Egri Vörös Ujság - Egri Munkás - Egri Népujság, 1919. július-december (26. évfolyam, 149-160. szám - 1. évfolyam, 2-10. szám - 1-26. évfolyam, 1-119. szám)

1919-10-10 / 53. szám

XXVI. évfolyam 53. szám.Censurat : Sit. T. Gherman. Eger 1919. október 10. Péntek. 9 Előfizetési díjak: Egész évre 80 K. — Fél évre 40 K.­­ Negyed évre 20 K. — Egy hóra 8 K. — Egy szám ára 30 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. Legújabb hírek. (Budapest). Andrássy Gyula gr. a fővárosba érkezett. (Budapes). Andrássy Gyula gróf egy nyilatkozatában helyeslését jut­tatta kifejezésre a pártok blokkokba tömörülése fölött, egyrészt mivel — szerinte — a mostani pártok túlzók, másrészt pedig, mivel szükségesnek tartja, hogy a mos­tani nehéz időkben az összes hazafias és polgári pártok összefogjanak. A mai poli­tika feladata Andrássy szerint az, hogy azokat a férfiakat, akik most hatalmon vannak ,tanác­csal és befolyással jó útra tereljük, s ne a hatalomért küzködjünk, hanem iparkodjunk összeműködni.« A zsidókérdésről azt jegyezte meg, hogy erről majd a nemzetgyűlésnek lesz joga dönteni. (Budapest) Cserny József terrorista vezér súlyos tüdőgyulladást kapott. Rabkórházba szállították. (Budapest). Az igazságügyminiszter a Bécsbe menekült népbiztosok kia­dása ügyében, felküldte­ Bécsbe egy terrorista vallomását, mely szerint Lukács György a májusi ellenforadalomban egy embert agyonlövetett. Ellene most gyilkosságra való felbujtás miatt indult meg az eljárás. (Budapest). A szénhiány enyhítése módozatainak megbeszélésére tegnap Budapestre érkezett Causey, amerikai ezredes. Az első értekezlet már meg is volt s Causey azon kijelentette, hogy az európai szénbizottság szívesen áll Magyarország rendelkezésére, de elvárja, hogy Magyarország, csak annyiban kérje a külföldi bányák támogatását, amennyiben a belföldi bányák termése kevés volna a szén­szükségletek fedezésére. Nézete szerint a mezőgazdasági és ipari szükségleteink fedezésére elég a saját széntermésünk s csak a gáztermeléshez, szobafűtéshez és hajók, meg mozdonyok fűtéséhez van szükségünk külföldi szénre. (Budapest). A fúzióra vonatkozó tárgyalások újra megindultak, de most már csak a Lovászy Párt, a Polgári Párt és a volt Munkapárt fúziójáról van szó. (Budapest). Stromfeld Aurél vezérkari ezredest, a volt vörös hadsereg vezérkari főnökét hatalommal való visszaélés és megvesztegetés miatt vonták felelős­ségre. Idáig semmi bűncselekmény rá nem bizonyult, valószínűleg nem is fog s így rövidesen szabadon bocsájtják. (Budapest): Almássy Denis grófnő, aki tanúja volt Tisza megölésének, Budapestre jön a bűnügyben tanúvallomást tenni. (Bécs) Gráczi lapok szerint az antant legközelebb bizottságot küld Magyar­­országba a nyugati részek Ausztriához való csatolásának megszervezése ügyében. (Bdapest). A kormány Rubinek földművelésügyi minisztert megbízta egy javaslat kidolgozásával, mely az ingatlan forgalmat szabályozza. E javaslat szerint a hitbizományi, egyházi és egyéb nagybirtokokból és községi birtokokból kisbirtokok lennének létesítendők. (Budapest): A polgári párt és a függetlenségi és 48-as párt kikül­döttei egy oly kormány alakításáról tárgyaltak, melyben minden komoly árnyalat, egyesülve venné át a hatalmat. (Budapest). Temple Rezső közélelmezési államtitkár Belgrádba utazott, hogy a délszlávokkal Magyarország élelmiszerekkel való ellátásáról tárgyaljon. Jugo­szlávia a tárgyalás eredményeképen a legrövidebb időn belül 36,0 millió korona értékű különböző élelmiszert és gabonát hajlandó szállítani Magyarországba, négy zázaléka volt már 1910-ben is zsidó kézen. A liberalizmus eredményeképen a zsidó kapitalizmus és a zsidó plutokrácia kezére került a magyar pénztőkének kétharmad része. Csupán három budapesti nagy bank többet s­ovott magához ebből az ingó tőkéből, mint az ország összes pénz­intézetei együttvéve. A magyar pénzva­­gyon így jutott egy idegen politikai, gaz­dasági és kulturális uralom, egy idegen, hóditó faj imperialisztikus törekvéseinek szolgálatába — a liberalismus jóvoltából. A liberalizmus tettte, hogy a tudo­mányegyetem jogi karán 1912—13. évben katolikus hallgató volt 3345, görögkeleti 183, református 705, lutheránus 430, unitá­rius 50, izr. pedig 1911. Az orvosi pályára készülők között a katolikusok száma illő, a görögkeletieké 251, a reformátusoké 382, az unitáriusoké 16, az izraelitáké pedig 2231 volt. A női hallgatók száma a két félévben 638-at tett ki. Ezek közül római kat. volt 253, görögkatolikus 2, görögke­leti 12, református 59, evangélikus 32, uni­tárius 6, izr. pedig 270. Míg az ország leg­nagyobb felekezetéből 1248 orvos és 1453 ügyvéd van az országban, addig a zsidók közül 2321 orvos és 1538 ügyvéd .... A liberalizmus teszi, hogy 1910-ben csak végrehajtás folytán 15,6*15 magyar birtok cserélt gazdát az országban, míg Nagy-Németországban — ahol pedig ez a birtokcsere az uralkodó fajhoz tartozók között folyik le, — ugyanezen idő alatt csak 2134 esetben dobálták el a régi gazda alól a földet. A liberalizmus eredményeképpen a magyar értelmiségi foglalkozások terén immár hatvan százalék a zsidók arány­száma s a magyar intelligencia ifjú nem­zedékei a proletariátus koldusbotját vehe­tik kezükbe saját hazájukban. A liberalizmus tette, hogy Galíciából akadálytalanul özönlenek hozzánk a zsi­dóság nacionalista öntudattól áthatott nagy tömegei, miközben a magyar paraszt­ság egyre nagyobb arányokban kénytelen a tengeren túlra vándorolni, ha éhen halni nem akar. A liberalizmus tette, hogy 1890-ben 725,222 zsidóból 5,120 volt katona, 1900- ban pedig 846,257 zsidóból csak 5,124. A 10 év alatti 121,022-es szaporodásból tehát 4, mind négy katona került ki. Viszont 1910-ben, mikor a zsidóság száma már 928,621 volt, ebből mindössze 3,837 volt a katona, 1890-el szemben tehát 203,399 a zsidóság szaporodása s ennek dacára 1283-mal kevesebb volt közülük a katona. A liberalizmus készítette elő és tette lehetővé, hogy a Károlyi-féle forradalom­ban a zsidó értelmiség, a kommunista rémuralomban pedig a zsidó csőcselék ragadja magához a korlátlan politikai, gazdasági és kulturális uralmat az ország felett s üldözött vaddá tegye a keresztény magyarságot saját hazájában. A liberalizmusból azonban, úgy látszik, még mindig nem volt elég. Már ismét alakulóban a liberalizmus tovább fejlesz­tésére a «liberális blokk» a «reakcióval és klerikalizmus»-sal szemben. Hogy Vázsonyi Vilmosnak, Krausz Simonoknak, Sándor Páléknak és Buchingeréknek még nem elég, azt értjük. Hogy Hegedűs Lorántnak­, „Liberalizmus“! Eger, 1919. okt. 9. Ez a szó volt uralkodó jelszava, ve­zető csillaga Magyarország politikai köz­életének, szellemi, gazdasági és társadalmi életének az elmúlt félszáz év alatt. Libera­lizmust kiáltott a sajtó, liberalizmust hir­dettek a politikai pártok, liberalizmust kö­veteltek közgazdasági kapacitásaink és intézményeink, liberalizmust leheltek tör­vénykönyveink, liberalizmust reklamáltak társadalmi mozgalmaink, a liberalizmus volt a változhatatlan­, örök, elévülhetetlen kormányprogramra, a liberalizmus emelt és sújtott, a liberalizmuson kívül nem volt számodra hely a Kárpátoktól az Adriáig. A liberalizmus eredményeképen negy­ven év alatt a magyar földvagyon huszonöt százaléka a zsidóság kezére került. A kö­zép- és nagybirtokból a zsidóság tulajdo­nában volt már 1910-ben 2 millió száztizen­hatezer hold föld, bérletben pedig 2 millió hétszáztizenötezer katasztrális hold; ös­­­szesen tehát a zsidóság kezére jutott 4 millió nyolcszázharmincegyezer katasztrá­lis hold föld, ide nem számítva a száz holdnál kisebb birtokokat, amelyekből olyan színtiszta magyar vármegyékben is, mint Szabolcs­ és Hajdú megye, hatvan­

Next