Egri Vörös Ujság - Egri Munkás - Egri Népujság, 1919. július-december (26. évfolyam, 149-160. szám - 1. évfolyam, 2-10. szám - 1-26. évfolyam, 1-119. szám)

1919-09-12 / 29. szám

XXVI. évfolyam 29. szám-Censurat: Capitan Ä. Orosz.Eger 1919. szeptember 12. Péntek: 9­9 P­OLITIKAI NAPILAP. Előfizetési díjak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Egy szám ára 30 fillér. Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Szerkesztőség: Eger, Líceum. Telefon­szám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Legújabb hírek» __ Tolna vármegye kormánybiztosává a kormány kadicsfalvi Török Miklóst, az »Alkotmány« szerkesztőjét, nevezte ki. __ Észak-Franciaországban a háború által elpusztított házak száma, mint­egy háromszázezer. Fölépítésükre legább tizenhat-husz év szükséges. __ Londoni jelentés szerint a délszláv kormány elhatározta az osztrák békeszerződés aláírását. __ A szövetségesek legfőbb tanácsa föltétlenül ragaszkodik a német alkot­mány módosításához. — A nemzetközi szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette, hogy a Was­hingtonban összehívandó munkáskongresszuson kívánatosnak tartja a németek részvételét, hogy a többi nemzet képviselőivel ők is együtt dolgozhassanak a közös nagy cél, a jövő békéjének érdekében, mely a népek kölcsönös bizalma nélkül elképzelhetetlen. __ A budapesti tudományegyetem autonóm jogainál fogva, minden intézke­dést, mely 1918. október 31. óta az intézet kebelében végbement, semmisnek nyil­vánított. — A miniszterelnököt a Dunántúl határtalan lelkesedéssel fogadták és a legmesszebbmenő támogatásról biztosították. — Belgrád és Szófia között helyreállt a vasúti forgalom. — Olaszországban elfogadták a nők választójogát. __ Schulek Frigyes, a budapesti Mátyás-templom újjáépítője és a Halász­bástya építője, meghalt. — A pénzügyminiszter felszólította Garamit annak a banknak megne­vezésére, melybe a Kun kormánytól kapott 100 ezer koronát állítólag helyezte. — Rom­a Zalamária a Dnyeszteren túl nem tervez offenzivát, egyében gyenge földrengés volt. __ A párisi haditaná­cs a német alkotmány módosítására vonatkozóan kapott válaszra adandó jegyzéket és a Dunamenti államok nemzetiségi kisebb­ségeinek érdekében hozandó határozatokat tárgyalja. __ A szövetségesek Isztriát és Lissát Olaszországnak adják, míg Fiume területeivel szabad kikötő, Dalmácia délszláv terület, Zára pedig autonóm város lesz. _ A moszkvai állambankból egy rablóbanda másfélmillió rubelt rabolt­­ el. __ Wilson kijelentette, hogy a békeszerződést rövidesen ratifikálják. — Az amerikai szenátusban bejelentették a békeszerződést, melyet hétfőn kezd tárgyalni a bizottság. — Clemenceau amerikai előadóútra készül. __ Az oroszok Kronstadtból, Kosznojadowkából és Oranienburgból elszállít­ják a lakosságot az antant offenzivája miatt. — Kolcsak ismét megverte a vöröseket és sok foglyot ejtett. — __ Orosz távirat szerint Litvánia kiürítése zavartalanul folyik. Olaszország csak igen kevés nyersanyagot és hitelt kapott a szövetsé­gesektől. — Olasz szocialisták nem akarják a kommunizmust. A drágaság ellen, rajta.Akinek a foga fáj, tartsa a nyelvét Senki sem mondhatja, hogy a mai embereknek nem fájdalmas ez a mai drá­gaság , de azt sem lehet mondani, hogy nem beszélnek róla. Sőt! Ez egyik leg­­szokottabb beszéd­tárgy. Mindenki azt szeretné, hogy segítsünk rajta valamiképen. Az árvizsgáló bizott­ság igazán dicséretremél­tó szorgalommal működik. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a drágaság teljes megszüntetése meg­haladja bármily hatóságnak erejét. Nincs oly hatóság, amely — a pénzviszonyok gyökeres rendezése előtt — rendeletekkel meg tudná szüntetni a drágaságot. Jöjjünk tisztába azzal, hogy az árak mai magasságának egyedül az az oka, hogy a háborús életviszonyok kizökken­tettek bennünket a gazdasági élet rendes kerékvágásából. Rendes viszonyok közt mindennek az árát a kereslet és kínálat kölcsönös egymásra hatása szabályozza. Ha sok az áru és kevesebb a vevő, a ter­melő, vagy a kereskedő csak úgy tud biz­tos vevőket szerezni, ha egy-két fillérrel olcsóbban adja azt, mint versenytársa. Ez a lefelé licitálás megy mindaddig, amíg a kereskedő és termelő, — csak hogy áruján túladni tudjon — az árakat an­­­nyira leszállította, hogy a tényleges ter­melési költségeken felül már csak egy igen csekély hasznot tud a maga számára biztosítani. Ellenben ha az áru kevés, a vevő pe­dig sok, akkor a licitáció fölfelé történik, mert az egyik vevő ráígér a másikra, csak hogy a kevés áruból, — ha mindjárt drá­gán is, — kaphasson valamit. Ez a kereslet és kínálat örök törvé­nyének rövid foglalatja. A zavartalan fo­gyasztás és termelés idején nincs az a hi­vatalos hatalom, amely ennek a két moz­gató erőnek egymásra hatását korlátozni tudná. A háború idején azonban romba dőlt a normális termelés. Ezzel kiesett a ke­reslet és kínálat szabályozó játéka alól a szolid alap. A háború rengeteg embert vont el a termeléstől. Mérhetetlen anyag pusztuit el megfelelő pótlás nélkül. A fo­gyasztás ellenben növekedett, mert a sok milliónyi katonát minden állam kénytelen volt bőven táplálni, fölszerelni és ruházni anélkül, hogy ez a sok milliónyi katona­ság ennek ellenében termelő munkát vég­zett volna. Az egész vonalon beállott a hiány a nyers­anyagokban, a munkaerő­ben, tehát a termelésben is. Vagyis: a kí­nálat úgy a nyersanyagban, mint a kész­áruban, valamint a munkaerőben is úgy­szólván teljesen megszűnt. Világos tehát, hogy úgy az árunak, mint a munkaerő­nek roppantul meg kellett drágulnia. A­­mily mértékben csökkent a kínálat, ugyan­azon, sőt még nagyobb arányban nőtt a kereslet, mert az áruhiányt látva, mindenki igyekezett, ha még olyan drágán is, szük­ségleteit biztosítani, így a drágaság ellen, legalább egye­lőre, nincs más orvosság, mint a türelem és reménykedés. Mészöly őrnagy meggyilkolása. Mindenki emlékszik még a daliás ka­tonatisztre, Mészöly Géza őrnagyra, aki a novemberi forradalom után szervezte vá­rosunkban a nemzetőrséget. Nagy hálára kötelezte evvel Eger lakosságát, mert

Next