Egri Népújság, 1923. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1923-01-03 / 1. szám

Tr Minden gondolkodó elme, minden sajtó orgánum legyen az igazság szószó­lója. Áldozza fel azért még az önös párt­érdeket is! Ne hirdessen soha hamis elve­ket : sem a köz, sem­ a társadalmi élet templomába ne akarjon bálványokat, ha­mis isteneket becsempészni! Csak úgy lehet helyrerakni a világ erkölcsi rendjének megbontott alapköveit; csak azután lehet a magyar jövendőnek gazdagabb és testvéribb korszakáról be­szélni . . . Mert: »A becsület tudás nél­kül is lelki érték, a tudás meg becsület nélkül — csak gonoszságok forrása*. . . Borsodi László. A népjóléti miniszter jövő terveiről. A népjóléti minisztérium tisztviselő-kara üdvözölte Vass Józsefet. Budapest. A népjóléti és munkaügyi minisztérium tisztviselői kara Fáy Aladár dr. vezetésével küldöttségileg üdvözölte Vass József minisztert, akiben — mint a szónok kifejezésre juttatta — a munka és az igazság megszemélyesítőjét látja, aki­nek irányítása mellett népjóléti téren sok üdvös intézkedéseket hoztak. A miniszter válaszában kijelentette, hogy nézete sze­rint az összhan­gzatos munka a legfonto­sabb dolog; az embereket vissza kell té­ríteni a régi ideálokhoz. Építő munkát kell folytatni, hogy Magyarország jobb időket éljen. A miniszter ezután áttérve a gyakorlati kérdésre, kifejtette, hogy az elmúlt évekről visszamaradtak olyan ter­vek, amelyeket át kell venni a jövő esz­tendőben. A megoldandó problémák közül fel­említi a munkásbiztosítás törvényes úton való rendezését, a gyermekvédelem ügyét, az egészségügyi kérdéseket, az inség-akció keresztülvitelét és azoknak az ügyeknek végleges megoldását. A lakás kérdésében a miniszter kijelentette, hogy hálával és el­ismeréssel adózik azoknak a bírói funk­­cionáriusoknak, akik lelkiismeretesen vé­gezték a reájuk bízott ügyet. A keresztény magyarság ünnepe Egerben. — Január 6—7. — Héjjas Iván kíséretével január 6-án, Vízkereszt ünnepén érkezik a déli vo­nattal. Január 7-én, vasárnap, Héjjas és kísérete részt vesznek a nagytemplomi 9 órai szentmisén. Délelőtt 10 órakor a Városháza ter­mében népgyűlés lesz Eger keresztény férfi polgársága számára. Elnök: dr. Kál­­noky Viktor ügyvéd. Szónokok: dr. Kiss Menyhért, Hír György nemzetgyűlési kép­viselők, Budaváry László volt nemzetgy. képviselő és Héjjas Iván. Vasárnap délután fél 4 órakor a Városháza termében gyűlés lesz Eger keresztény női számára. Elnök: Misik Jánosné. Szónokok: Budaváry László, dr. Kiss Menyhért dr. Hegedűs György képviselő és Héjjas Iván. Hamis hírek Kelebia, Tompa és Csikéria szerb uralom alá jutásáról. Halas 1923 jan. 2. A szerb uralom alól felszabadult községekben szerb agitátorok tartózkod­nak és hamis hírek keltésével zavarják meg a lakosság nyugalmát. Azt a hírt terjesztik, hogy Kelebia, Tompa és Csi­­kéria községek legközelebb szerb uralom alá kerülnek, mert a magyar kormány egy másik területsávért elcseréli a szer­­bekkel. Nem kell hangsúlyoznunk, hogy az ostoba híreszteléseknek semmi alapjuk nincs. Levegőbe akarták röpíteni Vilmos császár lovas-szobrát. Halle, M. T. I. Az éjjel néhány siheder, akiket még nem tudtak kézrekeríteni, kí­sérletet tett arra, hogy levegőbe röpít­sék I­I. Vilmos császár lovas-szobrát. Az emlékműhöz hozzátartozik még Moltke és Bismarck alakja, valamint Szigfried és a Rajna leányainak csoportozata. A Moltke alapzatával ledőlt. Egy őr az utolsó pil­lanatban vette észre a gyújtó­zsinórt és el akarta tépni. A robbanás következté­ben a földhöz vágódott és megsérült. i k EGRI NÉPÚJSÁG Az 1921-ik évihez képest csökkent a születések száma 1922-ben. Eger, 1923. jan. 2. Az anyakönyvi hivatal múlt évi sta­tisztikája nem valami vigasztaló képet, nyújt. Született 788 gyermek, házasságot kötöttek 27- en, meghalt 715 személy. Az 1921. évi statisztika szerint született 853 gyermek, házasságot kötött 258, meghalt 680 egyén. Összehasonlítva a két évi statiszti­kát, láthatjuk, hogy a születések és há­zasságok száma csökkent, ellenben a ha­lálozási szám növekedett. Hogy miért csökkent a házasságkötések száma, azt mindenki tudja. A bizonytalan helyzet, a rossz megélhetés, a lakáshiány valóságos ijesztő rémei a házasságnak. A halálozások növekedése a köz­egészségügyi állapotokkal, magyarázható meg. A tavaly téli (január—február) vör­­defrírjárvány, valamint később a tífusz pusztított a legtöbbet. De azért nem kell megijedni e számtól, mert a kórházak ré­vén is nagyon sok vidéki név kerül be a halálozási anyakönyvbe. Másként áll a dolog a születések csökkenésével. Itt már mentegetőzni nem lehet, legföljebb csak az okot tudnánk megmondani. Nem más ez az ok nálunk, Magyarországon, mint Franciaországban, ahol az erkölcsök hanyatlásáról és dest­rukciójáról sopánkodnak. A győztes Fran­ciaország mulat, tobzódik, nem ér rá a gyerekekkel törődni. Mi megalázottak va­gyunk, akik mindent a gyermektől remé­lünk, várunk. Ez ma divat: a jövő kert­jére hivatkozni, az új nemzedékre, a ma­gyar jövőre. De persze csak divat, jelszó, mely veszélytelenül puffog el, mint a pa­rázsra hintett puskapor. Anyának lenni nem kényelmes do­­log; a gyermek csak nyűg, fölösleges te­her, még szórakozni sem lehet tőle. S mulatunk egyik napról a másikra, pedig mi megalázottak vagyunk. Választmányi gyűlés. A Magyar Turista- Egyesület Egri Blikkosztálya ma, szerdán, délután 6 órakor választmányi gyűlést tart a vármegyeházán. mm 1923. január 3.1 Ötvenöt milliárd a deficit. A földadó 95 százalékát már befizették. — Friedrich olasz- és törökországi útja, Budapest. Nagy érdeklődéssel vár­ják politikai körökben a költségvetés be­nyújtását. Mint már közöltük, a költség­­vetést január második felében terjesztik a Ház elé. Értesülésünk szerint az új költ­ségvetésben az összes bevételek 110 mil­­liárdra rúgnak, míg a kiadások előirány­zott összege 165 milliárd korona, e szerint tehát a deficit 55 milliárd korona, ami ha­talmas összeg. Azonban illetékes helyen és általá­ban a politikai körökben nagyobb össze­geket vártak, hogy a deficit összege csak 55 milliárd korona, annak tulajdonítható, hogy a földadót gyors tempóban fizették be úgy, hogy a földadó 95%, ha eddig már be is van fizetve. Ez olyan eredmény, amely magát a pénzügyminisztert is meglepte. Egyébként rendkívüli érdeklődéssel fordulnak a po­litikai körökben a külpolitikai kérdések felé. A politikusokat erősen foglalkoztatja a jóvátételi kérdés, de ezen kívül más aktuális kérdések is a külpolitika felé tereli a politikusok érdeklődését. Többek között nagy érdeklődéssel várják Fried­rich­ István római és törökországi útját. Friedrich István értesülése szerint január 20 ika körül utazik Rómába, onnan Kon­­stantinápolyba és Angolába. Nem egyedül utazik, talán 6—8 emberrel, akik az olasz és török viszonyokkal járatosak. Olasz­­országi és törökországi tartózkodási idő­tartama még nincsen megállapítva, de valószínűnek tartják, hogy 6—7 hónapot tesz ki Friedrich tanulmányútja. Feltűnést keltett egyébként, hogy Friedrich István látogatást tett Castagnetto olasz követnél. Erről a látogatásról Friedrich István nyi­latkozott munkatársunknak: — Kizárólag csak azért voltam az olasz követnél, hogy nála, mint az olasz királyi követnél, elutazásom előtt látoga­tást tegyek. A látogatásnak semmi poli­tikai vonatkozása nincsen. MMNssaHMflHnMnHHHHBHMHHHIBBHMMHMRK»», kis hírek a nagyvilágból Külföld Lausanneban a kőolaj-kérdés játsza a legfőbb szerepet — A törökök Moszul ellen vonulnak. — Franciaország előkészül a Ruhrvidék megszállására. — Ausztria nem adja ki műkincseit a cse­heknek. — Berlin lakosainak száma meg­haladja a 4 milliót. — Nagy földrengés volt Olaszországban. — A franciák autó­járatot rendeznek be a Szaharán. — A csehek Németországban rendelnek fegy­vereket — Amerika 1 milliárd dollár né­met kölcsön jegyzésére készül. — Naru­tovic lengyel elnök gyilkosát halálra ítél­ték. — 200 milliárdot fizettek már be az osztrák kölcsönre. Magyarország. Magyarország címeré­nek megváltoztatását követeli a legfel­sőbb tanács, mert ez sérti a kisantant szuverenitását. — A románok ajánlatot tettek, hogy a magyar vasipart telepítsék át hozzájuk. — Az albérlők memoran­dumban kérik a lakásviszonyok szabályo­zását. — 100 millió értékű dollárt hamisí­tottak Budapesten. .— 126 ezer tagja van a keresztényszocialista szakszervezetnek. — Stróbl Alajos nyerte el a Kisfaludy- Társaság Greguss díját. — Prohászka Ot­tokár fajvédelemre serkenti papjait. — A fasiszták újévi kiáltványt adtak ki. — Igazgatóválság van az Operában. — Ka­tona Nándor festőművésztől 150 festmény­t, elloptak. — A Kultuszminisztert Sopron­ díszpolgárává választották. »

Next