Eger, 1935. július-december (46. évfolyam, 103-205. szám)
1935-07-02 / 103. szám
Aba 6 FILLÉR Eger, XL FI. évfolyam 103. szám + Kedd ♦ Trianon 1ß. 2, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁSSAL EGY HÓNAPRA 1 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ K0 FILLÉR. —EGYES SZÁMÁRA HÉTKÖZNAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658.GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLDSZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓHIVATAL : EGER, LÍCEUMI KÖNYVNYOMDA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL : SZABÓ JÓZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A múlt évinél jóval kedvezőbbek a terméskilátások Heves vármegyében A vármegye egész területén megkezdődött az aratás — Búzából és rozsból 7, árpából 6, zabból 6 mázsás átlag várható Eger, július 1. A Péter és Pál ünnepét megelőző napon a vármegye egész területén megpendült a bza és megkezdődött az aratás. Vágják az életet a nagybirtokosok és kisemberek földjein egyformán, aőt a délibb fekvésű falvakban már csépelnek is. Az aratás várható eredményeit méltán kelthetnek meglepetést. A megye területén ugyanis a tetemes fagykárok ellenére is jóval nagyobb termés várható mint az elmúlt évben. Igaz, hogy a tavalyi 114 ezer hold búza, 20 ezer hold rozs, 41 ezer hold árpaterülethez képest az idén nagyobb területet vezettek be szemes terménnyel, azonban a gazdák sok panasz után a közönség a tavalyinál sokkal kisebb eredményre számított. A kiszántások úgy látszik jól sikerültek és az új aratás kárpótolja a gazdákat. A termésátlagban az egri érsekség magas kultúrájú gazdaságai vezetnek, itt 15 mázsát várnak holdanként. De nem maradnak el az érseki földek mellett a főkáptalan földjei sem. A vármegye gazdasági felügyelőségétől nyert értesülésünk szerint a megyében közepes, helyenkint jó közepes, az uradalmaknál pedig jó termésre van kilátás. Búzából 7, rozsból szintén 7 mázsa a remélhető átlagtermés, a tavalyi 5 és fél, 4 mázsás átlag helyett. Árpából 6, zabból 5 mázsás jő átlagtermés várható. Az utóbbi napok túlságosan meleg időjárása sem tett nagyobb kárt a lábon álló termésben, mert a szemek csak néhány vidéken szorultak meg. Petro Kálmán dr. élesen bírálta Miskolcon a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara működését A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara az elmúlt hét végén tartotta rendes közgyűlését Miskolcon. A közgyűlésen felszólalt a Kamarába nemrégen bekerült dr. Petro Kálmán egri országgyűlési képviselő, aki éles bírálatot mondott a miskolci kamara működéséről, de általában az egész kamarai rendszerről. — Reméli — mondotta többek közt —, hogy Mecsér András az Országos Mezőgazdasági Kamaránál és Lukács Béla a Tiszajobbparti Kamaránál szakítani fognak a mezőgazdasági kamarák működését jellemző maradisággal és eleven vért, lüktető erőt visznek bele a kamarák életébe. Azért a pénzért, amibe a mezőgazda társadalomnak a kamarák kerülnek, különbet, jobbat és hasznosabbat is lehetne produkálni. A kamara évi jelentése minden tekintetben kiváló elsőrangú elméleti értékű közgazdasági mű, de mindenütt általánosságokban mozog, sehol konkrétumokra nem utal. Bizonyos egyoldalúságot lát a kamara működése részéről Borsod megye javára, holott Heves megye épp úgy hozzájárul a kamara terheihez. A kamarai ügyvitel eddigi uzását nem helyesli. Felhívja a kamara vezetőségét a gyümölcs és szőlőtermelés fontosságára. A kamara hivatalos lapjában alig esik szó erről a nagyfontosságú kérdésről. A jövőben tiszta és áttekinthető képet vár a kamarai jelentéstől. A zárszámadás is szomorú helyzetet tár fel. A kamarát nem azért tartja fenn a gazdatársadalom, hogy az adminisztrációs költségeit előteremtse. Sokalja a kamarai zárszámadás 4000 pengős utazási kiadási tételét. És horribilisnek tartja a kamara hivatalos lapjának évi 7000 pengős terhét. — Ha nem lesz változás, a kamarák életében — folytatta Petró Kálmán — én, aki pedig segítettem Hoyost és az ő légkörét leépíteni és Mécsért behozni — robbantani leszek hajlandó. Nem fogom tűrni, hogy a magyar nép érdekei ne száz százalékban védessenek meg. A kamarai elnök személyi értékeit elismeri, munkáját megbecsüli és elvárja tőle, hogy új szellemet és aktivitást visz bele a kamara életébe, hogy több hasznot élvezzen a kamarai terület gazdaközönsége, mint eddig. Petró Kálmán dr. felszólalása után vitéz Borbély Mactky Emil főispán vette védelmébe a kamarát, majd Lukács Béla elnök szólalt fel s Petró Kálmán kritikáját jogosnak és tárgyilagosnak minősítette. Elismerte, hogy a kamara működése nem felel meg a várakozásoknak, de ennek részben a pénztelenség, részben a rendszer hiányossága az oka. ősszel kerül a Ház elé a kamarai törvény revíziója, amely a kamarai rendszer hiányosságait pótolni fogja. 55 ezer pengős költséggel a többi egri utcákat is átépítteti Eger városa A vállalkozó hajlandó hitelbe elvégezni a munkát Eger, július 1. A transzferpénzekből Egernek juttatott 100 ezer pengős útépítési kölcsön csak azoknak a munkáknak az elvégzésére elegendő, amelyeket előirányoztak és amelyek jelenleg is folyamatban vannak. A szinte süppedékessé vált, igen rossz állapotban lévő Kossuth tér mellett több nagyforgalmú belvárosi utca átépítése is halaszthatatlanná vált, így a Sárvita utca lakói memorandummal fordultak a városhoz az utca megjavítása érdekében, de a többi utcák is inkább akadályai már a közlekedésnek, mint előmozdítói. A Magyar Útépítési Rt. ajánlatot tett a városnak, hogy a még szükséges útépítéseket hajlandó hitelbe elvégezni. Ezzel kapcsolatban felmerült a kérdés, hogy inkább a Kossuth tér, vagy a rossz bekötő utcák átépítését végezzék el. Tekintve, hogy a piackérdés rendezésével a Kossuth térről elhelyezik a piacot és a teret parkosítani fogják, célszerűbbnek látszott a bekötő utcák további megjavítása. A munka keretében az Érsek utca, Maczky Valér, a Dobó tér egy része, Újvilág, Halpiac és Húspiac tér, Servita utca, az Irgalmasok kórházától a Torony ucin és Harangöntő utcán át a Servita utcához csatlakozó rész átépítését végeznék el, összesen 55 ezer 300 pengő keretben. A város 1939 ig a transzferkölcsön utolsó részletét is kifizeti, viszont a vállalkozó a hitelösszeg törlesztését csak 1938-től kívánja, addig csak kamatfizetést kell teljesíteni a városnak. Az ajánlat ügyében a tárgyalások már meg is indultak az ajánlattevő céggel s a megállapodások ügyében a város képviselőtestülete fog érdemben határozni. az egri ciszterci gimnázium 213. Koháry István cserkészcsapatának cserkészei a szilvásváradi Szalajka völgyben. Hatalmas fenyőszálakkal övezett tisztáson, csobogó hegyi patak partján építették fel táborukat a fiúk, ahon- Kedden érkeznek haza táborukból a gimnazista cserkészek. Eger, július 1. Pallavicini Alfonz Károly őrgróf és felesége jóvoltából már második hetüket töltik táborban