunknál sokkal hivatostabb tényezőket tartunk illetéseknek. Hanem pragmatikus rövidséggel most csak ama lényeges közgazdasági sérelmek orvoslására kívánunk rámutatni, amelyek a háborús idők folyományaként, minálunk is homloktérbe nyomultak. Igaz, hogy a világháború nyomasztó terhei a mi hazánkra is érzékenyen ránehezedtek, de viszont az is igaz, hogy terhek mégse nehezedtek reánk oly elviselhetetlen súllyal, mint például azokra az országokra, amelyeknek testébe az ellenség már alaposan befészkelte magát és a szükségletét annak javaiból iparkodik kielégíteni. A háború mai stádiumában tehát más hadviselő államokkal szemben ez a tényállás okolja meg a mi közgazdasági helyzetünk tűrhetőbb voltát, amely egy olyan agrárállamban, aminő Magyarország, kölcsönös megértéssel és céltudatos hatósági s szociális inttézkedésekkel még világháború viharában is kedvezőbb a mederbe volna terelhető. Mindnyájunk előtt ismeretes ama régi, hagyományos jellemvonás, amely szerint különösen földmiveléssel foglalkozó népünk a közérdekű hatósági intézkedéseket következetes bizalmatlansággal fogadja, sőt — sajnos — azok egyéni érdekéből mellőzését a saját még logikusnak is tartja. A közélelmezés körében ebből a téves felfogásból erednek azok a súlyos sérelmek is, amelyek a gabonakészlet tendenciózus eltitkolásában, az élelmiszerárak, főként a piaci főzelékfélék árainak, a hatósági ármegállapítás ellenére történő, tetszés szerinti meghatározásában, a küszöbön lévő utcai munkák önkényes felemelésében és az általános, mesterséges árhullámzásban nyilvánulnak meg Hasonlóan ismeretes az is, hogy a kormányhatalom háborús időben a törvényekből folyó kivételes intézkedéseket, a szükségrendeleteket, az állam érdekében, mondhatni korlátlanul alkalmazhatja. Gubernare id est providere. Ha tehát a közérdekű intézkedéseket a hatóságok kérlelhetetlen szigorúsággal végrehajtják, bizonyosan elérjük azt, hogy a közélelmezés egész vonalán hasznos és közmegnyugvást keltő eredményeket fogunk majd felmutatni, amelyekre a háború idején a nemzetnek magának is parancsoló szüksége van... Egyideűleg még egy más természetű, de szintén a közgazdasági hatáskörünkbe vágó mozzanatra is szükségesnek tartjuk a közfigyelmet ráirányítani. Érthető okból, mivel ez az új jelenség történetesen, jövendő közgazdasági életviszonyainkat is jelentősen befolyásolná. A Budapesti Hírlap közgazdasági rovatában megjelent panaszos levélben olvassuk ugyanis, hogy nálunk a jelenben „a közélelmezés megvonatói és a nép erkölcsének a megölői galíciai menekültek.“ Akik a maximális árakon felül a jóhiszemű népnek 4—6 koronát is ráígérnek. Hát szerintünk a galíciai menekültek emberbaráti szempontból is — a Monarkia hasonló menekültjeivel egyenrangúaknak tekintendők és velük egyforma elbánásban is részesítendők. Kulturállamban ez a humanitás legelemibb követelménye. Ha azonban hivatalosan mégis megállapíthatnék, hogy az illetők a vendéglátást tényleg oly módon viszonozzák, hogy a saját önös érdekeiket, az ország nagy érdekeinek a rovására károsan érvényesítik, ebben az esetben megint csak hatóságoknak lesz a feladata e visszaéléseket szigorú megtorló intézkedésekkel még csirájokban elfojtani és magának a társadalomnak is akcióba kell lépnie a tekintetben, hogy a hiszékeny népet az ilyen ügyletek szerfölött ártalmas következményeiről meggyőzően kioktassa. Egyébiránt erős a hitünk, hogy a most elsötétült háborús világot a mi javunkra nemsokára az igazság győzelmes verőfénye fogja bearanyozni, amelynek fényénél az időközben felburjánzott mérges gazok is gyökerestől ki fognak irtatni, tisztességgel szerzett és becsülettel megművelt magyar földünkből. Az Egri Újság a legjobb hirdetési orgánum. Hevesvármegye legelterjedtebb nápi lapja. 1915. március 17. A Dardanellák ostroma. Hét ellenséges hajó sérült meg a Dardanelláknál. Konstantinápol, márc. 16. Konstantinápolyból jelentik. Biztos informátorok szerint a Dardanellák bombázásánál az ellenséges flottának hét nagy hajója sérült meg. Megszűnt a Dardanellák bombázása. Konstantinápoly, márc. 16. A Lokalanzeigernek jelentik Konstantinápolyból, hogy az ellenséges flotta beszüntette a Dardanellák bombázását, mivel az örökségek súyos sérüléseket okoztak hajóikon. Harcképtelenné vált egy angol csatahajó és cirkáló. Berlin, március 16. Rotterdamból jelentik. A Jeschale erőd ostroma alkalmával a Dardanellák parti műveihez közeledő angol hajókat a török erődök heves tüzeléssel fogadták. Egy cirkáló és egy csatahajó súlyosan megsérült és harcképtelenné vált. Hét expediciós francia hadtest a Dardanelláknál. Athén, március 16. Az Kölnische Zeitungnak jelentik Athénből, hogy a francia flotta a Dardanelláknál partraszállítandó expedíciós hadtestet akar Algírból vagy Toulonból szállítani. Páncélos autókkal erősítették meg a Dardanellákat. Athén, március 16. Athénból jelentik: A törökök a Dardanellák megerősítésére ágyukkal felszerelt páncélos autósat állítottak fel. A japán kínai konfliktus. Folyik a japán mozgósítás. Milánó, március 16, Tokióból jelentik. A japán hadügyminiszter a tartalék négy hadoldágát s a honvédség összes évfolyamát behívta. Párisi lapjelentések szerint az Unióruk március elseji jegyzékére már megadta Japán a válaszát. Útban vannak a japán csapatok Kína felé. Rotterdam, március 1S. A Daily Telegraphnak jelentik Pekingből, hogy Japán a legnagyobb energiával folytatja a tárgyalásokat, hogy Kínára nyomást gyakoroljon. Egyre több katonát szállít partra, s Kína felé is sok csapat van útban, vagy várja a behajózást. Adományok az I . Egerben elhunyt hősök „Emlékművére“, Eger, március 16. A Vörös Kereszt egri fiókjának pénztárnoka a következő eddig beérkezett adományokról értesit bennünket: Dr. Szmrecsányi Lajos egri csek 200 korona, Puy József ezredes neje 100 korona, dr. Schvarctz Sándor 30 korona, Magyar János tábori lelkész pedig 50 korona az alábbi levél kíséretében: Tekintetes Pénztárnok Ur! Mély tisztelettel idezárva van szerencsém szerény 50 (ötven) korona adományomat!Eger város Kisasszony temetőjében már eddig is 167 eltemetett vitéz hős katonáink emlékmivére oly tiszteletteljes kérésem kapcsán juttatni, hogy csatoltassék ez, a nemes szivű Főpásztorom kegyes adománya és Eger város társadalmának leendő gyűjtéséhez. Az idővel egybegyilt tekintélyes közadakozásból oly impozáns „Emlékmű“ állittassék fel, mely fen nem hirdesse a messze idegen vidékekről városunkba szakadt szegény derék hősök dicső emlékét, kik aegtöbb szenvedést váltották ki e történelmi nagy idők súlyos katasztrófáiból, kiknek emlékét messze idegenben igen sok reményvesztett szülő, szomorú édesanyák, gyászbaborult özvegyek s hátrahagyott zokogó árvák könnyezik. Oly „Emlékműdben örökittessék meg az irántok érzett kegyeletünk, hogy kalap levéve közeledhessék évtizedek, évszázadok múlva is az évenkint gyászünnepély tartására kizarándokló társadalom, iskolai ifjú-