Eger, 1935. július-december (46. évfolyam, 103-205. szám)

1935-07-02 / 103. szám

Aba 6 FILLÉR Eger, XL FI. évfolyam 103. szám + Kedd ♦ Trianon 1ß. 2, ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS­SAL EGY HÓNAPRA 1 1 PENGŐ 50 FILLÉR, NEGYEDÉVRE 4 P, FÉLÉVRE 7 PENGŐ K0 FILLÉR. —EGYES SZÁM­ÁRA HÉTKÖZ­NAP 6 F, VASÁRNAP 10 FILLÉR. — POSTA­­TAKARÉ­KPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA 54.658.GYÖNGYÖSI ÚJSÁG VÁRMEGYEI POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: EGER, LÍCEUM, FÖLD­SZINT 3. SZÁM. — TELEFON: 11. KIADÓ­HIVATAL : EGER, LÍ­CEUMI KÖNYVNYOM­DA. — TELEFON: 176. — GYÖNGYÖSI SZER­­KESZTŐSÉG és KIADÓ­HIVATAL : SZABÓ JÓ­ZSEF, SZT. BERTALAN U. (ÚJ KATONA-HÁZ.) A múlt évinél jóval kedvezőbbek a terméskilátások Heves vármegyében A vármegye egész területén megkezdődött az aratás — Búzából és rozsból 7, árpából 6, zabból 6 mázsás átlag várható Eger, július 1. A Péter és Pál ünnepét meg­előző napon a vármegye egész területén megpendült a b­­za és megkezdődött az aratás. Vágják az életet a nagybirtokosok és kisemberek földjein egyformán, aőt a délibb fekvésű falvakban már csépelnek is. Az aratás várható eredményeit méltán kelthetnek meglepetést. A megye területén ugyanis a tetemes fagykárok ellenére is jóval nagyobb termés várható mint az elmúlt évben. Igaz, hogy a tavalyi 114 ezer hold búza, 20 ezer hold rozs, 41 ezer hold ár­­paterülethez képest az idén na­gyobb területet vezettek be sze­mes terménnyel, azonban a gaz­dák sok panasz után a közön­ség a tavalyinál sokkal kisebb eredményre számított. A kiszán­­tások úgy látszik jól sikerültek és az új aratás kárpótolja a gazdákat. A termésátlagban az egri ér­sekség magas kultúrájú gazda­ságai vezetnek, itt 15 mázsát várnak holdanként. De nem ma­radnak el az érseki földek mel­lett a főkáptalan földjei sem. A vármegye gazdasági fel­ügyelőségétől nyert értesülésünk szerint a megyében közepes, helyenkint jó közepes, az ura­dalmaknál pedig jó termésre van kilátás. Búzából 7, rozsból szin­tén 7 mázsa a remélhető átlag­termés, a tavalyi 5 és fél, 4 má­zsás átlag helyett. Árpából 6, zabból 5 mázsás jő átlagtermés várható. Az utóbbi napok túlságosan meleg időjárása sem tett na­gyobb kárt a lábon álló termés­ben, mert a szemek csak néhány vidéken szorultak meg. Petro Kálmán dr. élesen bírálta Miskolcon a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara működését A Tiszajobbparti Mezőgazda­sági Kamara az elmúlt hét vé­gén tartotta rendes közgyűlését Miskolcon. A közgyűlésen felszó­lalt a Kamarába nemrégen be­került dr. Petro Kálmán egri országgyűlési képviselő, aki éles bírálatot mondott a miskolci ka­mara működéséről, de általában az egész kamarai rendszerről. — Reméli — mondotta többek közt —, hogy Mecsér András az Országos Mezőgazdasági Kama­ránál és Lukács Béla a Tisza­jobbparti Kamaránál szakítani fognak a mezőgazdasági kama­rák működését jellemző maradi­sággal és eleven vért, lüktető erőt visznek bele a kamarák éle­tébe. Azért a pénzért, amibe a mezőgazda társadalomnak a ka­marák kerülnek, különbet, jobbat és hasznosabbat is lehetne pro­dukálni. A kamara évi jelentése minden tekintetben kiváló első­rangú elméleti értékű közgazda­­sági mű, de mindenütt általános­ságokban mozog, sehol konkré­tumokra nem utal. Bizonyos egyoldalúságot lát a kamara mű­ködése részéről Borsod megye javára, holott Heves megye épp úgy hozzájárul a kamara terhei­­hez. A kamarai ügyvitel eddigi uzását nem helyesli. Felhívja a kamara vezetőségét a gyümölcs és szőlőtermelés fontosságára. A kamara hivatalos lapjában alig esik szó erről a nagyfontos­­ságú kérdésről. A jövőben tiszta és áttekinthető képet vár a ka­marai jelentéstől. A zárszámadás is szomorú helyzetet tár fel. A kamarát nem azért tartja fenn a gazdatársadalom, hogy az adminisztrációs költségeit elő­teremtse. Sokalja a kamarai zár­számadás 4000 pengős utazási kiadási tételét. És horribilisnek tartja a kamara hivatalos lap­jának évi 7000 pengős terhét. — Ha nem lesz változás, a kamarák életében — folytatta Petró Kálmán — én, aki pedig segítettem Hoyost és az ő lég­körét leépíteni és Mécsért be­hozni — robbantani leszek haj­landó. Nem fogom tűrni, hogy a magyar nép érdekei ne száz százalékban védessenek meg. A kamarai elnök személyi értékeit elismeri, munkáját megbecsüli és elvárja tőle, hogy új szellemet és aktivitást visz bele a kamara életébe, hogy több hasznot él­vezzen a kamarai terület gazda­­közönsége, mint eddig. Petró Kálmán dr. felszólalása után vitéz Borbély Mactky Emil főispán vette védelmébe a ka­marát, majd Lukács Béla elnök szólalt fel s Petró Kálmán kri­tikáját jogosnak és tárgyilagos­nak minősítette. Elismerte, hogy a kamara működése nem felel meg a várakozásoknak, de en­nek részben a pénztelenség, rész­ben a rendszer hiányossága az oka. ősszel kerül a Ház elé a kamarai törvény revíziója, a­­mely a kamarai rendszer hiá­nyosságait pótolni fogja. 55 ezer pengős költséggel a többi egri utcákat is átépítteti Eger városa A vállalkozó hajlandó hitelbe elvégezni a munkát Eger, július 1. A transzferpénzekből Egernek juttatott 100 ezer pengős útépí­tési kölcsön csak azoknak a munkáknak az elvégzésére ele­gendő, amelyeket előirányoztak és amelyek jelenleg is folyamat­­ban vannak. A szinte süppedé­­kessé vált, igen rossz állapotban lévő Kossuth tér mellett több nagyforgalmú belvárosi utca át­­építése is halaszthatatlanná vált, így a Sárvita utca lakói memo­randummal fordultak a város­hoz az utca megjavítása érdeké­ben, de a többi utcák is inkább akadályai már a közlekedésnek, mint előmozdítói. A Magyar Útépítési R­­t. aján­latot tett a városnak, hogy a még szükséges útépítéseket hajlandó hitelbe elvégezni. Ezzel kapcso­latban felmerült a kérdés, hogy inkább a Kossuth tér, vagy a rossz bekötő utcák átépítését végezzék­­ el. Tekintve, hogy a piac­kérdés rendezésével a Kos­suth térről elhelyezik a piacot és a teret parkosítani fogják, célszerűbbnek látszott a bekötő utcák további megjavítása.­­ A munka keretében az Érsek utca, Maczky Valér, a Dobó­ tér egy része, Újvilág, Halpiac és Húspiac tér, Servita utca, az Ir­galmasok kórházától a Torony u­cin és Harangöntő utcán át a Servita utcához csatlakozó rész átépítését végeznék el, összesen 55 ezer 300 pengő keretben. A város 1939 ig a transzfer­­kölcsön utolsó részletét is kifi­zeti, viszont a vállalkozó a hitel­összeg törlesztését csak 1938-től kívánja, addig csak kamatfize­tést kell teljesíteni a városnak. Az ajánlat ügyében a tárgyalá­sok már meg is indultak az ajánlattevő céggel s a megálla­podások ügyében a város kép­viselőtestülete fog érdemben ha­tározni. az egri ciszterci gimnázium 213. Koháry István cserkészcsapatá­nak cserkészei a szilvásváradi Szalajka völgyben. Hatalmas fe­nyőszálakkal övezett tisztáson, csobogó hegyi patak partján épí­tették fel táborukat a fiúk, ahon- Kedden érkeznek haza táborukból a gimnazista cserkészek. Eger, július 1. Pallavicini Alfonz Károly őr­gróf és felesége jóvoltából már második hetüket töltik táborban

Next