Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-07-02 / 149. szám

XXVII. évfolyam 149. szám. Előfizetési dijak postai szállítással! Egész évre 200 B. — Fél évre 100 K, n­egyed évre 50 ív. — Egy hóra 18 K. Egy szám ára 60 fillér.­­I POLITIK­AI NAPIJLA­Ban Felelős szerkesztő:Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Egrar, Líceum. Kiadóhivatal: LiceiSrtii nyoradu, Telefon­szám ii. Az önkéntes munka. Magyarország a kényszermunka hazája volt eddig. Hivatalokban, műhelyben, gyárban, jelszó volt, csak annyit dolgozni, amennyit épen muszáj ! A jövő Magyarország közgazdasági, kultu­rális, politikai tevékenységét új alapokra kell fek­tetnünk. Az egyén tevékenységét át kell hatnia annak a tudatnak, hogy amit tesz, azt nemcsak önmagának teszi, nemcsak exisztenciájáért küzd, hanem anyagi és szellemi produkciójával harmo­nikusan beilleszkedik a társadalom össztevékeny­­ségébe, nemes versenyre kelvén polgártársaival. Minél többet és minél jobban ! A német munkásság kötelezte magát, hogy mindennap egy órai munkáját felajánlja a haza oltárára. A magyar munkásságtól nem kérünk ennyit. De igenis követeljük azt, hogy a társa­dalom minden tagja rendelje alá magát egy ma­gasabb szempontnak, érezze, hogy nemcsak a min­dennapi kenyérért küzd, hanem küzd egy olyan célért, amelyért ma élni, dolgozni és meghalni is érdemes. «Nem! nem! soha!« «Területi integritás..« «Fajunk védelme,« — mind csak frázis addig, mig munkával, önként vállalt munkával tartalmat, súlyt nem adunk neki. Állítjuk, hogy összes tár­sadalmi problémáink eredő oka a termelés dez­organizációjában keresendő. Sőt talán nem csa­lódunk, ha a napjainkban annyira kiélezett fele­kezeti kérdések megoldását is csak a termelés organizációjában, a magyar faj munkakedvének fokozásában keressük. A napokban folyt le az egri önkéntes tűz­oltó- és mentőegylet díszgyakorlata és mulatsága. Nagy eseményekhez képest csekély­ jelentőségű eset. De mégis tanulságos. Láttunk munkában görnyedő embereket, önként, becsületből, fizetés nélkül, még csak elismerést sem kérve, fáradni. Becsületből a közért! Gyönyörű jelmondat! Bárha mindenki megértené és magáévá tenné! I .. B. K. Ahol nincs, ott ne keress. A­­ tegnapi számunkban megjelent vezér­cikkünk a zsidókérdésről élénk visszhangot kel­tett mindkét részről (zsidó és nem zsidó). Egy­előre hallgassuk csak az előbbiek hangját. Azt mindjárt kijelenthetjük, hogy nem új és nem meglepő a rezonanciájuk. Az álliberalizmus ha­­gyományaképen t. i. ma egész természetes, hogy ismét nem akarnak tudni a zsidókérdésről. Miért? Azért mert ő szerintük van nemzetiségi, van mun­káskérdés, de zsidókérdés nincs. »Ahol nincs, ott ne keress«. Tehát egyáltalában nincs mit meg­oldani sem. Mi nem cáfoljuk meg őket, csupán Eötvös báró gondolatát idézzük. »Az évezredes küzdel­meket kiállott nép kőszikla lesz a nemzet testé­ben, ha beolvasztjuk őket­. És így született meg az emancipáció, a zsidóság jogegyenlősége. Kő­sziklát akartak belőlük alakítani, de ez a leg­­kevésbbé sem sikerült. A magyar befogadó által nyújtott bőkezű liberalizmussal, szabadsággal élve egyeduralkodók lettek a pénz fölött, kezükben tart­ják a nagyipart, a kereskedelmet, övék a föld 1/i része.­­ A gazdasági életben döntő szerepet játsza­nak, összetartásuk, vagyoni állásuk, világössze­köttetésük mindent a kezükbe juttatott, ami a­ nemzet erejét, alapját, biztonságát alkotja — és még­sem váltak kősziklákká közöttünk. A sajtó, az újságírás úgyszólván csak az ő monopóliumuk volt, irányították a közvéleményt és a próbák ■ Cent.: £’. 300/1920. Eger, 1920. Julius 2. Péntek­ alatt, a Károlyi éra és a forradalmak idején, nagy­­hatalmukat nem a saját fajtájukból kikerült bom­lasztó erők lecsitítására használták, hanem a zsidó öncélúság előmozdítására. Juk, a Destruktiv irányú volt és ma is az a sajtó­socialdemokráciában vezérszerepet ját­szanak, a kőmives páholyokban, amelyeknek a köz­életre gyakorolt hatása ma már nem lehet vita tárgya, vezetők voltak a mai napig, illetve a feloszlatásig és ezzel a kereszténységnek, vele Magyarországnak is megrendítették az­ alapjait. A kommün alatt nem emelték fel tiltakozó sza­vukat, pedig gazdasági befolyásuk és nagy össze­köttetésük révén megtehették volna ,és most tele kiáltják a világot, nemzetközi rokonaikat elle­nünk mozgósítják, hamis hazugságaikkal kiprovo­kálták a bojkottot, ilyenekre és hasonlókra latba­­vetik a világszövetségüket, csakhogy a keresz­tény Magyarország talpraállását megakadályozzák. Általában egész szereplésük szemben áll a ma­gyarsággal, zsidókérdés tehát van és nagyon jó helyen kereskednek azok, akik mindenáron meg akarják azt oldani. * n— Tűzoltó hét. Ezt a hetet bátran nevezhetjük tűzoltó hét­­nek. A derék tűzoltók, kik jelszavukhoz ■— be­csülettel a közért — híven mindig készen állnak a váro­s anyagi javainak oltalmára, hat évi pan­gás után teljes energiával megkezdték a reorga­nizáció munkáját. Ebben a munkában a főparancs­noktól a közlegényig mindenki egyforma lelkese­déssel veszi ki részét s a közönség megértve és méltányolva­ [UNK] a tűzoltók munkáját s azt a hivatást, mely­ a jövőben a­ tűzoltótestületekre vár, szerete­­tének teljes melegével sietett a derék egyesület támogatására. Junius hó 28-án este díszgyakorlat volt a piactéren. A szakavatott rendezés és fegyelem Dr. Dallos Iván főparancsnok hivatottságát és Greskovits Lajos alparancsnok fáradhatatlan ügy­­buzgóságát dicséri. Kitüntették magukat Zachetti, Wágner, Szabó, Mihalk­a,­Mácsai, Lehócki mászó­­tűzoltók. Igen sikerült volt Wágner és Jankovics tűzoltók mentő­ugrása. Június 29-én az Érsekkert­ben nagy m­ulatság volt, melyen ezernyi ezer ember vett részt. Elég rámutatnunk arra, hogy a nyers bevétel felül volt 100 ezer koronán. A mulatság szervezése körül Greskovits, Singer és Magyar tűzoltók szereztek érdemeket. Június hó 30-án este a tűzoltókertben ba­rátságos morzsa­vacsora volt, melyen Dr. Glósz Kálmán, volt főparancsnok a tetterős tűzoltógár­­dát, Dr. Dallos Iván főparancsnok a megértő egri közönséget köszöntötte. Dr. Nagy János az önkéntes munka becsét emelte ki. Bodnár János Dr. Glósz Kálmánt éltette, Kováts Sándor Mlinkó István volt főparancsnokot és Greskovits Lajos alparancsnokot köszöntötte. A Tűzoltó Egylet együttesen mond köszö­netet mindazoknak, kik felülfizetéssel az egyesü­let céljait támogatni szívesek voltak. A csehek és a magyar* bolsevikiek. Most m­ár szigorúan ellenőrzik őket. Bécsből jelen­tik : A csehektől megszállott magyar területeken eddig szabadon garázdálkodhattak az oda mene­kült magyar bolsevikiek, mert a cseh kormány azt hitte, hogy az ő malmukra fogják hajtani a vizet. Most azonban belátta, hogy a kommunis­­tákn­ak egészen más céljaik vannak s ezért uta­sította a felvidéki rendőrséget, hogy a kommu­nistákat vegye a legszigorúbb ellenőrzés alá.­ ­ iár ifi HÍREK. Eger, 1920. július 1. A kommün vértanújáért. A kommunisták által halálra ítélt Csipkay huszárszázadost julius hó 4-én, (vasárnap) Gyöngyösön exhumálni fog­ják. A hős vértanút ezután ünnepélyesen elteme­tik. A fényes szertartáson a vármegye képvisele­tében jelen lesz dr. Bobory György főispán, Isaák Gyula alispán és dr. Tömösváry János főis­­páni titkár. A MOVEESE tarkői kirándulása a teljes siker jegyében folyt le vasárnap. Az út nagy részét lóvonattal tette meg a 25 tagú kedélyes turista­­társaság. A résztvevők között szép szám­mal voltak nők is, számszerin­ 14-en. A Termé­szetbarátok Egylete 5 taggal csatlakozott MOVEESE tagjaihoz. A fél órai csendes eső bajt a egyáltalán nem okozott, mert a kirándulókat az eső épen barlangok közelében találta s így biz­tos helyről várhatták meg az eső elvonulását. A közel 1000 méteres Tarkő csúcsát 10-en mászták meg, mig a többiek a csodaszép Imakőre (mely a népmonda szerint pogány magyarok áldozati oltára lett volna) mentek fel. A kirándulás sike­rében az oroszlánrész a vezetőt, Kolosy Mór ny. főreáliskolai tanárt illeti meg, aki — mint mindig — ez alkalommal írs fáradságot nem ki­mérve, vasakarattal, nagy ambícióval és kiváló szaktudással valósította meg a túrának általa a legnagyobb alapossággal előre kidolgozott pro­­grammját. Kívüle még dr. Czekkel Ferenc főor­vos, a MOVEESE ügyvezető elnöke osztozik a sikerben, aki a kirándulás adminisztratív rendezé­sének nagy munkáját végezte. A legközelebbi (IV.) kirándulás programmja most készül. A mészárosok hasztalan fáradozása. A megyei árvizsgálóbizottság az egész megye terü­letére az egri húsárakat rendszeresítette. A mar­hahús 64, borjúhús 56, sertés 76, zsírszalonna 100 és birkahús 60 korona lesz. Ez a megálla­pítás három hétre szól, azután ismét leejtik az árakat. Be fog bizonyosodni, hogy mégis csak lesz a piacon hús, hiába féltek a mészárosok a husinségtők Meilinger Dezső képkiállitását junius hó 30-án Szmrecsányi Miklós ny. miniszteri tanácsos és­ Kriston Endre apátkanonok társaságában meg­tekintette Szmrecsányi Lajos dr., érsek-főpásztor és tetszésének adott kifejezést a látottak fölött. Betörés tervrajz után. A napokban az egri detektivcsoport elfogott egy kiiskolázott be­törő bandát. A kiszemelt táma­dási pontokat raj­zok után állapították meg és naponta kikitörtek körútjukra, felfegyverkezve, álarcban és nagy ra­gasztott bajuszban. A szereplők : Losonczy Simkó József csavargó, Fehér Nándor mészáros, Balogh Ferenc asztalos, Kormos Ferenc cipész. Betörtek a vásártéren Mai­zer Sámuelhez, Klein Herman, Morvai Kálmán, Flaskai János házához. A felné­meti uton revolverrel megállítottak két felsőtár­­kányi kocsisembert és kifosztották őket. A kidol­gozott tervezet szerint a Kigyó­ utcába mentek volna két férjhez menendő lánynak a hozomá­nyáért. A kir. ügyészség fogházában várják méltó büntetésüket. A bandának Radon Erzsébet nevű nő volt a felbujtója, szervezője és orgazdája. Rados Erzsébet szintén fogva van. A Move Egri Sport Egylet folyó hó 3-án (szombaton) d. u. 5 órakor választmányi gyűlést tart. A moziigazgató gyilkosai. Ezelőtt nyolc hónappal Kertész Zsigmondot, a miskolczi Apolló r.-t. igazgatóját a Weidlich palotában lévő lakó-

Next