Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-05-26 / 119. szám

XXVIII. évfolyam 119 szám. A Cent.: E. 240 1920. Eger, 1920. Május 26. Szerda Előfizetési díjak postai szállítással. Egész évre 200 K. — Fél évre 100 B. Negyed évre 60 B. — Egy hóra 18 K. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Liceumi nyomda. Telefonsz«?m 11. Nehéz megélhetés, drága élelem. Még mindig csak várunk, várunk, de a Dobótéri panasz állandó marad. Naponta minden cikkből több és több kerül a piacra és az árak mégse javulnak, mégse enyhülnek. Pedig úgy gondoltuk még a tavasz elején, hogy ekkorra már önmagától leesik az ára mindennek — maximálás nélkül is — aminek a szűklátókörű emberek szemében amúgy is kevés értéke van. Az árak megrendszabályozására pedig szükség van, még akkor is, ha az egész laikus közvélemény a hatósági beavatkozást okolja az elviselhetetlen drágaságért. Mert badarság azt hinni, hogy, ha minden árut átadnak a szabadkereskedelemnek és ezek ellenőrzés nélkül jutnának a fogyasztók elé, ezzel megszűnnék a drágaság. Az 1792—94-es francia forradalom példája is arra tanít, hogy a szabadkereskedelemmel az élelmiszerhiányt meg lehet szüntetni, de a drágaságot nem. Amikor Párisban a convent eltörülte a maximálást, olyan horribilis drágaság következett utána, hogy azt még mi is bámulhatjuk. Az ottani nyomorúságot legjobban jellemzi az, hogy 1 kilogramm kenyér például 50 frankba került és a papírpénz értéke annyira elértéktelenedett, hogy a Lajosarany 19 ezer papirosfrankot ért. Maximálás nélkül már mi is itt tartanánk, mert a bajok okozói nálunk is ugyanazok, mint a franciáknál voltak. Ott is, nálunk is, — de fokozottabban — a termelők mérhetetlen és telhetetlen pénzvágya a titka és megmagyarázója mindennek. Nem igaz, hogy: »változnak az idők és velük az emberek«. Úgy van minden, mint ezelőtt 130 évvel. Igaz az, hogy: »a történelemben nincsen új, csak a régiek ismétlődnek«. Megismétlődtek a mostoha idők, az emberi bűnök és hogy a nyomorúságunk még nem érte el a franciaforradalombeli fokot, azt csak a törvényes beavatkozásnak, az árak hatósági szabályozásának tudhatjuk be. A maximálásra igenis szükség van, csak a módszeren kell változtatni, illetve bővíteni és a végrehajtását célszerűbben és szigorúbban keresztül vinni. A kis árusítókra, a kofákra, a hentesekre, mészárosokra igen, ügyeljenek fel továbbra is, de a maximálást elsősorban a hajnali csempészeknél és a falusi termelőknél érvényesítsék. Ha ez így lesz, akkor majd tapasztalhatjuk a régen jósolt áresést. Hajtsák végre azt az árvizsgálóbizottsági ülésen felvetett tervet, hogy az export számára csak polgármesteri engedéllyel szabadjon vásárolni és ezt az engedélyt elsősorban csak a helybeli kereskedők kapják meg. Az ellenőrző közegek arra ügyeljenek fel, hogy a vidéki kereskedők (nem akarjuk mondani, hogy vigécek) ne vásároljanak össze mindent a maximális áron felül és mindenféle engedély nélkül, mert ez a tulajdonképeni oka az egri és a budapesti makacsul szilárd drágaságnak. Ha ezen a ponton szigorú lesz az ellenőrzés, majd a kofának se lesz oka és merészsége arra, hogy az uborka darabját 16 K-ért adja. De az árvizsgáló bizottság is térjen el a késői beavatkozás uzásától és az újságszámba menő cikkeket (mint pl. a borsó, büszke, uborka) ne tekintse luxuscikkeknek, amiknek az árához csak akkor nyúl, amikor már tele van velük a piac. Idejében, talán még a cikk megjelenése előtt állapítsa meg az árakat. * Az árak egyébként a következőképen állanak: 1 kg. zöldség 15 korona, 1 kg. krumpli 7, 1 kgr. hagyma 10, spenót 14, saláta egy fej 20 fillér. Hónapos retek 3 csomó 2 korona, zöldhagyma 4 cs. 2, petrezselyem 1 cs. 50 fillér. A tejtermékeket, akinek szerencséje van, vagy szigorúbban tudja a szemöldökét összehúzni, megkaphatja a maximális áron is. A vaj 80 korona kilója, de nem súllyal, hanem csak összemarokkal mérve, 1 liter tejjel 20 K, már akinek ennyi. Némelyek már 30 K-ért sem kapnak belőle. A tojás 1.70 K — de embere és kofája válogatja. — A téli borsó és bab 10—12 korona, tehát a régi áron áll. Az újonnan megjelent büszke literje 20 korona. Miskolczon ellenben csak 10. Ezért ajánlottuk fentebb, hogy az árvizsgáló bizottság már a megjelenése előtt állapítsa meg a cikk árát. A húsárak a már ismert 80, 72 és 64 koronás magasságban állanak és javulás legfeljebb a jövő hónapra várható — ha . . . y—a HÍREK. Eger, 1920. május 25. Az állami „Erzsébet“ polgári iskolai Tanárképző Főiskola tanulmányi kirándulása Egerbe. Folyó hó 29-én érkezik Egerbe az áll. »Erzsébet« Tanárképző Főiskola. A kiránduláson részt vesz a főiskola igazgatója, Harger Antal dr. egyetemi m. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és a tanári kar, továbbá a nyelv- és történettudományi szakcsoport II. és III. éves , hallgatói. A kiránduló főiskola tanárai május 30-án j délután fél hat órakor tudományos előadást tartanak a Városháza nagytermében; az előadók: Tolnai Vilmos dr., a Magy. Tud. Akadémia tagja,i Gombocz Andor dr. és Kogutovicz Károly a Földtani intézet igazgatója. — A tudományos előadásra ezúton hívja meg Eger város közönségét a fogadó bizottság Az Eperjesről menekült diákok elhelyezése és élelmezése érdekében indított akciónknak — mint annak idejében közöltük — teljes sikere lett. A menekült középiskolai tanulók meleg otthonra találtak s azonkívül sorkosztolásban részesülnek. A lakás és élelmezés azonban még nem minden. A diákok jobbára mind szegény szülők gyermekei, némelyik köztük teljesen árva. Ha a szülők módosabbak lennének is, pénzküldésről most szó sem lehet. A fiukkal hozott összeg már rég elfogyott. Pedig sok kell ám cipőtalpalásra, füzetre, könyvre, ruhajavításra stb., stb. Azért most ismét a jószívü, tehetős emberekhez fordulunk, hogy nyújtsanak segédkezet a hazafias lelkü, jóravaló eperjesi menekült diáknak a tanév sikeres befejézéhez. Az ifjúsággal gyakorolt jótétemény mindig megtermi a maga gyümölcsét. Kürülbelül 2—3 ezer korona lenne szükséges a diákok kiadásainak fedezésére. Pénzbeli adományokat ugyan szerkesztőségünk is elfogad, de legcélszerűbb azokat postautalványon Havas Ferenc s. lelkésznek (Felsőtárkány) küldeni, aki a beérkezett összegek célszerű elosztásáról gondoskodik. Erre a célra 100 K érkezett is már a rendeltetési helyére. Megjegyezzük még, hogy a közölteken kívül özv. Peczkó Gyuláné, Pahocsa Antal kereskedő, Horváth József, Surányi N. vármegyei altisztek és Mucsi I. megyei hivatalnok voltak szívesek sorkosztot vállalni. A kéményseprési díjak felemelése. A kéményseprő iparosok a legutóbbi képviselő gyűléstől kérték a seprési díjak felemelését. A képviselőtestület részben teljesítette a kérelmet és megengedte nekik, hogy az 1919. évben megállapított díjakhoz viszonyított 100 százalékkal magasabb árakat vehessenek. Halálozás: Özv. Egle Józsefné született Konstanczer Mária f. hó 23-án hosszas szenvedés után, meghalt. Az elhunytban Kollmann János vasgyári igazgató anyósát gyászolja. Erdőégés. Pünkösd vasárnapján este zajlott le a tűzoltók stereotip mulatsága. A jókedvet egy időre megrontotta a felsőtárkányi erdőégés, ahová ki kellett vonulni a tűzoltóság felének lázas sietséggel. A tüzet sikerült rövid két órai munka után lokalizálni, ügyes sáncolással megakadályozták a tűz tovaterjedését és este 1 I órára már be is vonultak a laktanyába. Ezentúl aztán a mulatság a legjobb hangulatban egész reggelig tartott. Singer József és Práff komikus jelmezes jelenetet rendeztek, amiben különösen a láncon vezetett »medve« hívta fel leginkább a közönség figyelmét. Évek óta nem gyűlt már össze annyi ember, mint most a tűzoltóknál. A jövedelem igen szép és ebből tűzoltószereket, kocsikat fogják rendbehozatni. Hymen. Jászberényi Pannika és Lukács Gyula vrm. aljegyző pünkösd vasárnapján jegyet váltottak. Heti műsor az Urániában. Ma a »Haláltánc« öt felvonásos rejtelmes dráma, főszerepben Werner, Kraus és Sascha Gura. Holnap: »Az örök ifjúság« egy fantasztikus ötlet, főszerepét Carole Toelle, a főváros moziközönségének egyik legújabb kedvence játsza. Pénteken »Végrendelet« dráma Hollay Camillával. Szombaton és vasárnap a francia filmkultúra öt rész, huszonkét felvonásos remekművének a »Judex«-nek első része: »Az élet vándora«, melyre jegyek a nagy érdeklődésre való tekintettel már kaphatók a Mozitőzsdében. Az előadások fél 7 és fél 9 órakor kezdődnek. Anyakönyvi hírek I. évi máj. 13—15-ig. Újszülöttek: Farkas Bernát dohánygyári ügyelő Etelka, Tregova János földműves Bertalan, Csikós József zenész Gyula, Király Gizella tanuló, Dezső, Losonczi Sándor Kárpitos László nevű gyermeke. — Házasságot kötöttek: Kukko Adolf köszörűs és Reindl Emilia, Tóth József földműves és Nagy Rozália, Tóth Bertalan földműves és Pók Mária, Csillag Ferenc papucskészítő és Nagy Veronika, Farkas Mihály földműves és Járdán Mária, Lombárczki Mihály határrendőr és Rózsa Mária, Sztrimbely József szíjgyártó és Dobicz Terézia, Kalmár János földműves és Ignács Szidónia, Pál Dezső cipész és Nagy Erzsébet egri lakosok. — Meghaltak: Forgó Istvánné szül. Takács Erzsébet 24 éves, Virág János földműves 34 éves korában. Az Egri Népszövetkezet pár hónapi működése alatt .900 ezer korona üzletrészt gyűjtött. Elhatározta az igazgatóság, hogy egy millió kor. üzletrész jegyzése után az üzletrész jegyzéseket lezárja. Addig egy üzletrész ára: 100 korona A jegyzéseket és a fizetéseket a szövetkezet irodájában (alapítványi hivatal) és divatáruházában veszik át. 1—1 Mérnöki irodát nyitott városunkban (Almagyar utca 19. sz.) Salamon Mátyás okleveles mérnök. Földmérési, földosztási munkálatokat, épületek és egyéb építmények tervezését, építési ellenőrzését stb. vállalja. 2—2 Elveszett egy pénztárca Krezl Ferenc névre szóló artista-igazolványa több okmánnyal a Papnövelde utca táján, a becsületes megtalálót nagyon kérem, adja át a kiadóhivatalba. A benne lévő pénzt megtarthatja. A béke aláírása. Hivatalosan jelentik Paksból : A nagykövetek értekezlete június 4-ére tűzte ki a magyar béke aláírását. A szertanúk színhelye a versaillesi Nagy-Triasson palota lesz. Egyidejűleg felhívta Magyarországot, hogy a lemondott küldöttség elnökének helyén más személyiséggel képviseltesse magát.