Egri Vörös Ujság - Egri Munkás - Egri Népujság, 1919. július-december (26. évfolyam, 149-160. szám - 1. évfolyam, 2-10. szám - 1-26. évfolyam, 1-119. szám)

1919-12-03 / 98. szám

Előfizetési árjftk : in 120 K. — Fél évre W R. - K «»s«-d évre 30 *t. — Egy hóra 10 K. — Égi szám ára vj fillér. POLITIKAI KA­P 1 L . Felelés, szerkesztő: Barsy Károly ár. Szerkesztőség: Eger, Líceum. KiadóhivEtal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. Kommunista termelésből fakad a jólét. I. Magyarországon : Ezt hirdették a kommunista plakátok és agitátorok, de minden inkább fakadt a szociális termelésből, mint jólét. A sze­cializált üzemekben hallatlanul meglazult a fegyelem, ami arra vezethető vissza, hogy a termelőbiztosoknak nem volt te­kintélyük és hogy a bizalmi rendszer nem volt életképes. Ennek következtében a ter­melésben mindenütt nagy visszaesés követ­kezett be, úgy hogy a produkált termékek árai egyáltalában nem állottak arányban a termelés költségeivel. Egy villanykörte pl., amelyet 7 és fél koronával hoztak forgalomba. 110 koronába került. A vas hatos, a 20 filléres kiverése 65 fillérbe került. De még mulatságosabb, hogy egy 35 filléres ajánlott levél kihordása 2 és fél koronába került a postának, a 20 f-es postabélyeg előállítása pedig 90 fillérbe. A szociális termelés csődjét ezek az ada­­tok is igazolják. A szédítő fizetési felté­telek miatt, a legtöbb gyár néhány hét alatt nemcsak hogy fölélte vagyonát, de ijesztő módon eladósodott, így a Lipták­­gyár, amely márciusban még erősen aktív volt, 95 milliós tartozással fejezte be a­­«szociális termelést» a diktatúra bukásakor. Ilyen viszonyok közepette a termelés csak­nem minden ágazatban nagy százalékkal csökkent. A szovjet kormány félhivatalosa, a «Szociális Termelés» egyik számában maga is beismerte a munkateljesítmény és a termelés aggasztó mértékű csökkenését. A szovjetüléseken pedig Varga Jenő és Hevesy Gyula siránkoztak folytonosan a szociális termelés kudarca miatt, de szavuk pusztában hangzott el, a termelés mind­jobban összezsugorodott. A szocializált­­ üzemekre persze százmilliókat fizettek rá. A legtöbb üzem deficites volt. Aktívak csupán a mozik, fürdők, színházak, bü­ffék,­­ hotelek voltak. De az utóbbi időben már a szállodákra is ráfizettek, mert am­ikor a személyzet megtudta, hogy a szállodák jól jövedelmeztek, rögtön fizetésemelést kértek. Így festett a termelés komédiája a valóságban. 1L Oroszországban : láz a jelszó valóra vált az orosz szovjetköztársaságban is. Mégis igaza le­tt Marxnak. Oroszországban — egy moszkvai­­ levél szerint — már nem sokára 30000 rubel fizetése lesz havonkint mindenki­nek, de akkorra már 3000 rubel lesz egy kilo vaj ára. A mostani árak a követ­kezők: 1 kilo liszt 80—125 rubel, 1 kilo vaj 750 R, 1 kilo kenyér 88—100 R, 1 kilo burgonya 83— 88 R, 1 kilo hús 212—300 R, 1 kilo dohány 3500­­ R, 1 ceruza 3 R, 1 rubel a háború előtt 2 korona 50 fillért ért. Most a havi fizetés 1200—4800 rubel között van. Ugy­e mi­lyen boldog ország, ahol ily nagy fizetést adnak ? ! Legjobb esetben egy kilo dohányt lehet belőle venni, vagy 10 kilo húst, vagy 3—4 kilo vaj telik ki belőle. Tes­sék csak visszakivánni­­ Kun Béláékat, hogy több fizetést és nagyobb drágasá­got csináljanak. N­agyatádi és Májer. Heves megyében a keresztény polk­­­ti­ka egységességét ez a két név töri meg.­­ Szomorú politikai szereplésüket a Károlyi­­- kormány idején megismertük Csak azon csodálkozik az ember, hogy a kisgazdák egy része az, ellenük elhangzott és álta­luk meg nem cáfolt vádak ellenére ezt mondhatnék fanatikusan kitart mellettük. Most. legutóbbi szereplésükről szó­lünk. Nagyatádi Szabó István és Májer János egyik elmúlt­­ vasárnapon­­ Kálban népgyűlést tartott, melyen körülbelül 1­500 ember vett részt, nem pedig, miként az igazmondásáról hirer .Az Bet* irta: 8000 ember. Lódítani szokás . . . A gyűlésen nem cáfolták Májerék a vádakat. Ezt­ nem is tudják, érdemesnek tartjuk azonban feljegyezni Májernek képtelen kijelentését, mely szerint: «A vörös szocializmus és a keresz­tény szocia­­lizm­us között csak világnézeti különbség van, különben egy és ugyanaz Az egyik zsidó kommunizmust akar, a másik ke­re­stény kmnxáu­izntur.l*. Aki ilyet képes hazudni, mint Májer János, az nem­ jóhiszemű ember, miként már régóta erős kétségeink vannak Májer jóhiszem­űsége iránt. Ezután Nagyatádi Szabó István szó­nokolt. A vádakra csak az volt a válasza: «Ki az ördög gondolta, hogy a Károlyi korén,Any mit akar». Gyönyörfi védekezés Különben Nagyatádi beszédje alatt csak magát, dicsérte Elmondotta, hogy a­­ kormányban vannak todódntt gonoszte­vők, akik őt a miniszterségből kiszorí­tot­ták . A keresztény kormányt >generál [UNK] marhák« névvel illette, ami persze nagyon tetszett az ösesepeeditetl jer­r­ok­orokinak. Azért mondottuk el mindezt, hogy rámutassunk arra a perfidiára, mely­­ jel­lemzi ezt a két, magát politikusnak tartó köpenyforgatót. Egy héttel a káli gyűlés után Nagy­atádi Szabó és Májer János az antant pa­rancsából tártát, illetve államtitkárságot szereztek a generálmarhának nevezett ke­resztény korm­ány­ban. F. hó 21-én, pénteken e sorok írója látta Nagyatádit Mayert, Persián Ádámot és Kovács J. István hitehagyott katholikus papot a minisztertársaival egyetemben «generálmarhának« nevezett Haller István miniszter előszobájában . . Jó együtt ülni még «generál marhákkal« is a kormányban. Még akkor is, ha idegen államok paran­csolják Lám, lám, így vezetik félre a falut.­ A kijózanodás azonban megkezdődött K. K. J. H­ÍREK. Eger, 1919. dec. 1. Képviselő jelölés. A Kei­em­tény Nemzeti Egyesülés pártjának választmánya csütörtök dél­után 5 órakor a Katholikus Legény­­egyesület nagytermében (mecset mellett) fontos gyűjtést tart, melynek tárgya: a képviselőjelölés. — (Világitás lesz.) Az összes választmányi tagok fel­tétlen megjelenését kéri a PJÍRTVEZETŐSÉG. A villany­világítás kérdésében semmi megnyugtatást nem kaptunk. Sőt a veze­tőségtől nyert információnk alapján kö­zölhetjük, hogy egyelőre nincs kilátás az olajra, vagyis sötétben maradunk. Szo­­morú kötelességet teljesítünk, midőn ezt közöljük s ismét a hatóságokra apellá­lunk Segítséget kérünk, dejgyorsan! Hert fogytán a közönség türelme! Keresztény szervezkedés. Elmúlt vasárnap a Kér. Nemzeti Egyesülés (Kér. Szót. Gazd. Párt) Besenyőtelken és Dér­én úridon tartott népgyülést, hol dr. Óriás Nándor jogtanár beszélt Verpeléten dr. Kálnoky Viktor ügyvéd és Kóródi Katona János szolgabíró, párttitkár voltak. Itt Májer János elvadított párthívei javarészt éretlen suhancok a kommunista időkhöz hasonló terrorjal igyekeztek a gyülé­s megtartását lehetetlenné tenni. Májerék az osztálygyűlöletet dobták oda kortes esz­közül s ez a gyűlölet főkolomposaik közt valósággal tombol Amennyire a politikai hangulatot ismerjük, dacára annak, hogy Májerék a napokban összepaktáltak a Rubinek-párttal, melyet ők eddig a leg­inkább ócsároltak, mégis Májer ellen ép sdapway korteseszközeik miatt tovább

Next