Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-09-26 / 221. szám

2 EGRI NÉPUToÁG gősen jelentsék be. Miután csak nagyon korlátolt mennyiséget sikerült biztosítanunk, később jelent­kezők igényeit figyelembe nem vehetjük. Teljes tisztelettel Magyar Szövetkezeti Központok Áru­forgalmi r.-t. Heves vm. kirendeltsége Eger. A kemecsei mandátum. A kemecsei ke­rületben lejárt a képviselőjelölés. Hat jelölt küzd a mandátumért: Kállay András, Nagy János,­­Wagner Károly, a kerület volt képviselője, László Albert, Birgmayer Ottó és Orosz Tamás. A je­löltek számából ítélve heves küzdelem lesz a kerületben. A kereskedelmi iskolai tanárokat a köz­gazdaság­tudományi karon képezik. A hiva­talos lap tegnapi száma közli, hogy a magy. kir. állami kereskedelmi iskolai tanárképző intézet mint önálló intézet megszűnik és feladatát az egyetemi közgazdaság­tudományi kar tanárkép­zője látja el. A tanárképző ügyeit héttagú tanács intézi. A látogatás 8 félévre kötelező. A vénasszonyok nyara. Pénteken délután */22-kor a hőmérő 42 fokot mutatott Celsius sze­rint, ami még a nyárnak is dicsőségére vált volna. Ha az idő így tart, a vénasszonyok nyara ugyan­csak rácsúfol a kánikulára! Ennek természetsze­rűleg azok a gazdák örülnek legjobban, akik még nem szüreteltek le, mert a tüzes napsugarak nagy mértékben fokozzák a bor qualitását. Fakitermelés: Fakitermelésben jártas, rok­kant katonák alkalmazást nyernek. Feltételek megtudhatók: »Nyukosz« (Vármegyeház földszint). A pislogó villanylámpák. (Levél a szer­kesztőhöz.) Kár, hogy a «zokszavak« írója elhall­gatott, pedig nagyon valószinü, hogy nem azért mintha nem volna megírni valója abba a rovatba. Sajnos, van bizony elég, hogy bebizonyítsam ezen állításomat, az igen­t. Szerkesztő úr szíves en­­gedelmével mindjárt el is mondok a sok közül egyet. Most, hogy az esték mind hosszabbak és hosszabbak lesznek, a villanygyár igazgatója talán körül­nézhetne a városban, hogy vájjon az amúgy is mécsszerüleg égő utcai lámpák égnek-e minden­hol, hiszen így is csak botorkál az ember a sötét utcákban. A Kossuth­ téren ?... ott meg épen tapo­gatva lehet menni, mert az egész téren egyetlen egy lámpa sem ég. Annak talán mégsem volna szabad megtörténni, hogy a belváros közepében a legnagyobb térségünk egyiptomi sötétségben szomorkodjék. Nagyon szépen kérjük a villany­gyár igen t. igazgatóját, legyen olyan kegyes és szüntesse meg ezt a botrányos állapotot az által, hogy a Búzás Elek üzlete fölött és a piaci híd átjárójánál levő mécseseket hozassa rendbe, hogy esténként rendesen égjenek. Meghívó. Az egri Kereszté­ny Szociális egye­sület f. hó 26.-án, vasárnap d. u. 2 órai kezdet­tel szüreti táncmulatságot rendez saját helyisé­geiben (Szekfű u. Mecset előtt) melyre minden érdeklődőt tisztelettel meghív az egyesületi A mu­latság vége éjféli 12 órakor. Belépti díj szemé­lyenként 10 korona. Finom italokról gondoskod­tunk. A zenét az egri fúvó­zenekar szolgáltatja. A legjobb tőkebefektetés: Nemzeti Keres­kedelmi és közgazdasági bank R. T., ez a hatal­mas gazdasági alakulat városunkban is gyökeret vert. A részvények jegyzése serényen folyik. Az­zal minden magyar ember tisztában lehet, hogy csak a gazdasági szervezkedés tehet bennünket ismét gazdaggá és erőssé. Az sem kétséges, hogy a legjobb tőkebefektetés az értékpapír. Akinek pénze van, aki borkészletét eladta, fektesse pénzét Magyarország legnagyobb jövőjű pénzintézetének részvényeibe. Részvények az [> Egri Népújság« szerkesz­tőségében jegyezhetők. A só. A sóbehozatal lebonyolítására és a só szétosztására nézve a pénzügyminiszter kör­rendeletet intézett valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez, amelyben felhívja őket, hogy akár a külföldi só behozatalát, akár szétosztását, — amennyiben a hatóság azt nem saját közegével intézted — teljesen megbízható személyekre bíz­zák, akik a fogyasztóközönség érdekét mindenkor becsületesen tartják szem előtt. Mindenesetre — úgymond — a szövetkezeteket elsőbbségben kell részesíteni, mert ezek a nemzeti irány szolgála­tában állanak. „Ravengár az Urániában. Ma három elő­adáson az amerikai Pathé-film páratlanul izgalmas kalandortörténetének második része, »Ravengár fogsága« kerül műsorra. Ez attrakciós film fő­szerepében Amerika egyik legnépszerűbb és leg­szebb művésznője Grase Darmond kedves alakí­tását látjuk. Az előadások 4, 6 és 8 órakor kez­dődnek. Jegyek előre válthatók a Mozitőzsdében. Az Uránia további intézkedésig hetenkint csak két nap, szombaton és vasárnap tart előadásokat. A jövő szombat és vasárnap a Ravengár folyta­tása kerül bemutatásra. Jegyek egész héten előre válthatók a Mozitőzsdében. A tengeri és árpatermés zár alá vétele. Miután az országos gabona ellátása nincsen biz­tosítva és búzában is hiány mutatkozik, a kor­mány elrendelte a tengeri és árpakészletek igény­­bevételét. A beszolgáltatandó mennyiséget a kö­zélelmezési miniszter törvényhatóságonként álla­pítja meg, a törvényhatóság első tisztviselője pedig a megállapított holdankénti kivetéssel, vagy a kirótt kontingensnek az egyes járások és közsé­gek közötti arányos megosztása utján, vagy pedig termelőknél mutatkozó terményfeleslegnek arányos igénybevételével biztosítja. A beszolgáltatandó mennyiséget az áruforgalmi kirendeltségek meg­bízottai veszik át és felesleges terményeiket a termelők csakis abban az esetben hozhatják for­galomba, ha már a közélelmezési miniszter termés beszolgáltató rendeletének eleget tettek. A ren­delet értelmében a tengerinek, valamint őrlemé­nyeinek vasúton, hajón stb. szállítása továbbra is igazolványhoz lesz kötve. A közönséges, lefogó és kevert tengeri be­váltási ára, ha a szállítás 1920. szeptember, ok­tóber hónapokban történik, akkor csöves tengeri ára métermázsánként 146 korona, morzsolté 240 korona. 1920. november hónapban csöves 164 K, morzsolt 250 K. 1920. december hónapban csöves 182 K, morzsolt 260 K. 1921. január hónapban 200—270 K, február hónapban 218 — 289 K, március hónapban 236 — 290 K, április vagy későbbi hónapokban 254—300 K. A fej­tengerinek (cinquantin) stb. térítési ára minden viszonylatban 15 koronánál magasabb. Amennyi­ben az egyes törvényhatóságokra kivetett búza- és rozs (kétszeres) mennyiség a termelők gazda­sági érdekeinknek jelentékeny sérelme nélkül ezek­ben a terményekben teljes egészében igénybe vehető nem lenne, a rendelet felhatalmazza a törvényhatóság első tisztviselőjét, hogy ennek pótlásául az árpatermés egy részét vegye igénybe. A közélelmezési miniszter ezen rendeletet kijátszó és kijátszani akaró termelők ellen rendeletében szigorú törvényes rendelkezéssel szerez érvényt magának. Felhívás: A váczi rokkantiskolába a cipészipari tanfolyamra negyven, a szíjgyártó tanfolyamra húsz, a bőr díszmű tanfolyamra öt, és a cipőfelsőrész ké­szítő tanfolyamra tíz hadirokkant számára van hely. Csak olyan hadirokkantnak kérelme teljesíthető, akik még más mesterséget nem tanultak, akik a hivatal támogatását nem vették túlságosan igénybe, és akik­nek rokkantsága legalább 50%-ék. Jelentkezni lehet a Hadigondozó Népirodánál. Eger, 1920. szeptember hó 23-án. Hrabovszky hadigondozó népiroda igaz­gatója. 3—3 Elveszett 20-ára virradó reggel Egervár állo­máson egy pénztárkönyv. Mivel a megtalálóra nézve úgyis értéktelen, kérném a rendőrségre bevinni, hol magas jutalomban részesül 1—1 Szociális rovat. A földmives gazdák és munkásaik. Nagy nap volt a múlt év március 19.-ike nekünk földmiveseknek. Akkor zajlott le az előt­tünk még teljesen ismeretlen földmives sztrájk. Mint minden eseményből, úgy ebből is leszűrtem a tanulságot és ez azt hiszem nem csak engem, de különösen a földmíves gazdákat, munkásokat, sőt manapság még másokat is érdekelni fog. Mielőtt ezt tenném, magát az eseményt is elmondom röviden, mert bár nekünk örökké em­lékezetes marad az a nap, de vannak sokan, akik csak hírből, vagy hírből sem hallották. A fönt nevezett napon, már a kora reggeli órákban kint állottak egyes kiküldött földmives munkások a főbb utcasarkokon és a szőlőkbe igyekvő gazdá­kat hetyke szavakkal megállásra és visszatérésre kényszeritettek. Nagy tavaszi munka­idő lévén, a gazdák és a komolyabb, jóérzésű munkások nem sokat adtak a hetyke, kommunista izó beszédre és ki­mentek a szőlőkbe. Napfölkelte után megindult az előző napo­kon már alaposan betanított munkásság, hogy ellenőrizze, nehogy ezen a szent napon valaki is dolgozzon. Alaposan fel voltak szerelve úgy okokkal, mint botokkal, bölcsen tartva a szociál­demokrata tantételt: ha nem győzöl okokkal, meggyőzöd botokkal. Künn aztán a szőlőhegye­ken mindenkit a legvadabb megfélemlítések és ha szembe állottak velük, ütlegek árán is haza­kergettek, akit még útban találtak azt sem kí­mélve, mint jó­magamat is. Alaposan berúgva, délben aztán sürü rajokban haza­tértek, délután pedig folytatták az áldomás ivást a jól végzett munka után. Akkor és azóta már sokat töprengtem, hogy volt-e és vajjon mi volt az oka ezen saj­nálatos kilengésnek ? Hát igenis volt. Az első és legfőbb ok a kommunista vörös vezérek féktelen izgatása volt, amellyel a maguk­ számára nyerték meg a külön­ben higgadt és józan földműves népet. Ezzel ők kettős célt értek el. Mive­l már ők tudták, hogy két nap múlva húsvét, akarom mondani kommu­nizmus részen, (márc.* 21.) ezzel a tömegnyo­mással akarták megfélemlíteni a gazdákat és jó­zanabb munkásokat, nehogy ezek a dicső dikta­túra kikiáltása napján valami galibát csináljanak. És mondhatom teljes, de nem maradandó sikert értek el, mert a terror hatása alatt ezrével irat­koztak be gazdák és munkások a vörös nyájba, a »Földmunkások és Kisgazdák Orsz. szak ...» stb. be. A másik cél is el lett igy érve, fizettek az elvtársak mint köles (bár hamar kifogyott az erszényük) és most már pénz is lévén, erő is lévén, neki foghattak a nagy munkának. Itt aztán önként elő­tolakszik a kérdés, hogy lehetett ilyen egyszerre a konzervatív földmives munkásokat egy csapásra megnyerni a vörös vezéreknek ? Hát ennek is meg van a maga oka. A fönt említett izgatókon kívül maguk a gaz­dák is nagyban elősegítették és megkönnyítették az izgatók munkáját. Tulajdonképpen egyik ki­robbanása volt ez a régóta érzett ellenséges in­dulatnak, amely gazda és munkás között már évek vagy évtizedek óta megvolt. Mert az a régi családias viszony, ami gazda és munkás közt megvolt, az újabb idők embereiben teljesen meg­szűnt. Másrészről a munkások között is lévén hibák, a kölcsönös meg nem értésnek aztán az lett a vége, hogy lovat adva a munkások alá, le akartak vele gázolni mindenkit, aki eléjük került. Ennek a megértésnek a lehetőségét és a bajnak az orvosszerét majd a következő vasárnap mon­dom el. Nagy László.­ ­ Színház. Zsúfolásig megtelt a színház pénteken. Ré­gen láttunk ilyen lelkes, megértő közönséget az egri színházban. A «Cigánygrófné« operette ugyan sem a librettót, sem a partitúrát, különösen az utóbbit tekintve, nem haladja meg az átlagot, de hát újdonság, sőt operetteajdonság, amit meg kell néznie a társaságbeli embernek. Aztán Bogár Gizi is kivágta a slágert: bemutatta az Udvardyné szalonjában készült három toalettjét, aratva bősé­ges tapsot. Igazságtalanok volnánk azonban, ha csak a toalettek javára írnók a tapsvihart. Mű­vészi alakításával is teljes mértékben kiérdemelte a felzúgó tapsvihart. Alapos tanulmányra vallott az Érczkövy (Laci) alakítása, Péterffy szimpatikus, Pesti kacagtatóan mulatságos volt. Ma, vasárnap kétszer adják a Cigánygróf­­nét: délután és este. Hétfőn utolsó előadás: Bogár Gizi búcsuestélye a «Náni«-ban. A színtársulat kedden utazik Sátoraljaúj­helyre, hol a téli hónapokat tölti. A pénteki előadással kapcsolatban egyes bérlők panasszal fordultak hozzánk, hogy a bér­letek kezelése, a fentartott helyek nyivántartása nem pontos. Felhívjuk erre az igazgatóság figyelmét. Sport. Labdarúgás. Sportéletünknek, a régi idők­höz viszonyítva szenzációnak mondható, ma azon­ban nagyszerűen természetes eseménye lesz. A MOVE Egri Sport Egyesület vendégül fogja látni Bessenyőtelek földmives footballcsapatát. A ma­gyar testvériség lélekemelő megnyilatkozása lesz ez, mikor a sporttéren barátságos mérkőzésre jönnek össze a hadsereg vitézei, a kultúra baj­nokai s a föld derék munkásai. Mind magyarok, kik egymás megbecsülésében magasztosulnak édes­testvérekké. Új labdarugó mérkőzésről lévén szó, kivá-

Next