Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)
1920-05-28 / 121. szám
XXVIII. évfolyam 121 szám. Előfizetési díjak postai szállítással. Egész évre 200 K. — Fél évre 100 S. Negyed évre 50 K. — Egy hóra 18 K. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsji Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceum nyomda. Telefonszám 11. A munka fegyvere. Ha végig tekintünk politikai életünknek a proletárdiktatúra bukása óta napjainkig megtett útján , s ha az azóta megtörtént eseményeket, mint a politika terén elért eredményeket könyveljük el, akkor megállapíthatjuk, hogy államéletünk egyes, a fejlődést zavaró mellékkörülményektől eltekintve, határozottan a konszolidáció ösvényén halad. Ha nem is mérföldlépéses, gyors tempóban, ha csak cammoggó, ólomszerű mozgással is, de tagadhatatlanul haladunk a tisztulás útján. És ez a tisztulás egyes-egyedül csakis a magyar nép józan önérzet-ébredésének köszönhető. Ne értsük félre ezt a szót: konszolidáció! Szükségünk van arra, hogy népünk ezt a szót, akár politikai, akár gazdasági tekintetben, a leghelyesebb értelmezésben fogja fel! A konszolidáció nem jelentheti a politikai élet túlkapásait és nem jelentheti a szélsőséges felekezeti álláspontot sem. Mi a konszolidációt másképen értelmezzük. Mi e kifejezésen a józanabb magyarságnak józanul, mérsékelten, megfontoltan kidolgozott tervszerű, építeni akaró kulturmunkásságát értjük. Igen. Mi ezt az elvet hirdetjük és, a legtöbbször haszontalanul elhangzott jelszavak hangoztatásával szemben, az egyénenkénti, egyedül boldogító munka álláspontján állunk. Az utóbbi hónapok alatt társadalmi életünknek mondhatni, valamennyi törekvése odairányult, hogy szétforgácsolt erőit hatalmas, tényezőket tevő tömörülésben egyesítse! Fényes, esti összejöveteleken, műkedvelő-, kabaré- és koncertestéken, melyek egytől-egyig a hazafias propaganda jegyében tartottak, sikerült is egy tető alá hozni városaink minden rendbéli közönségét. Ezeken a jótékonycélú propaganda-előadásokon láttuk is a magyar eszme zászlaja köré ujjongva csoportosuló, hol éljenző, hol könnyező, hol pedig részvétteljes szomorúsággal bólogató sokaságot. De ezek az estélyek, melyeknek jogosultságát és duplázott értelemben vett jótékony hatását szándékunkban sincs elvitatni, elmúltak és bizonyos anyagi bevételeken kívül alig hoztak kézzelfogható eredményt. Mi ennél többet várunk! Mi többet várunk az elfásult magyar kedélyek élesztésénél és serkentésénél! Mi a munka, a dolgozás, az építés, a termelés, a fejlesztés, a kiaknázás jelszavaknélküli magyarságát várjuk és követeljük! A munkában is legyünk hazafiak, irredenták, a munkában legyünk hangosak, kitartók, tántoríthatatlanok, bátrak, ambiciózusak, ébredők, buzgólkodók! Ne mi kiáltsunk, hanem a munka! Szellemi és testi produktumaink kiáltsanak a magyar ügy érdekében. Mi ezt hirdetjük! Ezt hirdetjük, terjesztjük és valljuk, mert érezzük, hogy az a propaganda, melyet dolgos kezünk, verejtékező arcunk fog érdekünkben kifejteni, az sokkal többet fog használni a magyar ügynek, mint ama másik, a jelszavakkal való kiáltozás propagandája! Egy a harcban elbukott nép létjogosultságát, újbóli feltámadásának lehetőségét nem a kebeléből kitörő vész és jajkiáltások, nem a bosszút hirdető puszta fenyegetések rejtik magukban, hanem a vereség utáni összetartó munkára készülő erőgyűjtés és az azonnali talpraállás és dologbakezdés! Vessünk egy pillantást Németországra és hasonlítsuk össze a vesztett háború utáni társadalmi életét a mienkkel. Milyen hatalmas arányokat ölt a különbség! Mennyivel több akarat, mennyivel több és mennyivel csendesebb munkaszorgalmazás, mennyivel fanatikusabb bizodalom a munka gyümölcsein felépülő, feltámadó új, hatalmas Németországban. Vagy nézzük az életnek ezer s ezer példáját. Figyeljünk egy betegre, aki egész lelkületűvel csügg azon, hogy egészsége minél előbb helyreálljon. Nézzünk a természetbe, a kérgük megsértette fákra, vagy a szétzavart, megbolygatott hangyabolyra, ahol minden kis állategyén felragadja a még megmenthető hangyatojáskákat, hogy megmentve, újból felhalmozza azokat! Bármerre tekintsünk: mindenhonnan az életet ösztönösen féltő erőgyűjtés példája tárul elénk! Ezek a szempontok vezessenek bennünket! Ezek hassanak ránk irányitólag ! A munka száz és száz válfaja legyen kezünkben a legveszedelmesebb irredenta eszköz! Ez legyen a kardunk, a fegyverünk, a bosszúnk, a kiáltásunk, a hódítóeszközünk ! — Mi meg vagyunk győződve róla, hogy a szétdarabolt Magyarországot csak munka népe hódíthatja vissza! Nem a puszta a szó, nem a gyülöletszitás : a munka, a jólétet, gazdagságot, boldogulást, megelégedést, a kultúrát gyümölcsöző munka legyen a mi egyedüli harci eszközünk! Ezzel visszaszerezhetjük Erdélyt, a Felvidéket, a tengert, az ezer éves Magyarországot és szerezhetünk még valamit, ami talán mindenekelőtt a legfontosabb: elismerést, tekintélyt és méltó, bennünket illető elhelyezkedést a világ dolgozó nemzetei között! Előre, a keresztény eszme zászlaja alatt, a munka jegyében ! Eger, 1920. Május 28. Péntek w N ÍREK Eger, 1920. május 27. Javítsuk valutánkat. — A külföldre való szállítás. Pénzünk megjavítása céljából a kereskedelmi és pénzügyminiszter a külföldre való szállítást nagyobb mérvűvé és rendszeresebbé akarják tenni, ezért Egerbe kirendeltséget fognak küldeni, amely az export szállítmányokra minden esetben kiállítja és megadja az igazolványt Az üzletek lebonyolítását azonban a termelőknek kell eszközölni és a külföldi összeköttetést is magunknak megteremteni, mert ez a kirendeltség tisztán csak azért jön ide, hogy a helybeli szállítóknak ne kelljen heteket eltölteni Budapesten, amíg az engedélyt sok kilincselés után megkaphatják. Egeren kívül még Gyöngyösön és Hatvanban is működni fog egy ilyen kirendeltség és így az egyes vállalkozóbb szellemű kereskedőket semmi nem akadályozhatja, hogy a kereskedelmünket intenzívebbé, pénzünk értékét jobbá és a saját maguk kereskedői hasznát nagyobbá tegyék. Meghosszabbított határidő. A rendőrség államosításával kapcsolatban a kormány az ősszel a rendőrszemélyzetet két hónapra rendelkezési állományba helyezte. Az idő lejárt, de mivel a belügyminiszter és pénzügyminiszter között az indemnitási törvényben megszabott hitel igénybevételére nézve megegyezés még nem jött létre, a kinevezések elmaradtak s a rendelkezési állomány időtartamát júliusig meghosszabbította a belügyminiszter. Levél a szerkesztőhöz. F. hó 16-iki számunk, »Közigazgatás« c. rovatában közöltük a közigazgatási bizottság ülésének lefolyását. A bizottság foglalkozott Hipp Marianne polg. isk. igazgatónő ügyével is. Erre nézve az alábbi levelet kaptuk. Készséggel helyt adunk a levélnek. Talán fölösleges is megjegyeznünk, hogy a gyűlés lefolyását, kiküldött munkatársunk, kötelességéhez híven, szigorúan a tényeknek megfelelően írta le. Tisztelt Szerkesztő Úr! Becses lapjának 1920. május 16-iki számában »Tanfelügyelői jelentés« címmel a többek közt a következő sorok jelentek meg: .... »A közig. bizottság egyes tagjai a közvéleménynek hangját gondolják tolmácsolni, amikor Hipp Marianne működését a hazafias és valláserkölcsös nevelés érdekében károsnak tartják . . . .« E sorokból az tűnik ki, mintha Hipp Marianne áll. polg. isk. igazgató hazafiatlan és vallás erkölcstelen magatartása miatt nem foglalhatta volna el állását. — Ügyét felettes hatósága birálta el, az ítélet, indokolás, igazolás és annak következményei ezen bizottság dolga. Mi azonban, kik Hipp Marianne-nal, mint testület, Egerben két évig a háború és a kettős forradalom megpróbáltatásai alatt együttműködtünk, s így véleményünket közvetlen tapasztalatainkra alapítjuk, kötelességünket teljesítjük, amidőn egyértelműleg kijelentjük mind az igazgatóság, mind iskolánk reputációja érdekében, hogy Hipp Marianne igazgató magatartása az iskolában és magánéletben hazafiság és valláserkölcs szempontjából teljesen kifogástalan volt és pedagógiai munkásságát épen ezen magatartása tette kiválóan eredményessé. Eger, 1920. máj. 17. — Komlódy Teréz, Gál Piroska, Cholnokyné Furkó Mária áll. polg. iskolai tanárnők. Star-műsor az Urániában. Ma a »Végrendelet« dráma Deésy Alfréd művészi rendezésében, főszerepben Hollay Camilla, a kedves mozicsillag művészi alakításával. Szombaton és vasárnap a szenzációs »Judex-sorozat« első része »Az élet vándora« René Cresté-vel. Hétfőn: »Fejedelmi nap« színű és »Az ezresbankó« vígjáték mindkettőnek főszerepét Igalits Sandi és Dán Norbert játszák. Az előadások hétköznapokon 1/t 7 és V* 9, vasárnap és ünnepnapokon 1/j 5, j 7 és 9 órakor kezdődnek. Románia gazdasági válsága. Romániából érkező hírek szerint ott a drágaság igen nagy. A kenyér ára 30 korona. Az idei termés szerfelett rossz. Gyűrűmet elvesztettem a Koronában Dobó-asztaltársaság estélyén. »L. F. 1887 1X./18« a volt belevésve. Két brilliáns és 1 (zöld) zafír kővel van díszítve. Megtalálója hozza a szerkesztőségbe — jutalom ellenében. Igazságügy. Halálos ítéletet hozott az egri bíróság Gyöngyösön. Az ötödfél hónapos proletár rémuralom szenvedéseiből Gyöngyös város is bőségesen kivette részét. Múlt év május havának elején— mint Egerben, — Gyöngyösön is felütötte fejét az ellenforradalom. Ennek elnyomására a gyáván elillant gyöngyösi direktórium Thausz Vilmos terrorista vezetése alatt 60 terroristával érkezett vissza Gyöngyösre. A terroristák összefogdosták a város ártatlan polgárait. A rögtönzött forradalmi törvényszéknek elnöke: Nemecz József, vádbiztosa: Bardócz (Braun) Pál pincér volt. 6 vádlottat halálra ítéltek, 4-nek sikerült megszökniük. Ezeknek csupán vagyonukat kobozták el. Két elitélt azonban, a sok kitüntetéses bátor hős katona: Csipkay Albert huszárszázados és Welt Ignác tisztes kereskedő nem kerülhette ki a halált. Gyöngyös főterének egyik villanyoszlopára akasztották fel a két embert május 7-én. Előzőleg mindkettőt brutálisan összeverték. Csipkaytól a kivégzés előtt Nemecz megkérdezte, van-e valami kívánsága. Csipkay százados azt válaszolta: »Ilyen gazemberektől nincsen«. Erre megint összeverték. Elfogatása és kivégzése között csak egy fél órai időköz volt. — Welt Ignácnak az volt állítólag a bűne, hogy az ellenforradalom idején En-