Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)

1920-08-07 / 180. szám

XXVIIL évfPinám 180 szám. Cents.: E, 357/1920. Eger, 1920. Augusztus 7. Szombat. Eionzexesi aijan postai szdmwssal, ■ rt­r­­j­i T­í­í/ ír T­YVT n n TI űTk Egész évre 200 K.­­ Félévre 100 K. - I POLITIKAI N­A­P­I­L­A­P. Negyed évre 50 K. — Ecu hóra 18 K. — I _ „, , , Envfis szám vasárnap 1 K! hétköznap 60 f. I Felelős szerkesztő : Barsji Károly dr. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. Kunfi ölelése. A népbiztosok bűnperének tárgyalásán a napokban hallgatták ki dr. Vass Jánost, Heves megye volt főispánját és a Károlyi uralom vallásügyi miniszterét. Mielőtt a vallomással foglalkoznánk, te­gyünk egy rövid visszaemlékezést. 1919 tavaszán Vass János dr. Egerben járt s egy banketten fel­vetette azt a kérdést: mikor kezdődött a forra­dalom. Maga adta meg a választ: A forradalom az egri választással kezdődött. Akkor, mikor az egri vármegyei másodfőjegyző kibuktatta gróf Zichy János, akkori kultuszminisztert az egri mandátum­ból. Legyen neki igaza. Amit akkor a választási küzdelemben produkáltak, az csakugyan forra­dalmi ténykedés volt. Izgatás a fenálló len, tetszetős, soha meg nem valósítható rend­es­jelsza­vaknak a nép közé dobása, gyors béke ígérete, földosztás, a tekintély bemocskolása, az epigonok könyökkel való előretörése. Mi ez, ha nem forra­dalmi tény? Az egri júniusi választás döbbenetbe ejtette a hazájuk sorsán aggódó hazafiakat. Jól mondta dr. Vass János, hogy ez volt az első rakéta, melynek fényénél bepillantást nyertünk a jövő eseményeibe. Szomorú dicsőség. Herosztra­­teszi hivatás. Megengedjük, hogy dr. Vass János nem így képzelte a jövőt. Ő csak a benne rég­óta lappangó, féktelen és minden áron érvénye­sülni akaró becsvágy lidércfénye által csábittatta el magát s haladt előre az ingoványban, mely­ben az országnak is el kellett merülnie. A most folyó bünperek vallomásai szinte komikus helyzetben tüntetik fel a Károlyi uralom polgári exponenseit. Károlyi egy deliriumos báb volt, kit Kunfi és társai dróton rángattak, Berin­­key és társai pedig most panaszkodnak azon, hogy nem tudták az ország szekerét a lejtőn megállítani. Jól mondja egyik fővárosi sajtóorgá­num, hogy ily körülmények közt a felforgató elemeknek könnyű munkájuk volt. Az ország ügyeit olyan emberek intézték, kik egy szerkesz­tőséget nem tudtak volna becsületesen adminiszt­rálni. A markukba röhögő internationális gonosz­tevőknek érett gyümölcsként hullott ölükbe ez a szerencsétlen ország. „ Ha netalán mozgolódni kezdett a polgári miniszterek nem teljesen romlatlan lelkiismerete, elég volt egy-két jó szó, Kunfinak egy ölelése és megbékültek és kormányozták tovább az or­szágot s rohantunk lefelé a mélységbe. Bedobták a követ a kútba, melyet most az ország legjobb­jai nem tudnak kihúzni. Nem akarunk elébe vágni az eseményeknek, hisz’ Berinkey, Vass Já­nos és társai illetékes bíróságuk előtt fognak számot adni sáfárkodásukról, csak azt kérdezzük: Feltételezhető-e jóhiszeműségük, mikor Vass Já­nos vallomásában maga mondja, hogy Károlyi újévi beszédében nem területi, hanem integritásról beszélt, tehát az országot gazdasági odadobta a ránk leselkedő, prédára éhes szomszédoknak ? Avagy miért nem fordultak el Károlyitól és gonosztevő vezérkarától, mikor Károlyi, félrerúgva a Diaz-féle páduai fegyverszüneti megállapodást, mely az ország régi határait jelölte meg demar­­kacionális vonalként Jászi úr által vezettetve a magyarságot a kaudiumi iga alá kényszeritette ? Avagy beszélhetünk-e jóhiszeműségről ak­kor, mikor Vass János brávóival hetekig gyötör­­tette — vagyonellenőrzés cimén — Mikes szom­bathelyi püspököt, kinek energiájától méltán fél­tették hatalmukat? Nem is szólva arról, hogy Mikest és több társát később egyszerűen elzáratták. De Kunfi ölelt és a lelkiismeret elhallgatott. Aztán Kunfi nem ölelt, mert már nem volt szük­sége a megöleltekre. Kunfi röhögve rúgta ki­­ alóluk a bársonyszéket s a balgák szemüket dör­zsölve kérdezték önmaguktól: Mi ez ? Hogy ju­tottunk ide? Hogy jutottunk rabkosztra? De már későn volt. Feleljenek érte a lelki­ismeretük, a történelem és a bíróság előtt, hogy jutottak ide. Egy tanulság azonban már most adódik: Senki se próbálkozzék erején felül. Ne kap­kodjanak a kormányrúd után a diletánsok és nem hivatottak. Az ország nem kísérletezések és próbálkozások tárgya. A mindenáron vezérségre törekvők sok bajt okoztak már ennek a szerencsétlen országnak. Ettől a törekvéstől ma sem ment politikai életünk. Vezérek! Okuljatok! Mert eljön az idő, mikor megmérettek. S jaj nektek, ha könnyűnek fogtok találtatni, de jaj az országnak is! Az állam a tisztviselőknek. Rendkívüli gyorssegély és egyéb jók. Végre hangokat hallunk arról, hogy a tiszt­viselők helyzetének javítása ügyében illetékes kö­rök lépéseket tesznek. A jóakarat talán eddig sem hiányzott, azonban a végleges megoldás mindig késik. Most a kormány a családi pótlékot két és félszeresére emeli fel. Ezenkívül rendkívüli gyorssegély kiutalásá­ról is szó van, a természetben való ellátás kiegészítése is folyamatban van. Ennek megfelelően mazottakat ipari cikkekkel is el­fogják a közalkat­ieg lábbeliekkel és ruházattal. A lábbeli látni, fő­és ru­házati cikkek elkészítése központosítás útján fog történni és pedig gyárilag. A járási ki­árusítási szerveket, amelyek ed­dig rendszertelenül működnek, ugyancsak közpon­tosítani fogják, amivel elérni óhajtják, hogy a közszükségleti cikkek egyformán és aránylagosan lesznek kioszthatók. Csak várjatok türelemmel tisztviselők, köz­­alkalmazottak, rövidesen segítve lesz rajtatok. Az állam segíteni fog bizonyára, csak azt nem tudjuk, hogy abból a felemelt családi pótlékból mit vesztek feleségeteknek, gyermeketeknek, ru­hát, cipőt, vagy lisztet, tejet, vagy talán egy malacot a télire, avagy fát, hogy legyen meleg szobájtok? Mondjátok, mire fordítjátok azt az 1000—1600 korona rendkívüli gyorssegélyt, amit kilátásba helyeznek az illetékes körök? HÍREK, Eger, 1920. augusztus 6. Az árvizsgálóbizottság ülése. Az árvizs­gálóbizottság a piaci szabadforgalmat továbbra is fentartotta, de a kiskereskedő illetve a kofa nye­reségét 20%-ban állapította meg. Ennek az el­lenőrzését úgy viszik keresztül, hogy a termelői árakat próbalemérések útján állandóan figyelem­mel kísérik s ennek alapján hétről-hétre megál­lapítják a viszonteladásnál a százalék hozzá­adása után a jogos árakat. Ezt a határozatot az általános panasz tette indokolttá, hogy a kólák olcsón veszik az árukat a termelőktől, de a vi­szonteladásnál uzsora hasznot húznak. Ez a ha­tározat azonban csak próba és ha az árak így sem fognak leesni, nem marad más hátra, mint hogy a termelőket fogják megmaximálni. Épen ezért a termelők már most vigyázzanak arra, hogy a kofák ne licitáljanak egymásra, mert akkor a fogyasztóközönség ismét drágán tudja megsze­rezni az élelmiszereket, ennek pedig a retorziója csak a termelők megmaximálása lehet. Az egyetemről. A budapesti egyetem köz­gazdaságtudományi karának dékánja az 1920/21. tanévre újból Bernát István ny. r. tanár, prodé­­kánja pedig újból Steinecker Ferenc ny. r. tanár lett. Menekültek figyelmébe. Felkérem az ös­­­szes menekülteket, hogy folyó hó 7-én (szombaton) délután 5 órakor a helybeli áll. polgári iskola tornatermében igen fontos ügy megbeszélésére megjelenni szíveskedjenek. Bene Lajos, az O. M. H. Miskolczi Kirendeltségének Heves megyei meg­bízottja. Jugoszlávia megnyitotta a határt Ma­­gyaroszág felé. A jugoszláv kormány július 27-én tartott miniszteri tanácson elhatározta, hogy a mezőgazdasági termékek részére a határt Magyar­­ország felé megnyitja. Az erre vonatkozó kor­mányrendeletet a jugoszláv lapokban már közöl­tették. A jugoszláv kormány ezenkívül megen­gedte, hogy Kapronczán és Szabadkán keresztül gyapjút és idei burgonyát ez év szeptember 15-ig Magyarországba kivihessen­ek. A rendelet 1920. év végéig marad érvényben és letelte után a jugoszláv kormány a Magyarország felé való ki­vitelt újból szabályozni fogja. Gyóni Gézát egy orosz katona lőtte agyon. Hajós J. Ferenc mérnök, aki most tért haza Oroszországból, elmondotta, hogy Gyóni Géza nem lett öngyilkos,­ hanem egy fogolyőr lőtte agyon. Gyóni búskomorságba esett és több­ször megszökött, de a bolsevikiek mindig elfog­­ták. Amikor harmadszor akart elmenekülni agyon­lőtték. Dobó István-Asztaltársaság tagjai — a servitáknál vasárnap d. e. 10 órakor tartandó hollando szt. misére — 3/410-ig gyülekeznek a Kath. Legényegylet és Kér. Iparoskör udvarán, honnét zászlójuk alatt, testületileg templomába. A misét Kriston Endie vonulnak a apát-kano­nok mondja s a Polgári Dalkör énekel mise alatt. 11 órakor — mint már tegnapi számunk­ban közöltük is — ünnepies közgyűlés keretében leplezik le a Dobó István képét, amelyet Kiss Alajos festett. A társaság minden érdeklődőnek megjelenését bizalommal kéri és hálás köszönet­tel veszi. Az új vasúti tarifa. A vasutak magasabb tarifája augusztus 11-én éjjel 12 órakor lép életbe az összes vasútvonalakon. A személytarifa a régi­nek éppen háromszorosa lesz. Drágul a perron­­jegy is, melynek ára 3 koronára emelkedik. A büntetési tételek is megfelelően emeltettek. Úszóversenyek Egerben. Sportéletünk fel­lendülésére vall azon körülmény, hogy a közeli napokban két úszóverseny is lesz Egerben. Folyó hó 15-én a Move Egri Sport Egylet rendez egy nagyszabású versenyt, melyen a fővárosi MAC bajnok úszói is részt vesznek. Az egri fiúk már serényen treníroznak. Folyó hó 7-én és 8-án Eger és Miskolcz között az ETE rendez mérkőzést, melyen a Move Ese úszói nem indulnak. A Royalban szombaton és vasárnap a­ ma­­gyar filmsorozat legkiválóbbja, a «Jamata« kerül bemutatásra. Amikor ezt a filmet az Omniában bemutatták, egész Budapest csodájára járt, mert úgy technikailag, mint pszichikailag hozzá fogható alig akad. A darabot Vajda László irta s Korda Sándor rendezte. Egy rabszolga csodálatosan hű viselkedését mutatja be a főszerepben Rajnai Gá­bor. — Jegyek egész nap a moziban válthatók. Előadás kezdete 1­q9 órakor. Fenmaradnak a női kereskedelmi szak­tanfolyamok. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter rendelete aszerint az 1919/20. év folya­mán már működött női kereskedelmi szaktanfolya-

Next