Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-07-01 / 148. szám

XXVIII. évfolyam 148 szám. Előfizetési díjak postai szállítással: Egész évre 200 h. — Fél évre 100 ft. Negyed évre SO K. — Egy hóra 18 H. Egy szám ára 60 fillér. POLITIKai NAPILf­P. Felelős szerkesztő: Barsy Károly dr. Szerkesztőség: Eger. Líceum. Kiadóhivatal: Líceu­m­ nyomda. Telefon­szám 11. Dr. Nagy János a zsidókérdésről, kérdés A keresztény nemzeti egyesülés pártja a zsidó­megoldására öttagú bizottságot küldött ki. A bizottság a kérdésről tanulmányt készít, amelynek történelmi részét, a zsidóság destruktív és associális tulajdonságait, a forradalmakban való szereplését Lingauer Albin dolgozza ki. A tanulmány rá­­ fog mutatni a zsidók elleni gazda­sági verseny módozataira, az intellektuális pályák­nak százalékok szerint eloszlására, a kereskede­lemnek,­­banküzleteknek a magyarság kezébe való áttevésére stb. Az ötös bizottság tagjai között szerepel dr. Nagy János is, épen ezért a napok­­ban vele folytatott beszélgetésünk a zsidókérdés megvilágításánál, mint nagyon értékes tényező fog szolgálni. Képviselőnk a következőket mondotta: A zsidókérdés megoldását a nemzet köve­teli. A kormány bukásának is egyik oka, hogy a közvélemény semmi garanciát nem látott a volt kormányban arra, hogy a zsidókérdést és a vele kapcsolatos gazdasági, pénzügyi kérdéseket intézményesen képes lett volna megoldani. Az itt-ott előforduló atrocitásoknak, egyéni vállalko­zásoknak is ez volt az oka. A parlament nem szolgált villámhárítóul, hát a terhes felhőkből a dühös villámok jobbra-balra csapkodtak le. Ezért gyors tempóban mindkét fél javára meg kell oldani a zsidókérdést. Ennek tanulmá­nyozására vagyunk kiküldve öten. De hogy a bizottság mily irányban dolgozik, arról taktikából hallgatni kell. Veszedelmes és évezredeken át vajúdó kérdés ez. Idő előtti nyilatkozatok árthat­nak az ügynek. Három recepttel azonban szolgálhatok. Az egyiket Dr. Ad. Wahrmund Das Gesetze des Nomadentums und die heutige Judenherrschaft című művében ezekkel a rövid, de sokat mondó szavakkal fejezi ki: «Ha minden nem zsidó (árja) a zsidónak fog szolgálni és érte fog dolgozni, akkor meg lesz oldva a zsidókérdés.« Ugy­e egyszerű megoldás ? A talmud szel­leme és a zsidó hatalmi törekvés is ilyen félét hirdet: a választott k­ép uralmát. Az ilyen meg­oldásba belenyugodnának a zsidók, de mi mit szólunk hozzá? Nem, nem, soha! A másik receptet Jászi Oszkár adja. Nor­­daunak egyik nyilatkozatához ezt a megjegyzést fűzi: «Ha a zsidónak adott szabadság, emanci­páció, jogegyenlőség a zsidó hatalmi törekvések felébresztését eredményezi, az elnyomás meg ghettót, akkor a nem zsidókra nézve mégis oko­­­sabb az elnyomás, mint az emancipáció.« De ebbe meg a zsidó nem nyugodnék bele. A harmadik receptet egy tehetséges zsidó adja, Weininger Geschlecht und Charakter című művében: «Erlöser des Judentums ist Erlöser vom Judentum.« (Vagyis a zsidó-kérdés megol­dása nem más, mint a zsidóságból való kedés). «Értsék meg a zsidók­ legelőször kiemel­önma­gukat, tanulják megismerni magukat és maguk ellen küzdeni. Szabadítsák meg magukat a zsidó­ságtól. A zsidókérdést ezért csak egyénenként lehet megoldani, minden egyes zsidó a ma­ga személyére nézve keressen erre feleletet.« Igaz, hogy Weiniger is az öngyilkosságban talált­­ a maga személyére nézve feleletet, nem merte a sejtett határozott lépést megtenni. Melyik tetszik a három recept közül? Ne­héz választani, de meg kell oldani, mert úgy vagyunk már ezzel a kérdéssel, mint a beteg az operációval, akire úgy diktálják rá az operációt, hogy ha nem hagyod magad operálni, biztosan meghalsz. Ellenkező esetben talán kigyógyulsz­. Ha nem oldjuk meg a zsidókérdést, biztosan el­pusztulunk, mert ez a vérvesztett, legyengült kis ország, ez a széthúzó nép nem bírja el ezt, a sok zsidót. " Cenz.s E. 299/1920. I Bérmálás Gyöngyösön. Érsek-főpásztorunk jun. 27, 28 és 29-ik napjait a leégés után még mindig romokban lévő Gyöngyösön töltvén, ez alkalommal a gyöngyös­­solymosiakkal együtt mintegy 5000 hívőt részesí­tett a bérmálás szentségében. A leégett szent Bertalan te­mlom még mindig használaton kívül van, azért a szertartások az Urbán templomban folytak le. Vasárnap reggel az a meglepetés érte a híveket, hogy hallhatták az okmányt, amely szerint az érsek-főpásztor plébánosukat, Bozsik Pál dn-t a szent Péterről nevezett sajószentpéteri prépostság címzetes prépostjává nevezte ki. A préposti megáldás után Török Kálmán mondott szent beszédet, majd kezdetét vette a bérmálás,­­amely déli 1 óráig tartott. Délután Gyöngyössolymoson bérmált­­ a fő­pásztor, estefelé pedig a Mária Tanodát tekintette meg. Vasárnap este lampionos menet vonult el a plébánia előtt és a temérdek népsereg hálás ér­zelmeit Tamasi Csépány Pál földmives tolmácsolta. Az érsek szép beszédben köszönte meg a meg­ható tiszteletnyilvánítást. Hétfőn a J. e. főpásztorunk a tanulóifjúságot bérmálta meg, amelyhez előbb lelkes beszédet intézett. A városi képviselőtestület, nőegylet és birói kar tisztelgése után néhány látogatás, majd a Fehérváryné-féle árvaház megtekintése követ­kezett. Péter-Pál napján a szent ferencrendiek templomában főpásztorunk 7 növendéket szentelt áldozópappá, majd Török Kálmán beszéde után mintegy 1400 hivőnek adta fel a bérmálás szent­ségét. A rendházban előbb a rendi tagok, majd az egyháztanács tisztelgését fogadta a főpásztor, a délután folyamán pedig kocsin visszaindult székvárosába. Eger, 1920. julius 1. Csütörtök.­ ­­ hímek. Eger, 1920. junius 30. Plébánosi beiktatás. F. hó 27-én folyt le Szabó Elek Besernyőteleki lelkész plébánossá való beiktatása. A beiktatási szertartást Venczell Ede prépost-kanonok végezte, ki magas szárnyalásu beszédet mondott. A lélekemelő templomi ünnep­ségen részt vett a falu apraja-nagyja, s a kegy­­uraság is képviseltette magát. Dr. Nagy János kerecsendi beszámolója. Vasárnap d. n. Kerecsenden Dr. Nagy János, ke­rületünk képviselője 2 és fél órás beszédben beszá­molót tartott. Ismertette az általános politikai helyzetet; reámutatott egy egységes kormányzó­párt kialakulásának szükségére, melynek gerince agrár programúi, alapja keresztény és nemzeti eszme. Feltárta a békeszerződéssel kapcsolatban reánk váró súlyos feladatokat, pénzünk leromlá­sának okait; a valuta javítása érdekében a szük­séges intézkedéseket haladéktalanul dóknak tartja. Ismertette a választók megindítan­­nagy tet­szése közben a mezőgazdasági kamarák fellállítá­­sára kidolgozott törvényjavaslat fontosabb sza­kaszait. Részletesen ismertette a földbirtok­reform törvényjavaslatát, melynek letárgyalására, még a nyári szünet előtt sor kerül. Kifejtette a reform­mal járó nagy nehézségeket, hangsúlyozva, hogy a javaslat igen sok szempont figyelembevétele mellett, gyakorlati ismereten felépülve készült. Türelemre, kitartásra hívta fel a választók figyel­mét épen a kérdés óriási horderejűnél fogva. A javaslat ismertetését a választók nagy tetszéssel fogadták. A választók tömegének egyhangú kí­vánságára kiterjeszkedett a zsidókérdésre is. Er­ről lapunk más helyén részletesen nyilatkozik Dr. Nagy János. Beszéde végén kiterjeszkedett a hadsereg szeretetének hangsúlyozására, mely ma minden reményünk, büszkeségünk sőt ma már külföld előtti tekintélyünk legbiztosabb záloga. A „Sasok“ Egerben. A »Magyar Turista Egyesület Sasok Csoportja« 14 tagja, lovag Steiner Hugó az »Ébredő Magyarok Egyesülete« orsz. főpénztárosa, székesfővárosi mérnök vezetése alatt Péter-Pál napjára Egerbe érkeztek s meg­tekintették a város nevezetességeit. A turisták 26-án indultak el Budapestről Miskolczra s a Bükk-hegységen keresztül gyalog jöttek Egerbe. A székesfővárosba 29-én délután vasúton utaztak vissza tele tapasztalatokkal és a négy nap kel­lemes emlékeivel. A rokkant és hadiözvegy nemzeti vetség egri csoportjának megalakítása.! szö­p helybeli és vidéki rokkantak megalakították vármegyei csoportjukat. A gyűlés mindenek előtt a megválasztotta a tisztviselői kart. Díszelnöknek dr. Szmrecsányi Lajos érsek főpásztort. Elnöknek delegálták Isaák Gyula alispánt, alelnöknek Polák Pál törv. birót, ügyvezető igazgatónak Hadobás Györgyöt, ügyésznek dr. Pataky Istvánt, titkár­nak Halm­ágyi Istvánt, pénztárnoknak Endrész Sándort. Megválasztották, illetve kiegészítették az intéző bizottságot, kijelölték a négy ellenőrt és ezzel a rokkantak szövetségének egri csoportja megalakult. Ezután a gyűlés köszönetet szavazott Török Kálmán apátkanoknoknak, dr. Nagy János­nak az egyesület t. b. alelnökének és Subik Károly érs. jegyzőnek, akik közreműködésükkel elősegítették a megalakulást és­ egyúttal őket tiszteletbeli örökös tagoknak jelölték. A gyűlésen a nemzeti hadsereg részéről megjelent Binder Frigyes őrnagy, akinek szintén jegyzőkönyvi kö­szönetet szavaztak. A gyűlés után az intéző­­bizottság visszavonult és megbeszélték a legköze­lebbi teendőket., Tiszújítás a Move egri főosztályá­ban. A MOVE egri főosztálya áthelyezések és lemondások folytán megüresedett állások , betöl­tése végett folyó hó 26.-án szombaton­ délután hat órakor tartotta meg nagy érdeklődés mellett tisztújító rendkívüli közgyűlését. A megüresedett állások a megejtett választások alapján a követ­kezőképen töltöttek be: Elnök lett: Otta Nándor őrnagy, titkár: Hunyady-Buzás Béla főhadnagy, szervező: Relics Milán őrnagy, ügyész: Dr. Pataky István ügyvéd, gazdászati főnök: Jescheta Ágos­ton százados gr. Dr. Kovács József őrnagy, alelnök indítvá­nyára társelnökké dr. Molnár Kálmán választatott meg. A III. ügyosztály élére élénk éljenzés kö­zepette dr. Torjai Ányost választotta meg a közgyűlés. A nemzetvédelmi csoport vezetője, Arnóthfalvy tábornok mellé, a kisegítő társi tiszt­ségre egyhangúlag Nicki Károly főhadnagyot küldték ki. Nem azonos. Fülöp Dezső, pétervásárai kir. járásbirósági segédtiszt annak közlését kéri, hogy nem azonos azzal a Fülöp Dezső nevű egyénnel, ki lapunk jun. 22-iki száma szerint 8 hónapi börtönre ítéltetett. Hatályon kivül helyezés. A m. kir. mi­nisztérium a­­ gyümölcsből való szesztermelés kor­­látozásáról szóló rendeleteket hatályon kivül helyezte. . . Dr. Varga Damján egyetemi magántanár. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Varga Damján ciszt. r. tanárnak a­­ budapesti tudomány­­egyetem bölcsészettudományi karán a régi ma­gyar irodalomból egyetemi magántanárrá történt képesítését jóváhagyólag­­ tudomásul vette és ne­vezettet ebben a minőségben megerősítette. A jeles tanár több éven át működött az egri fő­gimnáziumban is, s tanítványai ma is a legna­­­gyobb szeretet hangján emlékeznek meg róla. , Dr. Balla Mór orvosi rendelését Széchenyi­­utca 10. újból megkezdte. 3—3

Next