Egyenlőség, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-10-19 / 42. szám
Az anyagi büntetőjog terén a felirati javaslat a büntető törvény revízióját kívánja mindazon bűntettekre nézve, melyeket specifikus zsidóbűntetteknek mond. Speczifikus zsidóbűntettek! Köztudomású dolog, hogy mindenki abban lehet erényes és abban követhet el bűnöket, amivel foglalkozik. A gonosz földműves odább tolja a határkövet, a gonosz szabó nem dolgozza fel az egész anyagot és megtartja a fölösleget, a gonosz tisztviselő részrehajlást követ el, a gonosz ügyvéd mind a két félnek szolgál, a gonosz kereskedő hamis mértéket alkalmaz, a gonosz katona gyáva vagy áruló, stb. stb. Ez oly régi, mint a világ. Megvolt akkor is, amikor nem volt zsidó, és meg volt ott is, ahol nem volt zsidó. A büntető törvény mindegyikre megszabja a megfelelőnek talált büntetést. Speczifikus zsidóbűn!■ettek tehát vannak annyiban, amennyiben a zsidóság foglalkozik túlnyomóan pénzkölcsönzéssel, kereskedéssel és iparral, és ennélfogva igen természetes, hogy a pénzkölcsönzés, kereskedelem és ipar körül követnek el büntetendő cselekményt azon zsidók, akik erre hajlandók és az erény útjáról letértek. Igen, ámde a büntető törvény a csalást, zsarolást és okirathamisítást csak úgy osztja be vétségre és bűntettre, mint a vagyon elleni többi büntetendő cselekményt, és oly szigorú, hogy a legcsekélyebb csalás büntetése egy évig terjedhető fogház és 500 frtig terjedhető pénzbüntetés, míg a súlyosabb beszámítás alá eső csalás 5 évig terjedhető fegyházzal és 2000 frtig terjedhető pénzbüntetéssel buttatik. De minek soroljuk fel a büntetéseket, hiszen az antiszemitáknak nem az a bajuk. Nekik az fáj, hogy a csalás nem hivatalból üldözendő bűntett, és hogy a vád visszavonható. De mint semmihez, úgy a büntetőjoghoz sem értvén, az antiszemiták nem tudtak kifejezést adni annak, amit a zsidógyűlölők régóta hangoztatnak, t. i. hogy a csalás vádja ne legyen visszavonható. Hogy ez mily abszurdum, annak bizonyítására a büntető törvényjavaslat indokolásából ide iktatjuk a következőket: " A csalás miatt csupán a sértett fél indítványára indíttatik meg az eljárás. Ennek indokául szolgál azon csekélyebb fokú közérdek, melyben ily kisebb csalások esetében az állam érintetik s a megf csalinak nagyobb érdeke, a melynek az előbbi, mint jelentékenyen csekélyebb, alárendelendő Egyébként is a sértett vonakodása esetében a bizonyítékok megszerzése a legtöbb esetben csaknem a lehetetlenségek közé tartozik«. S megjegyezzük, hogy a büntető törvény országgyűlési tárgyalása alkalmával ez ellen senki sem szólalt fel Szabad lesz talán itt kiemelni, hogy szintén kereskedők által elkövettetni szokott hamis bukás a magyar büntetőtörvény értelmében a kár összegéhez képest egy évig terjedhető fogházzal, esetleg öt évig terjedhető fegyházzal büntettetik, tekintet nélkül arra, zsidó vagy keresztény követte-e el az illető bűncselekményt. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítására azt indítványozzák az antiszemiták, hogy a törvényhozás adóztassa meg az államkölcsönök kamatait és hozzon be börzeadót. Mit értenek börzeadó alatt, azt nem mondják meg, mert valószínűleg maguk sem tudják, és ennélfogva erről vitatkozni sem lehet velük. De ha azt értik alatta, hogy a tőzsdei ügyletekből elért nyereség, mint jövedelem, adó alá vonassék, akkor ugyan elkéstek, mert ezt az adófelügyelők már régen bőségesen gyakorolják. Ami pedig az állampapírok kamatainak megadóztatását illeti, ez oly kérdés, melyről lehet beszélni, csakhogy vak gyűlöletükben nem veszik észre, hogy ez legkevésbbé a magyar zsidóságot, hanem inkább a kath. papságot és legnagyobb mértékben a külföldet érinti, mely legkevésbbé lesz hajlandó a magyar ál-lamkincstár javára adózni. Vak gyűlöletükben nem veszik észre, hogy ez a rendszabály annak a veszélynek tenné ki drága hazánkat, hogy a külföld úgy kezdene beleszólogatni Magyarország pénzügyeibe, akárcsak az egyiptomiakba, és olyannak kiáltanák ki Magyarországot, mely a törvényhozói becsület szentsége alatt adómentességet ig ér, mikor pénzre van szüksége, hogy megszegje szavát, mikor fizetésre kerül a sor; ez olyan csorbát ejthet a haza becsületén, melyet ejteni hatálos ellenségeinek sem sikerült. Czélszerű-e vagy nem az országgyűlés tartamának meghosszabbítása, ez politikai kérdés, melyhez nem szólhatunk. Azt nem értjük, mi köze ennek a zsidósággal? Felmerült ez a kérdés más körülmények közt, más államokban, zsidók nélkül. Avagy azért kell ez az antiszemitáknak, hogy minden három évben újra piszkolhassák a zsidót? Önálló magyarbankot és külön vámterületet is kívánnak az antiszemiták. Az antiszemiták ! Ugyanazok az antiszemiták, akik azt állítják, hogy kereszténynek nincs pénze, csak a zsidónak van. Hát ki fogja letenni a bankalapját? Az, akinek szerintök is van, vagyis a zsidók. És ime, ekképen az antiszemiták önmaguk kínálkoznak megteremteni azt a zsidó hatalmat, amely eddig nincs. Avagy nem fognák a zsidó pénzét elfogadni? De hiszen másnak ő szerintök nincs! így tehát a bank nem jó létre és az antiszemiták óhajtása megmarad olyan jámbor óhajnak, aminő az antiszemitáktól telik. Külön vámterület! No lám, mindig csak a zsidó malmára hajtják a vizet. Hiszen a külön vámterület a nagyiparos haladását mozdítaná elő, ez pedig szerintük szintén zsidó kézben van ! A zsidók egyenjogúsításához érve, azt állítják az antiszemiták, hogy פ az 1867 diki törvényhozás, az alkotmány visszanyerése fölötti édes mámorában, ezer éves hagyományos bölcseségéről megfeledkezve, egy (sic.) végzetteljes ballépést tett akkor, midőn a zsidókat feltétlenül emanczipálta! Tehát az a hiba, hogy feltétlenül. Ha ez a hiba, kár volt az antiszemita uraknak elhallgatniok azt, hogy szerintök micsoda feltételekhez kellett volna azt kötni . Elhallgatták, mert maguk sem tudják , mert tudományuk a szidáson túl nem terjed. Hálátlanságot is vetnek az antiszemiták szemünkre. Azt állítják,hogy az ország igen számos megyéjében a földbirtok nagy része kezünkbe jutott, míg ezen birtokok tulajdonosai koldusokká, földönfutókká lettek, hogy ő Felsége hű alattvalóinak ezrei vándorolnak földön és tengeren túl új hazát keresni, mert az e hazában való megélhetést megvonta tőlük nem a mostoha sors, de a zsidó. Pedig csak 10 évvel ezelőtt ellenkezőleg az volt a panasz, hogy miért foglalkozik a zsidó csak kereskedelemmel, miért nem