Egri Ujság, 1917. január-június (24. évfolyam, 1-162. szám)

1917-01-14 / 14. szám

1917. január 14. Ez természetesen nagy feladatot ró a városi hatóságra, de nagy megterheltetése lesz a város közön­ségének is. A polgármester különben kedden délelőtt fél 11 órakor rendkívüli köz­gyűlést hívott ösze, amely épen ez­zel a megyei határozattal fog foglal­kozni. A városnál az a hangulat, hogy megfelebbezik a megye hatá­rozatát, bár a felebbezésnek nem lehet sok sikere, mert hiszen a me­­gyegyűlés egyenesen a belügymi­niszter­ utasításaira hozta meg a ha­tározatát. EGRI____U­J­S­A­C Románia hadvezérei. Cottu tábornok öngyilkos­sága — Szackarov, a muk­­űeni győző. — Avarescu Ma­­ckensen tanulótársa volt. — Az egyetlen győzhetetlen román tábornok, Eger, január 13. Bukarest még inkább kávéházi város, mint Budapest. Bratianu jól tudta, miért záratta be a kávéháza­­kat Bukarestben, mikor a románok dolga a harctereken kezdett rosszul menni. Bratianu tudta, hogy minden lesújtó kritika és elégedetlenség a kávéházakból indul ki. Különösen a Capsa diplomatái és stratégái és az Imperiál kávéház politikusai váltak idegesekké, ezért az elégedetlenség forrását be kellett zárni. A Capsá­­ban a neves politikusok gyűltek össze. Goga és Lucaciu az Impe­­riálba jártak. Ott volt az „erdélyiek” törzsasztala. A Capsában tartotta meg előadásait Tace Jonescu. Itt politizáltak felelősség nélkül és itt adták elő a stratégiai terveket. Amíg a románok Erdélyben állottak, a ro­mán hadvezérekben félisteneket lát­tak. Most..., most máskép beszélnek. Cottu, a vezérkar főnöke meghalt. Az argesuli csatában esett el. Azt beszélik, hogy öngyilkosságot köve­tett el, mert a király megtudta,­hogy Cottu áruló. A Capsának egy törzs­vendége azonban jobban tudta: — Cottu azzal rontotta fel a dol­gát, hogy vabanqu ott játszott. Fal­­kenhaynt Targiulnál szándékosan beengedte, mert ekkor két tűz közé akarta kapni Fikenhaynt. Az orse­­vai hadsereg azonban nem volt ké­pes hadműveleteit idejekorán bevé­gezni. Ezért lett öngyilkos Cottu. Egy másik stratéga hozzáfűzte: — De miért nem vált öngyilkossá a targiuli csata előtt? Akkor a dol­gok ma másként állanának. Cottu utódja, Iliescu iránt nem viseltetetnek nagy bizalommal. — Iliescu, — mondta az egyik Turinban végezte Cadorna volt a tanító tanulmányait, mestere. És­­ amilyen a mester olya­n a tanítvány. Amikor Iliesku még hadügymi­niszter volt, nagy embernek tarto­tak. — Cythyrambuszokat zengtek róla. Romániában a háborún sokat kerestek az emberek. A legtöbbet azonban Iliescu kérésre. Éppen azért ebben a korrupti országban őt cso­dálták legjobban. Sacharovról, aki az orosz csa­patok élén ül, nem sokat tudnak a Capsában. — Nagyon későn jött, — mond­ják — csak akkor, amikor a Dob­rudzsában és a Szurdok szorosban minden elveszett. Amikor Romániába érkezett lapok hosszú cikkekben dicsőítették, a rámutattak, hogy az orosz japán háborúban milyen fontos szerepet játszott mint Koropatkin vezérkari­­ főnöke.­­ — — Nos, — mondták erre mások nem nagy művészet volt a mukdeni csatát elveszteni, Galí­ciában Lemberg előtt megállani. Ezt a mi hadvezéreink is meg tud­ják tenni. A nép aztán egyre másra csinálta az élceket Sacharov ro­vására. — Nálunk, mondották a Capsá­ban a hadvezetés is politikához tar­tozik Avarescu a konzervatív párt­hoz tartozott és Maiorescu bukása után Bratianu és a liberálisok el­küldték. A tufrakani vereség után merült fel ismét a neve úgy jelent meg a román közvélemény előtt, mint Raaianid megmentője.­ Az Advertil így ír róla: Avarescu porosz katonai iskolá­ban nevekedett, osztálytársa volt Mackensennek. De most meg­mu­tatta — mondták — hogy többet tud Mackensennél. Erre csakhamar elkövetkezett az első veresége. Avarescu Pitestitől Bukarestig futott onnan tovább. A Capsa humoristái nem jöttek za­varba : — Istenem, éppen most tűnik ki, hogy Mackensen mégis csak jobb tanuló volt ... Ki tehet róla? körülményből következtet a közön­ség arra, hogy a levelek kiszedése nem történik, a levélgyűjtőszekré­­­­nyében jelzett időpontokban. A levelek kiemelésének idejét (8—9, 3—3, 4—5) jelző új órajel­zők megrendeltettek, melyek hasz­nálatba vétele után, a közönség tel­jesen tájékoztatva lesz a levelek ki­emelésének idejéről. Megjegyzem, hogy az órajelzők­­­­nek, a levélgyűjtő szekrényekről való jól való elveszése napirenden van, j j miáltal megtörténik, hogy egyik-­­ másik szekrényen, jelzőtábla nin­­­­csen, de azért ezen szekrényekből is, pontosan emeltetnek ki a levelek. 3 A levélgyűjtő szekré­nyek kiürítése. Napjában háromszor szedik ki a leveleket. Eger, január 13. A napokban a közönség érdeké­ben kis közlemény jelent meg az Egri Újságban az utcai levélgyűjtő szekrények kiürítése dolgában. E közleményünkre kaptuk most Melia Gyula poszfönöktől az alábbi tájé­koztató sorokat. A levélgyűjtő szekrényekbe dobott levelek késedelmes kiemelésére vo­natkozó és folyó hó 5-iki keltű be­cses lapjában megjelent közleményre vonatkozólag tisztelettel hogy a levelek a h bori értesíten, tartama alatt naponként háromszor emeltet­nek ki és pedig regge­l 8—9, dél­után 2—3 és 4—5 óra közötti idő­ben. A levélgyűjtő szekrényekre je­len­eg 8, 2, 4 jelzé­s órajelzők hasz­náltatnak, bár a levelek a fenti idő­ben emeltetnek ki. Lehet, hogy ezen HÍREK.­ Eger, jan. 13. — Rendkívüli közgyűlés. Eger város képviselőtestülete január hó 16-án, kedden délelőtt­ fél 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A rendkí­vüli közgyűlésnek két tárgya van. Az egyik a tanács előterjesztése a a katonai beszállásolásokról, amely kérdéssel lapunk más helyén rész­letesen foglalkozunk, a másik az egri pénzintézetek megállapodása a város gyámpénztári pénzei után fizetendő kamatláb leszállításáról. Amint tud­juk, a pénz most meglehetősen olcsó s a pénzintézetek túl magasnak ta­lálják azt az 5 százalékot, amelyet jelenleg fizettek a náluk elhelyezett városi gyámpénztári pénzek után. Ennélfogva­­ azok a pénzintézetek, amelyeknél városi gyámpénzek van­nak, egyöntetűen bejelentették, hogy ezentúl csak 4 és fél százalékot fi­zetnek kamatul, de ezenkívül fizetik a tőkekamatadót is. — Polgári kocsikat katonai vonatokhoz. Egy az egri kereske­delmi életben közismert agilis sze­mélyiség életre való eszmét pendí­tett meg a célból, hogy az Eger és Budapest között a személyforgalom­ban napirenden levő „óriási torlódás csökkenthető legyen és hogy azok, akiknek sürgős elintézni valójuk van a fővárosban, azt egy nap leforgása alatt elvégezhessék Az indítvány az volna, hogy a Füzesabonyból reg­gel 7 óra 30 perckor és Budapest­ről 5 óra után induló katonai futár­vonatokhoz csatoltatna az üzletveze­tőség pár polgári személyszállító kocsit. Ez némileg spórolná az Eger és Budapest között e maradt reggeli , illetve délutáni személyvonatot. Az indítvány mindenesetre jelentékenyen érdekébe vág az utazó közönségnek, azért igen helyes volna, ha a köz­igazgatási bizottság is foglalkoznék ezzel a kérdéssel s ilyen értelemben felírna a kereskedelmi kormányhoz. — Hirdetmény: Kereskedelem­ügyi miniszter engedélyével a ma­gyar kir. államvasutak a háború tartama alatt forg­ami dijnok nö­­ven­dékfil­m 18 ik életévüket még be nem töltött érettségi vizsgát tett ifjakat is alkalmaznak. Ily ifjak fo­lyamodványaikat, születési és érett­ségi bizonyítvánnyal felszerelve magyar királyi államvasutak igazga­a­tóságánál (Budapest, Andrássy­ ut 74. adhatják be ) Az alkalmasnak talált folyamodókat 18-ik életévük betöl­téséig illetőleg a szakvizsgák letéte­léig kizárólag tanulás­­ és kiképzés céljából fogják alkalmaztatni és le­hetőleg eddigi lakhelyükön levő ál­lomásokon azonnal beosztani, hogy továbbra is szülői ellátás alatt ma­radhassanak. 18-ik életévük betöl­tésével rendszeres vasúti alkalma­zottakká, forgalmi díjnokokká válnak. — Dupla fizetés a városi tiszt­viselőknek. Több törvényhatóság­­nál kimondta a közgyűlés, hogy tisztviselőinek a király megkoroná­zásának emlékére egyhavi fizetésüket koronázási jutalom ro­mén kiutalják, vagyis dupla fizetést adnak. Ceglé­den a koronázási dupla fizetést már ki is utalta a tanács s azt a tisztvi­selők már föl is vették. Most olvas­suk, hogy Pécsett is indítványozták, hogy Pécs város fenhatósága alá tartozó összes tisztviselők, tanerők, altiszti és szolgai gátlásban levő va­lamennyi alkalmazottaiknak egyhavi fizetésüket koronázási jutalom címén a közgyűlés utalja ki, illetve ennek kifizetésére a város tanácsát utasítja. Amennyiben ez bármely okból vég­rehajtható nem volna, 1917 február 1-én esedékes havi fizetésük, illetve napidíjuk minden hivatalos levonás­tól mentesítve fizettessék ki. — Szenzációs találmány a bű­nügyi nyomozások terén az a fel­fedezés, mely szerint a meggyilkolt szemének fényérzékeny recehártyá­ján megrögződik a gyilkos képe­ Könnyen megérthető ezen első pil­lanatban csodásnak feltűnő jelenség, ha meggondoljuk, hogy a megtá­madott egyén kétségbeesett véde­kezésében kimeresztett szemekkel tekint támadójára s miközben meg­szűnik élni, az utolsó fénybenyomás képe maradandó nyomot hagy a megüresedő szem rendkívül érzé­keny hártyáján. Ez szolgál a nyo­mozás alapjául és bizonyitékul a Beszélő szemek című Nordisk bűnügyi regényben, mely az Uránia Színház mai műsorának vezető­­száma. YES-SZIPPAN Ára 3 korona. Leg*8tót«tes«t>b és tegkel!«az«>öp Satu pipere szappan, mely minden tóE tarttetis a oélkiliSzbetet­en.­­ VES PUder 1, 3, 5 korona doboconIdőt. YES KRÉM 3 korona tégelyenkint. Mindenütt kaphatót Magyarország? főraktár: Erényi Béli km iwm ® Bud.­.oíwt, Károly-kdrm 5 szám 42 Egri Újság m­inden lap elárusítónál és dohánytól* «sehen kat»foi#to 42 Egri Újság tudósítás r ® c«*tmail és érdekesek

Next