Egri Vörös Ujság - Egri Munkás - Egri Népujság, 1919. július-december (26. évfolyam, 149-160. szám - 1. évfolyam, 2-10. szám - 1-26. évfolyam, 1-119. szám)
1919-09-12 / 29. szám
XXVI. évfolyam 29. szám-Censurat: Capitan Ä. Orosz.Eger 1919. szeptember 12. Péntek: 99 POLITIKAI NAPILAP. Előfizetési díjak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K. — Egy szám ára 30 fillér. Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Szerkesztőség: Eger, Líceum. Telefonszám 11. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Legújabb hírek» __ Tolna vármegye kormánybiztosává a kormány kadicsfalvi Török Miklóst, az »Alkotmány« szerkesztőjét, nevezte ki. __ Észak-Franciaországban a háború által elpusztított házak száma, mintegy háromszázezer. Fölépítésükre legább tizenhat-husz év szükséges. __ Londoni jelentés szerint a délszláv kormány elhatározta az osztrák békeszerződés aláírását. __ A szövetségesek legfőbb tanácsa föltétlenül ragaszkodik a német alkotmány módosításához. — A nemzetközi szakszervezeti szövetség elnöke kijelentette, hogy a Washingtonban összehívandó munkáskongresszuson kívánatosnak tartja a németek részvételét, hogy a többi nemzet képviselőivel ők is együtt dolgozhassanak a közös nagy cél, a jövő békéjének érdekében, mely a népek kölcsönös bizalma nélkül elképzelhetetlen. __ A budapesti tudományegyetem autonóm jogainál fogva, minden intézkedést, mely 1918. október 31. óta az intézet kebelében végbement, semmisnek nyilvánított. — A miniszterelnököt a Dunántúl határtalan lelkesedéssel fogadták és a legmesszebbmenő támogatásról biztosították. — Belgrád és Szófia között helyreállt a vasúti forgalom. — Olaszországban elfogadták a nők választójogát. __ Schulek Frigyes, a budapesti Mátyás-templom újjáépítője és a Halászbástya építője, meghalt. — A pénzügyminiszter felszólította Garamit annak a banknak megnevezésére, melybe a Kun kormánytól kapott 100 ezer koronát állítólag helyezte. — Roma Zalamária a Dnyeszteren túl nem tervez offenzivát, egyében gyenge földrengés volt. __ A párisi haditanács a német alkotmány módosítására vonatkozóan kapott válaszra adandó jegyzéket és a Dunamenti államok nemzetiségi kisebbségeinek érdekében hozandó határozatokat tárgyalja. __ A szövetségesek Isztriát és Lissát Olaszországnak adják, míg Fiume területeivel szabad kikötő, Dalmácia délszláv terület, Zára pedig autonóm város lesz. _ A moszkvai állambankból egy rablóbanda másfélmillió rubelt rabolt el. __ Wilson kijelentette, hogy a békeszerződést rövidesen ratifikálják. — Az amerikai szenátusban bejelentették a békeszerződést, melyet hétfőn kezd tárgyalni a bizottság. — Clemenceau amerikai előadóútra készül. __ Az oroszok Kronstadtból, Kosznojadowkából és Oranienburgból elszállítják a lakosságot az antant offenzivája miatt. — Kolcsak ismét megverte a vöröseket és sok foglyot ejtett. — __ Orosz távirat szerint Litvánia kiürítése zavartalanul folyik. Olaszország csak igen kevés nyersanyagot és hitelt kapott a szövetségesektől. — Olasz szocialisták nem akarják a kommunizmust. A drágaság ellen, rajta.Akinek a foga fáj, tartsa a nyelvét Senki sem mondhatja, hogy a mai embereknek nem fájdalmas ez a mai drágaság , de azt sem lehet mondani, hogy nem beszélnek róla. Sőt! Ez egyik legszokottabb beszédtárgy. Mindenki azt szeretné, hogy segítsünk rajta valamiképen. Az árvizsgáló bizottság igazán dicséretreméltó szorgalommal működik. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a drágaság teljes megszüntetése meghaladja bármily hatóságnak erejét. Nincs oly hatóság, amely — a pénzviszonyok gyökeres rendezése előtt — rendeletekkel meg tudná szüntetni a drágaságot. Jöjjünk tisztába azzal, hogy az árak mai magasságának egyedül az az oka, hogy a háborús életviszonyok kizökkentettek bennünket a gazdasági élet rendes kerékvágásából. Rendes viszonyok közt mindennek az árát a kereslet és kínálat kölcsönös egymásra hatása szabályozza. Ha sok az áru és kevesebb a vevő, a termelő, vagy a kereskedő csak úgy tud biztos vevőket szerezni, ha egy-két fillérrel olcsóbban adja azt, mint versenytársa. Ez a lefelé licitálás megy mindaddig, amíg a kereskedő és termelő, — csak hogy áruján túladni tudjon — az árakat annyira leszállította, hogy a tényleges termelési költségeken felül már csak egy igen csekély hasznot tud a maga számára biztosítani. Ellenben ha az áru kevés, a vevő pedig sok, akkor a licitáció fölfelé történik, mert az egyik vevő ráígér a másikra, csak hogy a kevés áruból, — ha mindjárt drágán is, — kaphasson valamit. Ez a kereslet és kínálat örök törvényének rövid foglalatja. A zavartalan fogyasztás és termelés idején nincs az a hivatalos hatalom, amely ennek a két mozgató erőnek egymásra hatását korlátozni tudná. A háború idején azonban romba dőlt a normális termelés. Ezzel kiesett a kereslet és kínálat szabályozó játéka alól a szolid alap. A háború rengeteg embert vont el a termeléstől. Mérhetetlen anyag pusztuit el megfelelő pótlás nélkül. A fogyasztás ellenben növekedett, mert a sok milliónyi katonát minden állam kénytelen volt bőven táplálni, fölszerelni és ruházni anélkül, hogy ez a sok milliónyi katonaság ennek ellenében termelő munkát végzett volna. Az egész vonalon beállott a hiány a nyersanyagokban, a munkaerőben, tehát a termelésben is. Vagyis: a kínálat úgy a nyersanyagban, mint a készáruban, valamint a munkaerőben is úgyszólván teljesen megszűnt. Világos tehát, hogy úgy az árunak, mint a munkaerőnek roppantul meg kellett drágulnia. Amily mértékben csökkent a kínálat, ugyanazon, sőt még nagyobb arányban nőtt a kereslet, mert az áruhiányt látva, mindenki igyekezett, ha még olyan drágán is, szükségleteit biztosítani, így a drágaság ellen, legalább egyelőre, nincs más orvosság, mint a türelem és reménykedés. Mészöly őrnagy meggyilkolása. Mindenki emlékszik még a daliás katonatisztre, Mészöly Géza őrnagyra, aki a novemberi forradalom után szervezte városunkban a nemzetőrséget. Nagy hálára kötelezte evvel Eger lakosságát, mert