Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-06-03 / 126. szám

■XVIII. évfolyam 126. szám. Cent.: E. 257 1920. __Eger, 1920. Junius 5. Csütörtök. EGR Előfizetési dijak postai szállítással:gész évre 200 K. — Fél évre 100 K. N egyed évre 50 K. — Egy hóra 18 K. - Egy számára 60 fillér. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: Barsg Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum Kiadóhivatal: Liceum nyomda Telefonsz?m 11. Űrnapján hivő lélek áhitatával köszöntjük a köztünk laktó Krisztust. Térdünk a porba hajlik, tekintetnk ég felé emelkedik. A lelkünkben pünkösdi íz, az ajkunk diadalmasan ünnepli az Egyház mnnszával, hogy »a kenyér, mely él és éltet, juttatik ma itt nekünk«. Ugyanezen órákban egy halálosan szomorú eputáció száll ki a franciák földjén: a magyar dldöttség, melynek a békeszerződést alá kellnia. Tárt ajtókkal várja őket a Nagy Trianon s i palotát födi fekete posztó«. Egy ezeréves ;rizetet akarnak ott ma eltemetni. A vértanuk kora elevenedik meg emlék^zeinkben. Lelkökben törhetetlen bizalommal menk a kínos halálba mártírjaink s győzelmi dal kadt az ajkukon. A halál képeivel próbálták rémíteni őket, de semmi sem tudta bennük elsmályosítani a feltámadás hitét. Gyökerében tárták kiirtani bennük a kereszténységet s ujvekeerdeje szökkent sudárba kiomló vérük omán. A magyar nemzet sorsát sem hosszú időre gja elintézni a versaillesi békeokmány. Egy élő , élni akaró nemzetet nem lehet papirsirba elthetni ; ezer esztendős történetét nem lehet legadni; a Balkánt nem lehet tartósan reáültetni jó műveltségben messze fölötte álló, szabadságra szokott nép büszke nyakára. A Húsvét hitével bízunk nemzeti jövenünkben s pünkösdi lelkesedés hevít, hogy teremmel és kitartással, önzetlenséggel és önfelálozással munkálkodjunk kiépítésén. Nem a halba megyünk, hanem a feltámadásba; nem fajulva rengést akarunk, de újjászületést. Mindyájan átérezzük, hogy a magyar nemzet mostlágtörténelmét is tudjuk, hogy nagy elhatárzásainkban velünk van Nagymagyarország minen szive dobbanása. A részeké is, melyek ma láncokat viselnek, ma érettük és helyettük is mi dolgozunk, ma is magyarország. Torzmagyarország a végvára a magyar nemzetnek. Minden magyar ember kettő elyett dolgozzék tehát és tíz helyett tűrjön. A győztes pedig kapja el a figyelmeztető hangot, melyet a kicsiny magyar sziget megkínzott népéek imájából röpül szerte a világon: . . . memento, tantum esse sub fragmento, tantum toto regitur. A magyar nemzet oszthatatlan, törhetetlen szilárdan áll a maga talpalatnyi földjén, s egyééb jövőben bízik — rendületlenül! Dr. Kiss Sándor. Földmivesek (férfiak, városnegyedek zászlója, két lobogó) első kántor, Cifranegyedi ifjúsági egyesület (zászló). — Maklár második negyed olvasóköre (zászló). Hatvan II. negyedi olvasókör. Hatvan 111., IV. n. olvasókör, Mária-utcai olvasókör. — Kér. Szoc. (zászló). Egri földmives ifjak Szt. Imre-köre. — Katholikus Legényegylet (zászló). Dobó asztaltársaság (zászló). Kér. Iparoskör (zászló). Ácsok, kőmivesek zászlója. — Takácsok zászlója. — Szűcsök zászlója. — Cipészek zászlója. — Csizmadiák zászlója. — Kádárok zászlója. Magyar szabók zászlója. — Férfi kongregációk. — Postások. — 2. kántor. — Szentolvasó-társulat (lobogó). Női kongregációk. — Missiótársulat. —• Oltáregylet (lobogó). — Assisi szt. Ferenc harmadik rendje (lobogó). — Szt. Vincenővérek. — Angolkisasszonyok. — Férfi szerzetesek (jog szerinti elhelyezkedésben). — Világi papság. — Virágot szóró leánykák. — Celebráns (két oldalt fáklyavivő negyedmesterek, olvasóköri tagok lámpákkal és díszőrség). — Katonai és polgári hatóságok képviselői, jogakadémia, férfiak és úri nők csoportja. — 3. kántor. — Női hívők csoportja. — A testületek nyolcas sorokban állanak fel. A körmenet iránya a következő: Az első oltár az érseki rezidencia főtemplomi frontján lévő bejáratnál lesz; a második oltár a Líceum bejáratánál; a Líceumtól az útvonallal szemben levő kanonoki ház felé halad a menet, ahol a harmadik oltár lesz, innét a plébániához megy, ahol a negyedik oltár lesz, a plébániától a tisztilak előtt levő útra fordul a menet a székesegyház felé. A körmenet útvonalán két oldalt sorfalat áll a katonaság és a tanuló-ifjúság a következő rendben: a székesegyház főbejáratától kezdve a főgimnázium, főreál, állami fiúpolgári, angolkisasszonyok intézetei, állami polgári leányiskola, katholikus és állami elemi iskolák tanáraik vezetése mellett. Az intézetek fél 9 órára elfoglalják helyeiket. A körmenet alatt az éneket a főgimnázium, tanítóképző, és a líceumi iskolák növendékeiből alakított énekkar vezeti, a hívek egyszerre éneklik velük a következő énekeket: a székesegyháztól az első oltárig: Dicsérd Sión Megváltódat, az első oltártól a második oltárig: Üdvözlégy édes Jézusunk, a másodiktól a harmadik oltárig: Ez nagy szentség valóban, a harmadiktól a negyedik oltárig : 1dvözlégy Oltáriszentség, a negyedik oltártól a templomig: Zálogát adtad óh Jézus . . . Az énekeket a főgimnázium és tanítóképző énekkara kezdi és vele az egész körmenet együtt énekli. Kérjük a híveket, hogy a megállapított rendet pontosan tartsák be, mindenki abba a csoportba álljon be, amelyikhez tartozik. Akik egyik csoporthoz sem tartoznak, azok a tanuló ifjúság sorfala mögött maradjanak. A rend betartása szükséges a körmenet szentségéhez és komolyságához. A bensőleg vallásos ember nem látványosságnak tekinti a körmenetet, hanem részt vesz abban. A cseh véderő. A komáromi 12. ezred átpártolt a lengyelekhez. Komáromból jelentik : Az ottani volt 12. közös gyalogezredet a tescheni zavargások kitörésekor a cseh hadügyminiszter a cseh-lengyel demarkációs vonal védelmére rendelte ki. A nagyobbrészt tót fiukból álló legénység a legelső alkalommal minden harc nélkül átadta az állásokat, s átpártolt a lengyelekhez. Az Urnapi körmenet rendje. I. A templomi rend. 1. A körmenetet szent mise előzi meg, mely órakor kezdődik. 2. A testületek elhelyezkedése a gyülekvéskor és a visszaérkezéskor is a főtemplomban következő: a) A szentélyben a lecke-oldalon levő papkban helyet foglalnak a papság és a férfi szeretetrendek; az evangéliumi oldalon az apácák. b) A templom hajójában a hatóságok és aatonai tisztikar képviselői a szokott helyen. c) A kupola alatt, bemenet a jobb oldalon, z egyesületek zászlóik alatt, bal oldalon a konregációk, oltáregylet, missziótársulat, énekkar és harmadik rend. II. A körmenet rendje. A körmeneten résztvevők a következő sor onben haladnak: HÍREK, Eger, 1920. június 2. Szmrecsányi Lajos dr., a Move egri Sportegyletének védnöke. Szerdán délelőtt 3 tagú küldöttség kereste fel Szmrecsányi Lajos dr., egri érseket, hogy a Move egri Sportegyletének védnökségét felajánlja. Az Érsek szívesen fogadta a küldöttséget, a védnökséget elfogadta és kijelentette, hogy a Sportegylet ügyét szivén fogja viselni. A magyar dal a Hazáért. A magyar együttérzés ápolása. Az ellenséges diktátorok immár ránk erőszakolták a békét, amelynek titkos és kifejezett tendenciája az, hogy a testvért elválassza a testvértől, hogy széttépje a magyar összetartás láncát és szétrobbantsa a nemzeti érzésnek nemzetalkotó idegszálait. A »békét« sajnos nekünk így kell értelmeznünk és ha a mostanában olyan sokszor hangoztatott nemzetmentésből egy szervezet, egy alakulás valóban ki akarja venni a részét, legelsősorban is a nemzeti érzést, a testvéri megértést mindenáron, fáradtságot nem ismerve kell ébreszteni, szítani és fokozni. Az egri Koszorús Dalkör megértette az idők emez intését és célul tűzte ki a leghatásosabb eszköznek a felhasználását, a magyar dal szépsége által való lelkesítést, mely a nemzeti érzés ébrentartására már a múltban is nagyon termékenynek bizonyult. — A Koszorús Dalkör programba vette, hogy a nyár folyamán az egész megye területén vendégszerepléseket rendez, dalegyleteket alakít és felkelti az érdeklődést a magyar énekművészet iránt mindenfelé. Nagy céljának elérésére rendezi ma az érsekkerti ünnepélyt és a Koronában tartandó reuuiót — amelynek fényes eredménye segítségével reméli elérni azt a nagyszerű hatást, amit hajdan csak a kuruc kesergők tudtak kiváltani a keserű lelkekből. A Dalkörnek ez a törekvése megérdemelné és el is nyeri a remélt sikert, mert soha nagyobb szükség nem volt még a dal nyomán fakadó és tettekre késztető magyar érzésre, mint a ránk köszöntő nehéz időkben. A nemes szivekhez! A proletárdiktatúra egyik mártírjának özvegye, Ruszó Jánosné tüdővészben sínylődik. Az áldozat iránti kegyeletből ne engedjük, hogy az övegy és családja nyomorogjon, betegségben szenvedjen. Adományok az Egri Népújság szerkesztőségébe küldendők. Távbeszélő előfizetési díjak felemelése: a kereskedelmi m. kir. Miniszter a távbeszélői előfizetési díjakat 1920- junius hó 1-től kezdődőleg a következőkben állapította meg: Rendes főállomás évi díja 1200 kor. Egy mellékállomással biró főállomás 1710 kor. 2—10 mellékállomással biró főállomás 1500 kor, és annyiszor 360 korona, ahány mellékállomás van bekapcsolva. Ha valaki a megváltozott díjtételek mellett távbeszélő állomását nem kívánja, folyó évi junius hó 10-ig felmondhat, mely esetben állomása azonnal leszereltetik és a leszerelés napjáig csak a régi díjakat fizeti. Azok, akik távbeszélőjüket az említett határidőn belül nem mondják fel, az előfizetők sorából később csak a szabályszerű felmondási idő betartása mellett léphetnek ki. Dr. Kresz Károly a Tébé titkára vasárnap délelőtt 1, 11 órakor előadást tart a Városháza nagytermében „a békeszerződés gazdasági hatásairól . A kiváló szakember részt vett a béketárgyalások előkészítési munkálataiban, ismertette a békeszerződés kegyetlen intézkedéseit a Baross szövetségben, s a »Békeszerződés és a Kereskedelem« című értekezése nemrég hagyta el a sajtót. — Az előadás iránt nagy az érdeklődés.