Egri Népújság, 1924. január-június (41. évfolyam, 1-149. szám)

1924-05-03 / 103. szám

Ára 1000 korona. Eger, 1924. május 3. szombat, XLI. évf. 103. se Előfizetési díj postai szállítással Egy hóra. . 20.000 K Égisz és félévi előfizetést Negyedévre 60.000 K nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkeszti: BERZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefon­szám 11. Összeült a Nemzetgyűlés. Budapest. MTI. A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Bejelenti, hogy április 24-én 30 kép­viselő a bizonytalan időre elnapolt nem­zetgyűlés újból való összehívását kérte. A kérelem a ház­szabályoknak megfelelt és így az elnökség a mai napra össze­hívta a nemzetgyűlést. Bethlen István gróf miniszterelnök benyújtotta a vámtarifáról szóló, Nagy­atádi Szabó István pedig a sáska elleni védekezésről szóló törvényjavaslatot. Mind­két javaslatot az illetékes bizottságokhoz utalják. Mikovinyi Jenő, a mentelmi bizottság előadója, öt mentelmi ügyben tett jelen­tést. Az elnök ezután Peidl Gyulának adja meg a szót, hogy a Ház összehívását megindokolja. Peidl Gyula (szociáldemokrata) : meg­indokolja a Ház összehívását. Tiltakozik az ellen az eljárás ellen, amellyel a kor­mány a napilapok megjelenését betiltotta. Felfogása szerint nálunk osztályuralom van. Vádolja a kormányt, hogy egyoldalú osztálypolitikát folytat. Beszél az egyesü­lési és gyülekező jogról, a sajtószabad­ságról, a választójogról és bírálja a kor­mány politikáját.­­Majd kijelenti, hogy a belügyminiszternek semmi oka sem volt arra, hogy a szociáldemokrata párt gyűlé­seit betiltsa; különösen hangsúlyozza, hogy az erről szóló rendeletben semmiféle tör­vényre való hivatkozás nem volt. A mun­kások a béke mellett akartak demonstrálni. (Felkiáltások jobb felől: Szép kis béke­­demonstráció !) — Senki sem kiván általános felfor­dulást és általános sztrájkot. A munkásság csak a megélhetéséért küzd. A másik ok, amiért a nemzetgyűlést összehívták: nyomdász­sztrájk és evvel kapcsolatban a a­lapbetiltás. Téves az a felfogás, mintha a szocialisták rendezték volna a nyomdász­sztrájkot.­­ A nyomdászsztrájk és a szakszer­vezet két különálló dolog. A szakszerve­zetek függetlenek a szociáldemokrata­ párt­tól és nagy súlyt helyeznek függetlensé­gük megóvására. A szakszervezetek a mun­kásság gazdasági érdekeit képviselik, tehát nem lehet azokat politikai zavaroknak tekin­teni. Ilyen a nyomdász szakszervezet is. — Itt kizárólag­ kenyérharcról, bér­mozgalomról van szó. 238 nyomdában fo­lyik a bérharc 4000 nyomdásszal. Ebből 25 nyomda foglalkoztat 3200 nyomdászt és 212 nyomda 800 munkást. Kétséges, hogy ezek a kisebb nyomdák elbírják e a sztrájkot ? (Az ülés tart.) A nemzetgyűlés legközelebbi ülését május 14 én, délelőtt 11 órakor tartják. * 26 Hazajött a pénzügyminiszter. Budapest, M. T. I. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter párizsi útjáról vissza­érkezett , azonnal hozzálátott a szanálási törvényjavaslatokból kifolyólag szükséges intézkedések megtételéhez, valamint az 1924-ik évi költségvetés összeállításához. E munkálatok annyira elfoglalják a pénz­ügyminiszter idejét, hogy a munkálatok tartama alatt magánfeleket nem fogadhat. Mussolini tanácskozásai. Róma, MTI. Mussolini miniszterelnök az olasz szenátusban kijelentette, hogy annak a megbeszélésnek, melyet május 16-án Milánóban a belga miniszterekkel és május 18-án dr. Benessel Rómában folytatni fog, bizonyos jelentősége lesz az olasz külpolitikában Olaszország fejlő­désére. Miután az olasz követ Angliában kijelentette, hogy Olaszország Törökor­szággal szemben semmi területi, vagy politikai terjeszkedést nem táplál, a hely­zet Törökországgal szemben teljesen tisz­tázódott. Te Deum a köztársaságért. Athén, M. T. I. Az Athéni Távirati Iroda jelenti, hogy ma délelőtt­i katedrá­lban a köztársaság kikiáltásának meg­ünneplésére ünnepi Te Deum volt, amelyen a köztársaság elnöke, a kormány és az állami tisztviselők letették az állami esküt. Téli fürdés az egri uszodában. Az egriek nem is sejtik, vagy leg­alább nagyon sokan nem tudják, hogy milyen kincse ennek az ősi városnak a fürdő. Abból gondolom ezt, hogy bizony­­ kevéssé méltányolják. Az uszoda és a für­dők látogatottsága ugyanis nincs arány­ban a város lakosságának számával; kü­lönösen ha tekintetbe vesszük, hogy Eger­nek nincs vízvezetéke s így a lakásokban csak elvétve akad fürdőszoba. Több önálló munkát és számos hírlapi cikket olvastam már Eger melegforrásai­nak gyógyító természetéről. De engem nem azok a régi és újabb keletű tanulmányok győztek meg ennek a víznek jótékony hatásairól, hanem a saját tapasztalataim. Mióta ugyanis a magam embere vagyok, tehát mintegy három évtizede, évenkint átlag százszor fürödtem az egri uszodában s ezenkívül téli hónapokban is gyakran (hetenkint egyszer-kétszer) jártam a tükör­­fürdőbe. És nem habozom bevallani, hogy testi-lelki ép állapotomat, koromhoz képest fiatalos készségemet, rugalmas voltomat részben az egri langyos vizű fürdőnek tulajdonítom Igaz, hogy szokatlan erős, egészséges szervezettel áldott meg a Te­remtő. Az is igaz, hogy mindig rendsze­resen tornászom, — de még így is össze kellett volna roppannom abban a vége­­szakadatlan munkában, amelyet szünet nélkül végzek évtizedek óta — nem ritkán kora hajnaltól késő estig. S hogy ez be nem következett, meggyőződéssel írom az egri fürdő javára is. Mindig zokon esett éppen azért, hogy rendesen bezárták az uszodát szeptember 30-án. Annál szívesebben vettem tehát, hogy mióta a Városfejlesztő r. t. tulajdona, az őszi hónapokban is nyitva tartják. Hiszen alig-alig esik kellemesebb fürdés máskor, mint a «vénasszonyok nyarán.« A gyö­nyörű, csöndes, őszi napsütésben fokozottan üdítő a pompás medence használata. S a megszokás bizony akkor is odaviszi az embert, mikor már nincs őszi verőfény, hanem ahelyett köd fekszik a tájra, vagy permetezik az eső. Így történt, hogy 1922-ben november 26 án is fürödtem a férfi­ uszodában, jól­lehet a hőmérő alig mutatott 3—4 fok meleget. Megvallom, akkor sem a magam jó­szántából hagytam abba, mert hiszen a szabadban való fürdésnek szinte szokat­lan jó hatását tapasztaltam. Felüdített, észrevehetően erősített, edzett a friss, csí­pős jégfürdő és a pompás víz. Ezekben a hetekben soha legkisebb meghűlést nem éreztem. De nem is kellett tartanom a meg­hűléstől. Hiszen a nagy háborúban Orosz­ország gyilkos hidegét is állották a ma­gyar katonák. Jeges hullámokban füröd­­tek, hóval mosdottak és­­ semmi bajuk sem volt. Excentrikusoknak tartott embe­rekről, akik télen is a szabadban füröd­­nek, nem egyszer hallottam az országnak hol egyik, hol másik vidékéről. *) Jogosan tételezhettem föl azért, hogy ha jéghideg vízben való fürdés meg nem árt a szervezetnek, az egri langyos víz­ben sem lehet veszedelmes a téli fürdés szabadban. Az ősszel­ tehát nem hagytam abba a naponkinti fürdést, hanem rend­szeresen folytattam. Nem riasztott vissza a hűvösebb idő, a hideg őszi eső, vagy köd. Egyáltalán semmi kárát nem láttam, pedig lassanként az egész uszoda «felhőbe hanyatlott«, párába burkolózott. Sőt ellen­kezően : napról-napra éreznem kellett fo­kozódó hasznát. Igaz, hogy a november elseji pár­­fokos hideget leszámítva — amikor reg­gel 8 óra előtt fürödtem — nem is igen esett­­ alá a hőmérő kéneső­ oszlopa de­cember 21 ig, csak egyetlen egyszer: nov. 24-én. Aznap havazott is — 0*2 fok mel­lett. Ez bizony egy csöppet sem aggasz­tott. Végigcsináltam az uszoda partján, úszónadrágban, a Müller-féle »Mein Sys­tem« gyakorlatait, párszor körülúsztam a *­ Pár hét előtt halt meg a selmeczbányai líceum egykori tanára, majd igazgatója, Jezsovics Károly, 90 éves korában. Róla olvastam, egyik volt diákjának emlékezésében, hogy: » .. . Jezsovics nyi­tott hálóingben, kurta kabátban, vállán lepedővel, könnyedén ment a meredek hegyi úton — fürdeni a Vöröskút­ra. Fönt, a hegyi tóban megmártotta ma­gát, ledörzsölte testét, aztán — jött vissza. Megtette ezt hideg időben is, mindaddig, míg föl bírta törni a jeget«.

Next